Passzívházak Franciaországból - Az energiahatékony építészetre specializálódott francia tervezőiroda bemutatkozik Budapesten

Az egyik legaktívabb francia passzívháztervező iroda - a Paumier Architectes Associés - képviseletében tart előadást a 2012. november 9-i Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián Bernd Retz okl. építészmérnök. Francia passzívházakat, köztük nemzetközi partnerprojekteket ismertet. A konferencia tervezett programja itt található >>

A passzívházak fajlagos fűtési energiaigénye nem haladhatja meg a 15 kWh/m²,év értéket. Száz négyzetméterre vetítve az éves fűtési energiaszükséglet nem lépheti túl a 1500 kWh értéket. Franciaországi viszonylatban a passzívházak fűtési energiaigénye nagyjából tízszer kevesebb, mint a hagyományos épületeké, áll a francia tervezőiroda prezentációjában.

Néhány projekt a Paumier Architectes Associés francia tervezőiroda munkáiból.
A képeken látható projekteket a novemberi konferencián részletesen is ismerteti az előadó

24 lakásos passzív társasház Franciaországból

A passzívház standard előírásai szerint tervezett 26 lakásos francia társasház - jelenleg kivitelezés alatt

2011-ben épült meg ez a 145 négyzetméter hasznos alapterületű passzívház Paumier Architectes Associés tervei alapján

Az Év Háza 2012-ben - Pécsi vendégház, korszellemhez igazítva - Időtállóság, természetközeliség, fenntarthatóság

Ötödik alkalommal választottak Év Házát - megvalósult családi házakkal lehetett pályázni. Idén 35 házat neveztek be, ami rekordot jelent. A beküldött családi házakat Ybl-díjas építészekből, építész szakmai szervezetek vezetőiből álló kuratórium véleményezte. 

Az eredményhirdetésre és a díjátadó ünnepségre 2012. október 1-jén, az építészet világnapján került sor a BM Duna Palota Széchenyi-termében. A kuratórium döntése értelmében az Év Háza 2012-ben Ásztai Bálint és Kovács Csaba építészek közös tervezésű pécsi vendégháza. A pécsi hegyoldalban kialakított épület tervezésekor kiemelt szempont volt az időtállóság, valamint a természetközeliség érzékeltetése, az építészek tekintettel voltak a korszellemre és a fenntarthatóság szempontjait is szem előtt tartották - a derül ki a pályázati anyagból. 

A tervezői ismertető:

Az épület egy villa társaságában egy közel 5000 négyzetméteres lejtős, panorámás telken fekszik, egy fenyves erdő közepén. A megbízás egy jelentősebb méretű villaépület és egy hozzátartozó kisebb léptékű vendégek számára megformált épület megtervezéséről szólt. 

A tervezés elején a megrendelőnek – és nekünk is - a legfontosabb az időtállóság és természetközeliség megtalálása volt, mindamellett, hogy a mai korszellemnek megfelelő épületegyüttes szülessen. Az is fontos szempont volt, hogy az épületegyüttes műszaki-technikai megoldásai segítsék a hosszú távú fenntarthatóságot. 

A komfortos és elegáns épületegyüttes úgy szolgálja lakóinak otthonos kényelmét, hogy közben igényes életvitelük reprezentatív keretét is megadja, és ehhez természetesen a vendégház is nagyban hozzájárul: a megbízó széles körű nemzetközi partnerkapcsolattal rendelkezik, a különböző hazai és külföldi vendégei “egymásnak adják a kilincset”. Így merült fel az az igény, hogy a villaépületben elhelyezett vendéglakosztályon felül egy külön kisebb lakóépület is megépüljön. A vendégháznak jelenleg a megrendelő édesanyja a lakója.

A terület környékére jellemző erdős vidék az épületek külső megjelenését nagymértékben meghatározza.

Az épületegyüttest a homlokzatain alkalmazott rusztikus verde serpentino terméskő burkolat, a szabályos fűrészelt süttői keménymészkő burkolat és a nagy üvegfelületek harmóniája, valamint tagolt térszervezése és tömegképzése teszi természet-közelivé. 

A főépület környezetbe való szerves integrálódását az alacsony homlokzati magasságú, lapostetős, természetbe nyúló teraszokkal és épületrészekkel tagolt, nagy üvegfelületekkel megnyitott attraktív tömegképzés segíti elő. A magas fák lombkoronaszintje alá kiálló teraszok, illetve az épületek belsőbb részeibe is benyúló külső terek változatos játéka adja az épített környezet és a természet sajátos összefonódását. A vendégház ennek az építészeti gondolkodásmódnak a kisebb léptékhez igazodó mértéktartó megoldásaival készült.  
Az építtető igénye az épületegyüttessel szemben elsődlegesen az, hogy a vendégek számára jó minőségű, igényes, reprezentatív terek álljanak rendelkezésül. Az épület alapvető karaktere a természet-közeliség. Helyenként az épületek teraszai lógnak bele a természetbe, máshol pedig a természet egy-egy darabját öleli körbe az épület. 

A vendégház esetén is igyekeztünk minél több fenyőt megőrizni, így született meg a teraszon a pergolák között áthatoló fa is. A belső elrendezés a nagyház áramló teres struktúráit követi, így az előtérből az egy légterű nappali-étkező konyhába lépünk. A keleti oldalon található a háló, melyhez gardrób és fürdőszoba csatlakozik.   Az épület külső karakterét alapvetően a természeti adottságok határozzák meg. A tervezés folyamata során szem előtt tartottuk a meglévő környezet erdős-parkerdős jellegét, illetve a terület domborzati adottságait. A kortárs építészeti gondolkodás mellett Frank Loyd Wright és Mies van der Rohe építészete inspirálta a koncepció alakítását.  Az épület a lejtős terephez teraszokkal illeszkedik. A teraszok és a falak anyaga ugyanazzal a mészkőburkolattal készül olyan hangulatot kölcsönözve így az épületnek, mintha egyetlen nagy anyagot bontanánk meg és hajtogatnánk rá a belső és a külső terek együttesére. A lejtő felőli oldalon a támfalszerűen alakított, verde serpentínóval burkolt épületrész biztosítja a felül lebegő mészkővel burkolt tömegek artikulált terepkapcsolatát.  Az épület külső nyílászárói porszórt alumínium anyagúak. A funkcionálisan nem hasznosítható tetőfelületeken kavicsterítés létesült.

Ásztai Bálint, Kovács Csaba építészek (forrás: http://stoastudio.com)

Az Év Háza képekben

Rocker férj, művész feleség pazar családi fészke Oklahomából | Eredetileg raktárépület volt az álomotthon

Elképesztő belsőépítészeti bravúrokat vonultat fel Wayne Coyne, a The Flaming Lips rockzenekar frontemberének oklahomai otthona, ahol művész, fotós feleségével, Michelle-lel él.

Még több fotó a házról az Életszépítők weboldalán

Kevés a szőlő, de jó lesz a bor - A hosszú aszályos nyár után 'gyors szüretre' készülnek a bortermelők

Nemsokára szüret! A balatoni szőlőgazdákhoz sem volt kegyes az időjárás, az aszályos nyár miatt kevés a szőlő - igaz, jó a minősége. A Balaton-felvidéken azzal számolnak, hogy a korábbi évekhez képest harmad-, negyedannyi termelői bor készül idén

Ébredj te is a természettel! - Kisiskolások természetfotói - Lezárult a Zöld-Gondolat Lovagrend pályázata

Ezúttal is nagy sikere volt a Zöld-Gondolat Lovagrend  általános iskolások számára meghirdetett fotópályázatának. Az ország egész területéről érkeztek fotók, környezettudatos gondolkodás és tavasz témakörben. A pályázat célja: a diákok figyelmének felhívása környezetünk védelmének fontosságára. Minden tanuló egy fotóval indulhatott; 169-en küldtek be képet. A pályaművekre 2012. április 17. - 2012. május 4. között lehetett szavazni a Zöld-Gondolat weboldalán. Több mint 126 ezren adtak le szavazatot. Íme, a nyertes pályaművek:

I. helyezett: Jeremiás Bora (10 éves). A kép címe: Fiókák. Szavazatszám: 36 916
Nyereménye: Digitális fényképezőgép és egyedi puzzle a saját fényképből

II. helyezett: Kéri Roland (12 éves). A kép címe: Első jel. Szavazatszám: 33 579
Nyereménye: Digitális képkeret és egyedi puzzle a saját fényképből

III. helyezett: Szalai Flóra Lili (14 éves). A kép címe: Lejtmenet. Szavazatszám: 15 142
Nyereménye: Könyv a digitális fényképezésről és egyedi puzzle a saját fényképből

Valamennyi fotópályázatra beérkezett fotó megtekinthető a Zöld-Gondolat Lovagrend weboldalán

  

Szívküldi - Timeline Cover a Green Presstől

Tartalmas, pihentető hosszú hétvégét kíván a Green Press csapata!
A fotó Facebook Timeline borítóképként használható, méretezett.
(Letöltés: jobb klikk, megnyitás új lapon/ablakban.)
Érdekessége, hogy nem látott képszerkesztőt, tehát a diófa lombozatából "kinyíló" szívforma a véletlen műve

Havi tízezer forintból "megáll" a 200 négyzetméteres ház energiaköltsége - Kivitelező, aki csak passzívházakat hajlandó építeni - Szakmai felkészületlenségből félrevezetett építtetők?

Három éve épült meg az első passzívház - Mennyi a havi energiaköltsége? c. bejegyzésünk röpke három hét alatt a Green Press Blog eddigi legolvasottabb bejegyzése lett.

Három évvel ezelőtt - szinte azonos időben - azonban nemcsak az első, hanem a második családi ház is megkapta a minősített passzívház tanúsítványt. Ez a ház Győr közelében, Tényőn épült meg. Építtetője Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök, épületfenntartó szaküzemmérnök (ma már az ország egyik legismertebb, minősített passzívházakat komplex módon építő cégének az ügyvezetője) valamikor a 2000-es évek elején figyelt fel a fokozottan energiahatékony technológiára, majd, miután alaposan áttanulmányozta a passzívház-követelményrendszert, úgy döntött, a lehető legtökéletesebb minőségben (munkát, időt, pénzt nem sajnálva) saját magának - a családjának - építi meg első passzívházát. Bár - mint mondja -, nem volt egyszerű a kivitelezési folyamat - megfizették érte a tanulópénzt -, a végeredménnyel maximálisan elégedett, rajong passzívházáért, s persze a passzívházakért, úgy általában. A Green Press interjúja Boros Károllyal.

Hazánk második minősített passzívháza Tényőn épült meg 2009-ben
Fotó: Boros Károly

- Kik építtetnek manapság passzívházat Magyarországon? 

- A középfelső réteg, cégtulajdonosok, vállalkozók, felsővezetők. Bár ők ki tudnák fizetni a magas fűtésszámlákat, nem akarnak kiszolgáltatottjai lenni a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltatóknak, és emellett egészséges, komfortos, jó befektetésnek bizonyuló, el nem avuló, értékét növelő, az energiaárak emelkedésével felértékelődő ingatlanra, befektetésre akarnak szert tenni.

- Tapasztalatai szerint a passzívház-építtetők mennyire tájékozottak a "témában"? 

- Internetről, szakmai konferenciákon vagy éppen a passzívház nyílt napokon gyűjtik be az információkat, s úgy látom, évről-évre tájékozottabbak, felkészültebbek. Ugyanezt azonban a passzívházat tervezőkről, vagy a passzívházak építésre vállalkozó kivitelezőkről már nem tudom elmondani. Nekik mintha csak a magabiztosságuk, nem pedig a tájékozottságuk nőne...

- Miért gondolja így? Mik a problémák?

- Meglátásom szerint az építés várható költségeit a tervezők előre rendszerint nem közlik az építtetővel, ha mégis, akkor általában irreális adatokat adnak meg. Példaként: ha valamilyen oknál fogva le akarják beszélni az építtetőt a passzívházról, akkor irreálisan magas, 400-500 ezer Ft/m2 építési költséget jelölnek meg, ha viszont rá akarják beszélni a megbízót a passzívházépítésre, előfordul, hogy irreálisan alacsony, mondjuk 250 ezer Ft/m2 építési költséget adnak meg. 

- Az első minősített magyar passzív családi ház esetében a 250 ezer Ft/m2 bekerülési költség reálisnak bizonyult, sőt, el sem érte azt...

- Saját tapasztalatból kiindulva: a valós építési költség egy minősített passzívháznál, átlagos befejező munka, és jó tervezés esetén 330 ezer Ft/m2 áfás ártól indulhat. Sajnos gyakran publikálásra kerülnek a kalákában, az építkezéseken akár évekig ingyen dolgozók  - családtagok, ismerősök - "munkadíjai" is, a munkadíj járulékaival nem kalkuláló, részben számla- és áfa megfizetése nélkül, gyenge minőségben megépített passzívházak költségadatai. Ezek félrevezetőek, ráadásul megnehezítik a minőségtanúsított anyagokkal, megfelelő minőségben dolgozó, munkabérek, közterhek kifizetésével kalkuláló vállalkozások megbízáshoz jutását.

- Valóban sok tévhit kering a passzívházakról. Munkája során - építtetői körben - Ön milyen rossz beidegződésekkel találkozik?

- A reklámok káros hatásai egyértelműen érzékelhetőek. A magas nyereségtartalmú termékek médiatúlsúlya befolyásolja a megrendelőket, így előfordul, hogy nem racionális, gazdasági, hanem média által befolyásolt érzelmi alapon - például a földgáztól, a kéménytől való "megszabadulás" reményében - hoznak döntéseket. Sokan azt hiszik, a passzívházak esetében túlértékelt az épületgépészet jelentősége, vagy hogy az épületgépészet értelmetlenül túlbonyolított. Többen a tervezés előtti reális költségbecslést, költségvetés-készítést hajlamosak elmulasztani. A passzívházépítéssel kapcsolatos reklámokban egyes kivitelezési metódusok "kizárólagosan megfelelő passzívház-megoldásként" jelennek meg - például  a lemezalapozás, a polisztirolzsalus technológia, a geotermikus fűtés -, ezen a téren is tapasztalható az építtetők erős befolyásoltsága. Nem ritka, hogy a tervezők, a kivitelezők passzívháznak neveznek olyan épületeket is, amelyek nem passzívházak, csak esetleg van pár közös vonásuk. A hozzánk beérkező - kivitelezési ajánlatkéréshez csatolt - "passzívházterveknek" mindössze öt százaléka valóban passzívház, öt százaléka passzívházzá alakítható, 90 százalékának azonban semmi köze nincs a passzívházakhoz. Az emberek hiszékenyek, könnyen megtéveszthetők. Az igazán komoly  gondot az okozza, ha a megrendelő csak a kivitelezésre adott ajánlatból értesül arról, hogy tervezője valójában nem passzívházat tervezett, hanem annál kétszer-háromszor nagyobb energiafelhasználású alacsonyenergiás, vagy A+ kategóriás (fokozottan energiahatékony) épületet. Tudni kell, hogy a legtöbbször ezeket az eredményeket is csak passzívházépítésre alkalmas, jó minőségű, azaz  magasabb árfekvésű, nagy teljesítőképességű anyagokkal, szerkezetekkel lehet elérni. Vagyis fel nem készült, hozzá nem értő tervezéssel a passzívházak építési költségeinek viselése ellenére a passzívházakhoz képest csak fele, harmad olyan hatékony épület építhető. Ezzel az építtetőket - ha csak tájékozatlanság miatt is - súlyosan megkárosítják. Ha a tervezői szerződésben, vagy a tervezői programban nem rögzíti az építtető, hogy passzívház tervezését rendelte meg, utólag nem lehet számon kérni a tervezőt, kártérítésre nincs lehetőség. Az építtető ebben a kiszolgáltatott helyzetben kényszerül döntést hozni: a tervnek megfelelően építi-e meg a házat, vagy új tervet készített. Áttervezéssel jelentősen javítani lehet az épület mutatóin, de a tervezés koncepcionális hibáit csak teljes újratervezéssel lehet kiküszöbölni. A szakszerűtlen tervezést a felkészült kivitelezés, a magas költségráfordítás sem képes ellensúlyozni.


- Mindez azt jelenti, hogy nem minden építész tud passzívházat tervezni, és a gépészek sem kellően felkészültek...?

- A problémás passzívháztervek sok esetben rosszul értelmezett költségtakarékosság "eredményei". A megrendelők gyakran nem értik, miért kerülhet egy passzívház építészeti-gépészeti tervezése többe, mint egy átlagos épületé. A tervek PHPP-vel (passzívház tervező csomaggal) történő ellenőrzése, PHPP szerinti módosítása, a kellő napnyereség, az árnyékolás összehangolása, az épület szerkezeteinek, csomópontjainak kiviteli terv szintű kialakítása számos olyan munkaráfordítást követel meg, amelyek átlagos házak tervezése során fel sem merülnek. Előfordul, hogy passzívház-tervezésben kevéssé járatos tervezők kellő mélységű szakismeret nélkül olcsóbban vállalják a munkát, majd kihagyják ezeket a - passzívházak esetében elengedhetetlen - munkafázisokat. Ennek kivédésére szolgál a passzívháztervek előminősítése, melynek során a Passivhaus Institut auditora segíti, ellenőrzi a tervező- és az energetikus munkáját. Az auditor az előminősítés zárultával ún. "előminősítési jegyzőkönyvben” tanúsítja, hogy a tervek alkalmasak a passzívház minősítés megszerzéséhez, vagyis ha az épület a tervek szerint épül meg, teljesíti a „Minőség-ellenőrzött Passzívház” kritériumait. A kivitelezés során a kivitelezés energetikai minőségét, a módosítások megfelelőségét ellenőrzi, segíti az auditor. A minősített passzívházak - műszaki, energetikai adataik feltüntetésével, terv- és fotódokumentációval - nemzetközi nyilvántartásba kerülnek.

- Mennyiben különböző a passzívház-építés a "hagyományos" épületek kivitelezéséhez képest?

- A passzívház-szabvány Európa legszigorúbb energetikai követelményrendszere. Ennek maradéktalanul megfelelni csak megfelelő kiviteli tervekből dolgozó, felkészült épületenergetikai, gépészeti ismeretekkel is rendelkező kivitelező képes. A passzívházak építéséhez, hőhídmentesítéséhez, légtömörségének biztosításához szükséges szakismeretek ma még nem közismertek. Számtalan - hibás gyakorlatból, tájékozatlanságból eredő - tévhit, félreértés, fogalomzavar nehezíti a kivitelezést. Az "átlagos" építkezéseken bevett gyakorlat a helyszíni problémamegoldás, a rögtönzés, ami passzívház esetében szóba sem jöhet. Minden hőburkot, légzáró burkot érintő módosítást, tervtől való eltérést ellenőrizni kell PHPP-vel - minősített passzívház esetében az auditorral - beavatkozás előtt.

- Hol és mikor hallott először a passzívház-technológiáról?

- A PH (passzívház) fogalmával 2003-ben "találkoztam" először, amikor egy 33 lakásos győri társasház tetőterét beruházóként 11 lakással építettem be. A távhőszolgáltatás bekötését csak megújuló energiával fűtött lakások építésével kerülhettük volna el. Ennek megvalósíthatósági tanulmánya azt eredményezte: ez csak akkor lehetséges, ha a fűtési igényt a tizedére leszorítjuk, vagyis passzív lakásokat építünk. Ez az akkori piaci árhoz képest 40 százalékkal magasabb építési költséget eredményezett volna. Úgy véltük, ezt a piac nem fogadja el, ezért ezt a lehetőséget elvetettük. Ennek ellenére kísérletképpen a PH nem költségigényes elemeit, mint a déli napnyereséget biztosító teraszt, hőhídmentes kialakítást, kiváló légzárást megvalósítottuk. Az így elkészült új lakások, a házban lévő azonos nagyságú régi lakásokhoz képest ½-1/3-nyi fűtéssel üzemelnek ma is. A ház egyébként az Év homlokzata 2005 pályázatán helyezést ért el. 2006-ban részt vettem egy bécsi, épülő passzívházakat bemutató tanulmányúton, majd 2007-ben ellátogattam a bregenzi Nemzetközi Passzívház Konferenciára. A tényői minősített passzívház tervezését 2006-ban, építését pedig 2007-ben kezdtük el; 2009 elején költöztünk be.


- Mi győzte meg arról, hogy kivitelezőként érdemes passzívházakra specializálódni? Mennyire volt "bonyolult" az átállás?


- Szerencsés ember vagyok, mert változatos mérnöki munkámat 25 éve után is élvezem. Az önkritika, az őszinte kíváncsiság mindig kihívásokhoz vezet. Folyamatosan fejlődés iránti vágyam a minőség elkötelezettjévé tett. Fejlesztéseink legalább egy évtizeddel megelőzik a piacot. A passzívházak áttörést eredményeztek. Egy évtizedet ugorhattunk előre az időben és a fejlődésben! Hát nem nekem találták ki őket? Beköltözve a tényői passzívházba tudatosult bennem igazán: sokkal többet, jobbat nyújt egy passzívház, mint amit reméltünk. Ennek a komfortnak a mindennapi élvezete örömet, de egyben lelkifurdalást is kiváltott bennem. Beruházóként 180 lakást, több mint 30 családi házat építtetünk, értékesítettünk, s bár ezek kiváló minőségben épültek meg, messze nem képesek olyan komfortot nyújtani, mint a passzívházak. 2009-ben lelkiismereti okok miatt arra jutottam, hogy másnak sem építhetek a sajátoménál silányabb házat. Azóta kizárólag passzív- és alacsony energiafelhasználású házak tervezést és építését vállaljuk. Az átállás nem volt egyszerű.  Szakértelemmel, kellő elszántsággal, és természetesen a sok munkát toleráló feleséggel, családdal mindent meg lehet oldani.

A mosonmagyaróvári minősített passzívház fotórealisztikus látványterve

"...lelkiismereti okok miatt arra jutottam, hogy másnak sem építhetek a sajátoménál silányabb házat..."
Látványtervek: Boros Károly

- Hány minősített passzívház kivitelezésében közreműködtek eddig? 


- 2010-ben Budapesten, 2011-ben Győrben és Mosonmagyaróváron, idén pedig  Szentendrén, Győrben, s előreláthatóan Budapesten és Ausztriában építünk minősített passzívházakat. Az elmúlt három évben 5 minősített, és előminősített passzívházunk, 4 energiatakarékos épületünk valósult meg.


- Említette, hogy állandóan valami fejlesztésen töri a fejét. Most éppen mi foglalkoztatja?


- Jelenleg a passzívház-kivitelezés "házi szabványán" dolgozom; a kivitelezést munkafolyamatokra bontom. Szeretném kidolgozni az egyes munkafolyamatok megvalósításának előfeltételeit, konkrét szabályokkal, a megfelelőségi követelményeket, az ellenőrzés és felelősség rendszerét. Ezzel párhuzamosan készül az egyes munkafolyamatok oktatási, szöveges és képi anyaga. Egy részükről - például a villanyszerelési, az épületgépészeti, a vakolási munkafolyamatokról - már korábban kidolgoztuk a szabványokat, s a gyakorlatban már teszteltük is ezeket. Tapasztalataim szerint nem könnyű a passzívházak speciális követelményrendszerét kellő tapasztalattal, előképzettséggel nem rendelkező vállalkozóknak érthetően, alkalmazhatóan elmagyarázni, de nem lehetetlen. Égető szükség van a munkatársak szakmai felkészítésére, hiszen csak így kerülhető el a hibás munkavégzés, így tehető hatékonnyá - a költséghatékonyságot is beleértve - a munka.


- Beszéljünk a tényői passzívház energiaköltségeiről is, hiszen ez sokakat foglalkoztat.

- Hároméves tapasztalat: a közel 200 négyzetméteres ház fűtése, a használati melegvíz előállítása az öt tagú családra havonta körülbelül 10 ezer forint kiadást jelent. Az éves megtakarítás - hagyományos építésű családi ház energiaköltségeihez viszonyítva - számításaim szerint 300-400 ezer forintban nevesíthető.

- Passzívházak kapcsán többen mintha pusztán hangzatos "reklámszlogenként" könyvelnék el a kiváló levegőminőséget és zajszigeteltséget, vagy a huzatmentességet. Passzívházban él, mi a személyes élménye ezzel kapcsolatban?

- Ezek tények, mint ahogy a por-, pollen- és rovarmenteség is. Munkamániás vagyok, mégis gyakran azon kapom magam, hogy halogatom a munkába indulást. Mindig találok valami mondvacsinált okot, hogy még egy kicsit itthon lehessek. Téli fagyban - amikor kint süt a nap - a legnehezebb az indulás. Gyönyörűséggel tölt el a nappali tágas üvegfalán beáradó fény, éltető energia! Nem szép dolog, tudom, mégis jól esik sütkérezve nézegetni a házak kéményeiből kanyargó füstcsíkok táncát...

A tényői passzívház nappalija.
Boros Károly kivitelező-tulajdonos, bár munkamániás, mégis nehezen indul munkába reggelente...
Fotó: Boros Károly

- Mikorra várható igazi áttörés passzívházépítés terén Magyarországon? Mi kellene a robbanásszerű elterjedéshez?

- Elsősorban az építtetők öntudatra ébredése. Meggyőződésem, ha ma megnyílnának a pénzforrások, az építtetők, a tervezők, és kivitelezők jelentős része képtelen lenne  értelmesen, hatékonyan felhasználni. Úgy látom, hogy az építőipari vállalkozások jelentős hányada nem bír önképző módon átállni a passzívházépítésre. A robbanásszerű elterjedésnek - egyebek mellett - nincsenek meg a tervezői, kivitelezői feltételei. Évekbe telik, amíg "kitermelődik" a megfelelő szakembergárda. A "felzárkózási" folyamat a Passivhaus Institut (PHI) által kidolgozott - 2011. óta Magyarországon is elérhető - Minősített Passzívház Tervező képzésnek köszönhetően elkezdődött. A PHI Minősített Passzívház Kivitelező képzést is tervez indítani, az oktatási anyag már kidolgozás alatt van, s tudtommal ez a tananyag is elérhetővé válik majd hazánkban. A kérdésre visszatérve: passzívházak esetében sokkal valószínűbbnek és ésszerűbbnek tartom az exponenciálisan gyarapodó, fokozatos állománybővülést, mint a minőségre katasztrofális hatású robbanásszerű elterjedést.

Boros Károly

Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök, épületfenntartó szaküzemmérnök, a második minősített hazai passzívház tulajdonosa és kivitelezője, az ország talán legismertebb és legtapasztaltabb minősített passzívházakat komplex módon építő cégének az ügyvezetője. A passzívházak elvét kidolgozó darmstadti Passívhaus Institut elveit és gyakorlatát követik, a német tapasztalatokat a magyar piacra adaptálva. Minősített Passzívház címet elnyerő épületeik, a legfelkészültebb intézmény által kiadott minősítései bizonyítják: tervezőként, kivitelezőként képesek Európa legszigorúbb energetikai szabványának sorozatosan megfelelni.


Cikkajánló: Minősített Passzívház Tervezők nemzetközi adatbázisa

Három éve épült meg az első magyar passzívház - Mennyi a havi energiaköltsége? - Elmondja a tulajdonos

Balogh György programozó matematikus három éve költözött a Pest megyei Szadára a családjával. Kísérletező kedvű embernek tartja magát - ezzel magyarázza, hogy a technológia alapos, mintegy kétéves tanulmányozását követően, Amerikából épphogy visszaköltözve, belevágott a passzívházépítésbe. A Balogh családnak otthont adó szadai családi ház híre bejárta a hazai sajtót, nemzetközi szakmai körökben is számon tartják. Hazánk első minősített passzívháza - Baloghék harmadik gyermeke már ide született.

Fotók, látványterv: Szekér László okl. építészmérnök, a szadai passzívház tervezője

A passzívház-technológiáról 2009-ben jobbára az energiahatékony építés, építészet mellett elkötelezett tervezők, épületgépészek, szakági mérnökök, kivitelezők rendelkeztek kellő tájékozottsággal hazánkban, annak ellenére, hogy németországi Darmstadtban már 21 évvel ezelőtt megépült az első passzívház. Robbanásszerűen növekvő számuk Európában - főként Németországban és Ausztriában koncentrálódva - ma már meghaladja a 32 ezret. A lemaradás - már ha annak nevezhető - nemcsak Magyarországra jellemző: többek mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Japán, Ausztrália, USA is az elmúlt 2-3 évben adott hírt az első minősített passzívházairól.

A passzívházakról hazánkban a szadai lakóház révén szerzett információt az emberek többsége, sokan ekkor hallottak először a technológiáról. (Hogy az első magyar passzívház ennyire "érdekessé" vált a média számára, abban az orosz-ukrán gázvita is közrejátszott, amelynek következtében 2009 januárjában szinte teljesen megszűnt a gázszállítás, több európai ország, így hazánk gázellátását is veszélyeztetve. A gázvita ismét ráirányította a figyelmet az ország energiafüggőségére, így a kőolajimporttól, energiaszolgáltatóktól független, alternatív megoldásokra is.)


A Balogh család otthona - mint "első fecske" - egyaránt érdekes volt a közéleti lapok, a szakmédiumok, vagy épp a bulvár számára. Utóbbiak hangzatos szalagcímekkel adták hírül, hogy egyetlen hajszárítóval vagy 10 gyertya lángjával kifűthető a ház, s a Balogh családnak többé nem kell fűtésre költenie. 


Az igazság az, hogy hideg időben a passzívházakban is fűteni kell, jóllehet, enyhébb téli napokon valóban nincs erre szükség. A passzívházakban a fűtési hőigény mintegy kétharmadát – a napsugárzás és a belső hőnyereség kiaknázása révén - passzív módon biztosítják. A beépített hőtermelő berendezések szolgáltatják a fűtési hőszükséglet fennmaradó egyharmadát. Fűtésköltség tehát van, de az energiafaló ingatlanokhoz képest ez elenyészően kevés.

A passzívházak éves fűtési energiaigénye 1 négyzetméter fűtött alapterületre vonatkoztatva nyugat- és közép-európai klimatikus viszonyok mellett kisebb, mint 15 kWh/m2xév. 
A mediterrán országokban pedig ennél valamivel kevesebb, Skandináviában pedig valamivel több.  
Passzívházak esetében a primer energiaigény nem haladhatja meg a 120 kWh/m2xév értéket.

Infografika: Green Press

A szadai passzívház 2009 februárjában kapta meg a minősítést. A fokozott médiaérdeklődés az átadást követően még jó pár hónapig kitartott - mondja Balogh György, aki arra is hajlandó volt, hogy otthonában érdeklődők tucatjait fogadja a minden novemberben megrendezett Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok keretében. 


- Miként látja ennyi idő elteltével: megérte passzívházat építeni? - kérdeztük a jelenleg speciális biztonságtechnikai szoftver fejlesztésén dolgozó tulajdonost.
- Jó döntés volt, racionálisan nézve jó befektetés. Gyakran kérdezik tőlem, más épületekkel összevetve milyen a megtérülése? Nehéz röviden választ adni erre. A ház bekerülési értéke négyzetméterre vetítve bruttó 240 ezer forint (plusz a telekár, a szerk.). Ez lehet az egyik összehasonlítási alap, de hozzátenném, hogy a passzívház jó pár összetevője nem pénzkérdés. Ide tartozik például az épület tájolása, az épületformálás, s még jó néhány tervezési szempont, amelyek nem jelentenek költségtöbbletet, viszont kulcsfontosságú tényezők passzívház esetében.

Fotó: Szekér László

Amikor a Balogh-család a szadai telekre rátalált, még nem voltak biztosak abban, hogy passzívházat építenek rá. Szerencséjük volt, hogy a telek megfelelőnek bizonyult passzívházépítéshez, igaz, az építésügyi hatósággal akadtak vitáik. A ház pozicionálása, vagyis elhelyezése ugyanis nem szokványos: az épület nem az utcafronthoz közel, hanem a telek középső részére került, mivel a passzívházak esetében fontos benapozás - a déli oldali nagyméretű ablakok révén - csak így  volt biztosítható. 
A szadai házban farkasordító hidegben is mindössze négy órán át fűtenek naponta, kizárólag éjjelente. A padlófűtést a belső hőmérséklet alapján termosztát aktiválja, enyhébb időben éjszaka sincs szükség fűtésre. 
- Két fűtési szezonon vagyunk túl; egyszer sem volt szükség arra, hogy fűteni kelljen napközben, 21,5-22 foknál nem volt hidegebb a lakás. Ha süt a nap, akár 27 fokra is felmelegszik a nappali. Ennyit számít a benapozás - mondja Balogh György. 


- A hőenergia-fogyasztás 2011-ben 4000 kWh-t tett ki. Ennek nagyjából a felét melegvíz-előállításhoz használtuk fel, a többit fűtéshez. A 125 négyzetméteres, 4 szobás passzívház energiaköltsége - fűtéssel, melegvíz-előállítással, elektromos berendezések fogyasztásával együtt - átlagosan 15 ezer forint havi bontásban. Pellet kandallóval tovább faraghatnának a fűtésköltségen, hamarosan át is állnak erre.

Fotók: Szekér László. A fotók másodközlése előzetes egyeztetéssel lehetséges!

A passzívház azonban nemcsak télen működik jól, azaz energiahatékonyan, hanem a legmelegebb nyári napokon is, amikor az épületek hűtése növelheti jelentősen az energiafogyasztást. 


- Egyelőre nincsenek árnyékolók az ablakokon. A  déli homlokzaton és a nyugati oldalon nagy üvegfelületek vannak, ennek ellenére kánikulában sem melegszik túl a lakás, 24 foknál még nem mértünk többet. Ez annak köszönhető, hogy Szekér László tervező eresztúlnyújtást alkalmazott - fejti ki Balogh György. Mint említi, a talajkollektoros rendszer hatásfoka kiváló, nyáron jól hasznosítható, hűthető vele a lakás. A talajkollektor a szadai ház esetében 60 méter hosszú. A házba a talajhőcserélőn át érkező levegő hőmérséklete télen 9 fok körüli; az "előmelegített" levegő a hővisszanyerős szellőztetőn áthaladva melegszik szoba hőmérsékletűvé, és a szellőzőnyílásokon keresztül már a felmelegített levegő jut el a helyiségekbe. A talajhőcserélőn át érkező levegő a legmelegebb nyári napokon sem haladja meg a 20 Celsius-fokot, vagyis hűthető általa a benti hőmérséklet úgy, hogy plusz energiafogyasztás eközben nem realizálódik. Egyedüli "kényelmetlenség", hogy a talajkollektor rendszeres, havi karbantartást igényel.


Milyen tervezési technikákkal és komponensekkel érhető el passzívház-minőség?


Ránézésre nem lehet megállapítani, hogy az adott épület passzívház-e vagy hagyományos építésű - a külső megjelenés nem mérvadó. Az sem jelenthető ki, hogy a passzívház-technológia forradalmian új tervezési, építési metódus. Régről ismert megoldásokat alkalmaz, pontosabban ötvöz annak érdekében, hogy az épületek energiafelhasználása drasztikusan csökkenjen.

Energiahatékony építés nem képzelhető el szakszerű hőszigetelés nélkül. Minden épületszerkezeti elem kiváló minőségben szigetelhető, az építőanyagok és a technológiák ehhez rendelkezésre állnak. A hőszigetelés mellett ügyelni kell arra is, hogy a hő ne tudjon kijutni az épületből - alapkritérium a hőhidak kiiktatása, a légtömör szerkezeti kialakítás.

A passzívházakba kiváló minőségű ablakokat és ajtókat kell beépíteni, amelyek minimális hőt veszítenek. A passzívházak levegőminősége kiváló, folyamatosan friss levegő áramlik a helyiségekbe. A szabadból bejuttatott friss levegőt természetesen fel kell melegíteni. Ennek legegyszerűbb módja, ha kinyerik az épületben elhasználódott levegő hőenergiáját, amit aztán a hővisszanyerő szellőzőrendszer átad a beérkező friss levegőnek. 

A passzívházak legfontosabb elemei tehát: szakszerű hőszigetelés, passzívház-nyílászárók, hőhídmentesség, légtömörség, hővisszanyerős szellőztető rendszer. Szoláris és hőszivattyús rendszerrel tovább fokozható a passzívházak hatékonysága - de ezek nem alapkritériumai a passzívház-követelményrendszernek. A szadai ház esetében a tetőn elhelyezett (6 négyzetméternyi felületet foglaló) vákuumcsöves napkollektorok segítik a hőenergia-termelést, még télen is alkalmasak 50 Celsius-fokos melegviz-előállítására.

A passzívházakban – a speciális hővisszanyerős szellőztetés révén – folyamatosan szűrt és friss levegő áramlik. Amennyiben zárva vannak a nyílászárók, a huzat ismeretlen jelenség, nem ingadozik a belső hőmérséklet, elenyésző a porszennyeződés. További pozitívum, hogy a külvilág zaját alig lehet érzékelni, ami forgalmas utcákban igen áldásos lehet. 

- Tényleg csend van - erősíti meg Balogh György. - A szomszédok panaszkodnak az autópályáról beszűrődő zaj miatt, mi még az utcánkban közlekedő autók zaját sem halljuk. A pormentesség viszont azon múlik, milyen szűrőbetét kerül a szellőztetőbe. Jó hatásfokú - legalább G4 osztályú - szűrőt érdemes használni. Amikor ennél gyengébbet használtuk, a szellőztető berendezés gyakorlatilag keringtette a port a lakásban.


Összességében elmondható, hogy az elmúlt három évben minden flottul működött a szadai házban, nem volt szükség semmilyen beavatkozásra: javításra, vagy cserére. 


Baloghék tervbe vették, hogy speciális, passzív.szolár - fűtést nem igénylő - üvegházat építenek telkükre. Haszonnövényeket akarnak termeszteni, halakat tenyészteni saját fogyasztásra. Az üvegházba 1000-1200 literes akvárium kerülne; víztakarékos vízforgató keringtetné a vizet, a zöldségnövények és a halak tápanyag-utánpótlását különösebb beavatkozás nélkül biztosítva, s nem mellékesen, mind közelebb jutva a fenntartható életmódhoz.


Cikkajánló:
Havi tízezer forintból "megáll" a 200 négyzetméteres ház energiaköltsége - Kivitelező, aki csak passzívházakat hajlandó építeni

Kertes ház helyett: kert és ház - Négyszintes nagyvárosi vegetáció - Élhetőség kontra kényelem

Egy korábbi épületismertetőnkben (Japán első minősített passzívháza) már utaltunk rá: a szigetország fővárosában erősen korlátozott a beépíthető terület, nem véletlen, hogy az épületek felfelé terjeszkednek (sok japán ember kis helyen is elfér). Ha kertes ház nem is nagyon létezik Tokióban, "kertes" lakás itt-ott fellelhető a metropoliszban. 

Nem túl szép, ellenben érdekes
Építészeti terv: Ryue Nishizawa, Teako Nakatsubo
Kertmérnökök: Takehito Sano, Akiko Sano
Fotók: Iwan Baan

Tokió centrumában, egy irodaépületekkel telített üzleti negyedben, két magasház által határolt foghíjtelken épült meg 2011-ben ez a háromszintes, tetőteres magánlakás, amely szerény méreteivel, megjelenésével és - szó szerint határokat feszegető - nagyvonalúságával egyaránt kitűnik a környezetéből. 


A ház voltaképpen a vegetációt élteti a betonvadonban - az építészeti tervezést elsősorban a növények megfelelő életterének a kialakítása határozta meg, fontosabb vezérelv volt az élhetőség, mint a kényelem. A lakók  és a növények nagyjából azonos területet foglalnak el, az egyes szintek 32 négyzetméteresek (8x4 m). 

A falméretű ablakok és a határolófalak kiiktatása a ház nyitottságát, a kint-bent közötti finom átmenetet, a lebegő hatást erősítik, s persze a "kert" érvényesülését szolgálják. A balkonokat, vagyis az egyes szinteket keskeny acél csigalépcső kapcsolja össze

 A földszinten található a konyha és a nappali, az 1-3. emeleten szobák, tágas fürdőszoba, végül a tetőterasz a tárolókkal