Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok 2014 - Rengetegen voltak kíváncsiak a látogatható magyar passzívházakra

A német Passivhaus Institut által 11 évvel ezelőtt életre hívott rendezvényt az utóbbi években több európai országban bevezették. Magyarországon a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) és a Green Press szervezésében 2009 óta látogathatók előminősített, illetve minősítést szerzett passzívházak november 2. hétvégéjén.

A fokozottan energiahatékony épületek ingyenesen és egyénileg látogathatók a szervezők által megadott időpontban. Szervezett autóbuszos körút keretében egész napos programon idén is több budapesti és főváros környéki passzívházat látogathattak meg a résztvevők. Személyes tapasztalatot szerezhettek működő passzívházakról, feltehették kérdéseiket a tervezésben, kivitelezésben közreműködő szakembereknek, valamint az épületek (zömmel magánházak) üzemeltetőinek, tulajdonosainak.

A 2014. évi programok iránt is nagy volt az érdeklődés, a résztvevők két nagy autóbuszt megtöltöttek, az egyéni látogatókat is beleszámolva közel százan néztek meg egy-egy passzívházat. A Green Press felvételei a 2014. november 8-án, az autóbuszos körút egy-egy állomásán készültek.

Az autóbuszos körút programja itt érhető el >>

Százlakásos passzívház, Budapest

Passzívház komponensekkel megvalósult társasház, Budapest XIV. kerület

A fotón Nagy József látható. A budaörsi passzívház építtető-tulajdonosa mutatta be az épületet a látogatóknak

Budaörsi passzívház

Internorm bemutatóterem Budaörsön

Az Internorm bemutatóteremben Klinger Gábor Internorm országfelelős tartott rövid vetítettképes előadást

Passzívházablakok

A 17. minősített magyar passzívház a 17. kerületben

Passzívház-színvonalú épületfelújításra van példa Magyarországon is - egy gödöllői társasház lakása passzívház-minőségű felújításon esett át

Kezdje az alapoknál! Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába - Szeptemberben szakmai roadshow indul

Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába címmel szakmai roadshow indul 2014. szeptember 12-én. Négy helyszínen várják az érdeklődőket a szervezők: Kolozsvár mellett Győr, Budapest és Pécs ad otthont a négyórás programnak. A rendezvényre nemcsak építészeket, mérnököket, kivitelezőket, intézmény fenntartókat, beruházókat várnak, hanem magánépíttetőket is, tehát mindazokat, akiket érdekel az világszerte elismert, az energiahatékony építés csúcstechnológiáját jelentő passzívház standard és a passzívháztervezés gyakorlata. Az előadók minősített passzívháztervezők és kivitelezők, a szakterület elismert, tapasztalt szakértői. Az előadások szakmai fórummal zárulnak - az előadók válaszolnak a résztvevők kérdéseire. 

A képen egy budapesti minősített passzív lakóház látható.
Tervezője Szekér László DLA

Hazánkban 2009. februárjában adták át az első minőségellenőrzött passzívházat, amely Szekér László DLA minősített passzívháztervező építész tervei alapján valósult meg. Az azóta eltelt évek bizonyították, hogy a többletköltség nélkül megvalósult lakóház fűtésköltsége és primer energiaigénye messze elmarad a hagyományos technológiával létesült, azonos paraméterű családi házakétól. A tulajdonossal készített korábbi interjúnk itt olvasható >> 

Az elmúlt bő öt évben több tucat passzívház - jellemzően lakóépület - épült Magyarországon, jó részük minősített passzívház.  

A magyar passzívházállomány bővülése kapcsán elmondható, hogy a tervezést, kialakítást illetően a szakmai közreműködők köre viszonylag jól behatárolható. Nincsenek túl sokan, akik passzívháztervezésben az elmúlt években jártasságot szereztek. Ennek oka részben az, hogy a hazai felsőoktatásban, és a szakmai továbbképzési rendszerben egyelőre nincs jelen hangsúlyosan a passzívháztervezés témaköre.

A passzívháztervezés speciális szakismereteket igényel. Elengedhetetlenek többek között a több szakterületet átfogó ismeretek az épületfizikáról és gépészetről, valamint a PHPP, azaz a passzívház tervező csomag - tervezési szoftver - alapos ismerete, kezelése. A PHPP magyar nyelven évek óta rendelkezésre áll. Képzés is van: 2011 tavaszán indult a Minősített Passzívház Tervező képzés 1. évfolyama. Minden évben tavasszal és ősszel indulnak kurzusok. A német Passzívház Intézet által kidolgozott, magyar nyelvre adaptált tananyag 9 modulból és szakmai műhelymunkából áll, a ma már több kontinensen elérhető képzés nemzetközileg egységes vizsgával zárul a képzőhelyeken. Akik a kurzust eredményes vizsgával zárják, nemzetközileg elismert minősített passzívház tervező/tanácsadó képesítést szereznek, és díjmentesen bekerülnek a Passivhaus Planer c. minősített passzívház tervezők nemzetközi adatbázisba. 

Kezdje az alapoknál! 

Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába

A 2014. őszén induló Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába c. szakmai roadshow elsősorban, de nem kizárólagosan a szakemberek - egyetemisták, tervezők, mérnökök, kivitelezők - figyelmét szeretné ráirányítani az energiahatékony építés metódusához szükséges szakismeretek alapjaira, emellett fórumot kíván biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy felmerülő kérdéseikre autentikus, tapasztalt szakértőktől kielégítő választ kapjanak.

Tervezett helyszínek és időpontok

Kolozsvár, 2014. szeptember 12. péntek, 16 óra
Helyszín: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Kolozsvár, Calea Turzii nr. 4. (Tordai út 4.) Térkép >>

Győr, 2014. szeptember 15. hétfő, 14 óra
Helyszín: Városháza, Bisinger terem (befogadóképesség 40 fő)
Győr, Városház tér 1. Térkép >>

Budapest, 2014. szeptember 17. szerda, 14 óra
Helyszín: 100 lakásos passzív társasház (Budapest, XIII. kerület)
Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és a Fáy utca által határolt tömb Térkép >>

Pécs, 2014. szeptember 19. péntek, 14 óra
Helyszín: PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar
7624 Pécs, Boszorkány út 2. A. épület Térkép >>

Programvezető

Szekér László DLA, okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező és oktató, a Passzívházépítők Országos Szövetsége alapító elnöke

Előadók

Abos Ede, a romániai Passzívház Egyesület alapító elnöke

Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök, minősített passzívház kivitelező

Pólus Károly okl. építészmérnök, a 100 lakásos budapesti passzív társasház tervezője

Nagy Csaba okl. építészmérnök, a 100 lakásos budapesti passzív társasház tervezője

Miskolczy Imre, a 100 lakásos budapesti passzív társasház közreműködő szakértője

Vajda József CSs, gépészmérnök, energetikai szakmérnök, minősített passzívház oktató

Tervezett program

Passzívházak külföldön és Magyarországon. A hazai passzívháztervezés sajátszerűségei. Előadó: Szekér László

A passzívháztervezés elsajátítása.

Szünet

A passzívháztervezés és kivitelezés gyakorlata, gazdaságossági kérdések a megvalósult példák bemutatásával.

Szakmai fórum - kérdések-válaszok egy órában

Részvételi díj: 6 000 forint

Érvényes diákigazolvánnyal rendelkezőknek: 4 500 forint

A szervezők kérése: a diákigazolványt hozzák magukkal a rendezvényre, csak így tudják érvényesíteni a kedvezményt.

A részvételi díj magában foglalja a kávészünetben felszolgált frissítőt és a szervezők által összeállított médiacsomagot.

Fizetés: helyszínen, készpénzben

A részvétel regisztrációhoz kötött. REGISZTRÁCIÓ ITT >>

A rendezvény kiemelt szakmai partnerei

Szakmai támogató

  

A Bevezetés a passzívháztervezés gyakorlatába c. szakmai program szervezője az Energie Planer Team megbízásából a Green Press. 

Kapcsolat: press@greenpress.hu Telefon: +36 30 855 44 49

A szervezők a programváltoztatás jogát fenntartják!

Többletköltség nélkül is építhető passzívház - Autonóm energiaellátás a kerti fahulladék hasznosításával - Részletes beszámoló a novemberi passzívházas rendezvényekről

Idén is nagy siker volt a november 9-11. között megrendezett Passzívház Nyílt Napok, a nyolc látogatható helyszínre rengeteg érdeklődő építtető és szakember volt kíváncsi. Az eseménysorozat nyitánya a november 9-én tartott Passzívházak és Energiahatékony Épületek konferencia volt, ahol a külföldi és hazai előadók legújabb terveiket és megvalósult munkáikat mutatták be. 

Szekér László összeállítása az Építészfórumon is olvasható

A Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok rendezvényéhez kapcsolódva a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) szervezésében 2012. november 9-11. között ismét megrendezték a Passzívház Nyílt Napokat, amelynek keretében idén nyolc helyszínt - Budapest, Gödöllő, Diósd, Zsámbék, Dunaújváros, Esztergom és Szentendre - lehetett meglátogatni, ezek közül öt helyszínre szervezett autóbuszos túra keretében is el lehetett jutni. 

Nemzetközi szinten 900 passzívház nyitott ki 30 országban, a megépült és bemutatott passzívházak zöme, mintegy 700 épület Európában található, de Ázsiában, Amerikában, sőt Új-Zélandon is volt látogatható passzívház. 

A szervezésben is jelentős szerepet vállaló Green Press hatékony médiakampányának köszönhetően óriási volt az érdeklődés: több száz érdeklődő – zömében építtetők és szakemberek – volt kíváncsi az energiahatékony építést megvalósító passzívházakra. A fősodratú média is kiemelten foglalkozott a témával: az MTV1, ATV, Kossuth Rádió, Lánchíd Rádió stb. jelentős műsoridőt szentelt a témának.

Az első hazai minősített passzívház, a szadai passzívház megépítése óta fokozott érdeklődés mutatkozik az energiahatékony építés iránt, a fűtési energiaigény akár 90%-os csökkentését gazdaságosan lehetővé tevő technológia térnyerését elsősorban az építtetői lelkesedés fűti. Azóta sincs állami támogatás, és a hivatalos egyetemi oktatásban sem tudott gyökeret ereszteni a rendszer (kivéve a Szent István Egyetemet), továbbá az építész tervező szakma jelentős része is vonakodik lelkesedni, annak ellenére, hogy az EU döntése értelmében 2018-tól, illetve 2020-tól csak olyan épületek építhetőek, melyek energiafelhasználása minimális - vagyis a passzívház-technológia alkalmazása megkerülhetetlen.

Az Intelligent Energy Europe, Passivhaus Institut Darmstadt és más nemzetközi szervezetek közreműködésével létrehozott Nemzetközi MinősítettPasszívház Tervező képzés 2011-ben elindult Magyarországon is, és azóta már több, mint száz szakember végezte el a Passzívház Tervező Tanfolyamot. Jelenleg 28 magyar minősített szakember található a nemzetköziadatbázisban, utánpótlásban tehát nem lesz hiány. Már most több tucat új passzívház építésről tudunk, köztük már nagyobb projektek is találhatóak, mint például az angyalföldi százlakásos passzívház.

Az idei seregszemle nem volt teljes körű, korábban épült házak már nem voltak látogathatóak és jelentősnek mondható műhelyek nem képviseltették magukat – ez talán betudható annak is, hogy a házak megnyitása jelentős terheket ró a tulajdonosokra – ezúton is köszönet illeti azokat, akik feláldozták hétvégéjüket, és lehetővé tették otthonaik bemutatását. 

Az idén bemutatott épületek zöme lakóház volt, de a lakóházak mellett idén először egy középület is látogatható volt: a pesterzsébeti iskola energetikai felújítását követően új foglalkoztató szárny épült passzívház minőségben. 

A pesterzsébeti általános iskola új épülete. Tervező, fotók: Szekér László

Az autista gyerekek számára épült önálló épületrész falait 25 cm, padlóját 25 cm, tetőjét 40 cm hőszigetelés védi, az ablakok háromrétegű speciális üvegezésűek (U=0,4 W/m2,K), 95% hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés gondoskodik a friss levegő utánpótlásról energiaveszteség nélkül, az épületburok hőhídmentes és légtömör. Az új épület fő érdeme azonban nem ez, hanem az a tény, hogy lényegében többletköltség nélkül épült meg, ezzel újra igazolva a szadai épület által már bizonyított tényt, hogy lehet többletköltség nélkül ma Magyarországon passzívházat építeni. A legtöbben erre voltak kíváncsiak, kézzelfogható az igény a költséghatékony passzívházépítésre.

A szentendrei passzívház. Fotó: Boros Károly

A Boros Károly által jegyzett szentendrei passzívháznál egyedi megoldásként egy faelgázosító kazán látja el az energiatermelés funkcióját – a kerti fahulladék hasznosításával, így az épület autonóm energiaellátásúnak tekinthető. Az építtetőket nagyon foglalkoztatja a megújuló források alkalmazásának lehetősége, azok kombinálása a passzívház-technológiával – egyébként ez lesz a fő témája a 2013-ban megrendezésre kerülő Nemzetközi Passzívház Konferenciának is. 

Foglalkoztatja még az embereket az EU-direktíva és a hazai szabályozás, a támogatási rendszer (hiánya), és a gyűjtőfogalomként „passzívház-tévhitek”-nek nevezett kérdéskör. A szó szerint kézzel fogható passzívházakat végigjárva meggyőződhetett mindenki, hogy lehet ablakot nyitni passzívházban, lehet központi porszívót beépíteni, valóban kellemes a belső klíma, a novemberi időjárás ellenére még egyik passzívházban sem indult be a fűtés, nem a csekély többletköltség a fő akadálya az építésnek, így nem álmokat kerget, aki passzívházat épít, jó befektetés az ilyen építkezés stb. 

Budaörsi passzívház. Fotó: Batár Zsolt  Épületismertető ITT>>

A Sári Attila-Benécs József páros diósdi, zsámbéki és dunaújvárosi passzívháza is látogatható volt, és érdekességképpen egy gödöllői lakásfelújítás is. A budaörsi télikertes passzívház idén is népszerű volt az érdeklődők körében. Esztergomban is van már minősített passzívház, ez az épület is megtekinthető volt. Még mindig sok félreértés tapasztalható a passzívház-definíció értelmezése körül, de azért egyre jobban bekerül a köztudatba a téma, és nem érdemtelenül.

Ez talán a Passzívházak és Energiahatékony Épületek c. konferenciának is köszönhető, amelyet a Nyílt Nap nyitányaként ismét a Francia Intézetben rendezték meg, a Környezetvédelem Hónapja 2012 rendezvénysorozat részeként. A 2009 óta évente megrendezett konferencia szervezője ezúttal is a Green Press volt, a támogatók között a PAOSZ, az iPHA (International Passive House Association), a Belügyminisztérium, a Francia Nagykövetség, valamint a MÉK, MÉSZ, MMK, MÉGSZ stb. is megtalálható. 

A konferenciát hagyományosan jó előadók és jó előadások jellemezték, a színvonalról hazai és külföldi előadók gondoskodtak, bemutatva a legújabb hazai és példaértékű külföldi projektjeiket. A konferenciát a fővédnök,Szaló Péter helyettes államtitkár (Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság) nyitotta meg, méltatva a passzívház-technológia jelentőségét és szerepét a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésében, külön kiemelve az állami fenntartású intézmények felújításának szükségességét. Jelezte, hogy hamarosan kiírásra kerülnek a 2012-2015 közötti KEOP-pályázatok, melyek jelentős (50-80 %-os) támogatást biztosítanak majd a vállalkozások és költségvetési intézmények energetikai korszerűsítésére.

Albert Dubler, az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) elnöke jelenlétével tisztelte meg a konferenciát. Előadásában hasznos tanácsokat fogalmazott meg az építészek számára: az építészeknek vezető szerepet kell vállalniuk a fenntartható világ megteremtésében, az integrált tervezés révén találhatják meg újra helyüket a gazdasági válság miatt gyakran talajt (és állást) vesztett építészek. Ehhez azonban új ismeretek elsajátítására van szükség – például a passzívház-technológia megismerésére.

Fenntartható építészet = felelős építészet

Az UIA a felelős építészetre cserélte a fenntartható építészet kifejezést (ez egyébként ismerős az építész füleknek, de tartalmában mást jelent, mint korábban): az építészet/építészek felelősek azért, milyen világot hoznak létre. Tehát a jövőnk (utódaink jövője) a tét, valamint boldogságunk, hiszen a fenntarthatatlan világ egyben boldogtalan és élhetetlen is. Az UIA elnökeként idejétmúltnak nevezte az elitista építészetet, és a Bruttó Hazai Termék (GDP) helyett a Bruttó Hazai Boldogság (Gross National Happiness) bevezetésének fontosságát ecsetelte – kiemelve, hogy a boldogság nem egyenlő a fényűzéssel. A BHB négy pillére: jó kormányzás, fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, kulturális örökségvédelem és környezetvédelem. A holisztikus megközelítés magában foglalja a pszichológiai jólétet, egészséges életmódot, értelmes időtöltést, kulturális sokszínűséget stb. – ilyen értelemben megfogható tartalmat adva az „építészeti minőség” gyakran értelmezhetetlen fogalmának is.

A következő előadó szintén Franciaországból érkezett, a Paumier építésziroda  Normandiában tevékenykedik, és jelentős passzívház projektjei vannak. Bernd Retz több minősített passzívházat is bemutatott, az egyik koncepció szerint egy kisebb városnegyed épül fel terveik szerint - ebből egy 24, illetve 26 lakásos passzívház lakótömböt mutatott be a konferencián. Az elkészült épületek energiafogyasztását három éven keresztül tervezik mérni.

Benécs József okl. gépészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató előadásában régi házak, lakások passzívház szintű felújításáról számolt be, kitérve a megtakarítási potenciálra és a költségekre is. A bemutatott épületek között szerepelt „sátortetős kockaház”, panelfelújítás önerőből, valamint társasházi lakás egyedi felújítása is - mindegyik hiteles építéstörténettel, számításokkal és elemzésekkel. Betekintést kaphattunk a magyar rendeletek szerinti számítás és a PHPP számítás közötti különbségről, és az előadó rendületlenül oszlatta a tévhiteket is.

Passzívház Felsőörsön. Fotó: Boros Károly

A következő előadó a méltán népszerű Boros Károly passzívházépítő volt, aki elhozta magával egyik megrendelőjét is, a balaton-felvidéki ház építtetőjét/tulajdonosát, aki személyes hangvételű előadásában ismertette tapasztalatait. Kepes József, a népi építészetre hajazó felsőörsi passzívház építtetője elmondta, hogyan jutott el a gondolattól a megvalósításig, és milyen az élet az új passzívházában, Boros Károly pedig a tőle szokásos lelkesedéssel ismertette legújabb szentendrei passzívházának szerkezeti részleteit, megoldásait. Ezek közül is kiemelném a költséghatékony, többfunkciós konzolos faszerkezetű erkély innovatív kialakítását, és a faelgázosító kazán alkalmazását, mellyel a négy gyermekes család hőenergia-igényét autonóm módon tudják biztosítani.

Sinóros-Szabó Balázs építész, a tavaly bemutatott dunakeszi sorház tervezője egy tucat új passzívház tervével és építési fotóival kápráztatta el a nagyérdeműt. Előadásának címe önmagáért beszél: aktívan a passzívházakért – a tervező ahol lehet, napelemeket alkalmaz a passzívházain, ezáltal már most teljesítve a „közel nulla” energiaigény 2020-tól kötelező követelményét. A szakmai körökben már jól ismert dunakeszi sorház és pátyi családi ház mellett újabb munkáival ismerkedhettünk meg, amelyek magukon hordozzák az alkotó stílusjegyeit: modern formavilág, nagyvonalú megnyitások, szabad formálású fehér tömegek, zöldtetők. A többlakásos házak mellett az irodaházak tervei is feltűntek, legemlékezetesebb új épületei számomra a „Villa G” névre keresztelt és a gyulai családi háza volt - az egyik minősítés alatt áll, a másik előminősített passzívház.

Montessori óvoda. Terv, fotók: Martin Rührnschopf

A délutáni előadók sorát Martin Rührnschopf osztrák építész nyitotta meg, aki már debütált Magyarországon a 2007-es ZeroCO2 konferencián. Korábbi munkáit röviden összefoglalva most legújabb megvalósult épületeit mutatta be, elsősorban egy osztrák ökologikus passzívház Montessori óvodát, melynél a hangsúly a napenergia passzív hasznosításán volt. Az egyszerű tömegű, nagyvonalúan délre tájolt épületkubust a napenergia fűti, a hőenergiát vályogfalak tárolják. Két épület épült egyszerre, egy „high-tech” és egy „low-tech” – a tapasztalat pedig az, hogy mindkettő jól működik – vagyis a „low-tech”-nek is van létjogosultsága.

A passzívházak jellegzetessége a speciális épületgépészet, így ezekről is esett szó a konferencián. Az Ariston kereskedelmi és műszaki vezetője, Buczkó Tihamér gépészmérnök, okl. energetikai mérnök bemutatta a legújabb – akár 2-3 kW értékig lemoduláló, így passzívházba alkalmas – gázkazánokat, egy érdekes gázkazán-hőszivattyú hibridet, (ami valószínűleg inkább csak a mediterrán klímán működik igazán hatékonyan), és más újdonságokat. A Helios képviseletében Kovács István mutatta be a „közel nulla” helyigényű, megvalósult hővisszanyerős rendszerek koncepcióját.

A további építészeti tárgyú előadásokban Horváth Tamás okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező beszámolt saját tervezésű, illetve az osztrák-magyar együttműködésben létesülő passzívház-projektekről, aktív- és passzívházakról. Horváth Tamásnak mély ismeretei vannak az osztrák gyakorlatról, és ez azért különösen fontos, mert a „sógorok” jelentős lépéselőnyben vannak ezen a téren (is), van mit tanulni tőlük. A Weiz-ben épülő pluszenergiás házak a tetőkre telepített napelemeknek köszönhetően jelentős áram- (és pénz) termelő egységek, egy lakás éves szinten akár több ezer euró bevételt tud termelni. A bemutatott hazai példák (Szombathely, Zalaegerszeg, Vasvár) kiváló alacsonyenergiás épületek – jellemzően passzívház komponensekkel. Néhány tipikus építési hibára is felhívta a figyelmünket az előadó, aki a közeljövőben elinduló passzívház szakmunkásképző oktatás elindításáról is informálta a hallgatóságot.

Szekér László bemutatta a pesterzsébeti iskolabővítést, mely az első hazai passzívház iskola. A Nyílt Napon is látogatható épület egy hetvenes években épült és közelmúltban felújított iskolaépület bővítése önálló szárnnyal, a benne tanuló autista gyerekek számára kialakított foglalkoztatókkal.

Nagy Csaba okl. építészmérnök, a százlakásos angyalföldi passzívház-projekttervezője - a tavalyi konferencián mutatta be először a terveket - ismertette a projekt jelenlegi állását: 2012 nyarán megszületett az építési engedély, jelenleg a kivitelezők versenyeztetése folyik, és ezzel párhuzamosan az előminősítés és részletek kidolgozása készül.

A konferenciát Szatmári Zoltán, a Bachl Kft. alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadója előadása zárta. Előadásának témája az innovatívhőszigetelési megoldások PIR keményhab táblákkal címet viselte. A szerkezeti csomópontokkal, építési megoldásokkal színesített előadásban a lemezalapok, falszigetelések, valamint födém-, illetve tetőszigetelések kialakításának módjait ismertette a szakember. Szakmai újdonságként mutatta be az újrahasznosított anyagból gyártott Kombitherm elemet, mely nyílászáró beépítésekhez, rögzítésekhez kínál megoldást.

A konferenciát szakmai fórum és kiállítás kísérte, itt több új terméket, szolgáltatást ismerhettek meg a látogatók, többek között itt kerültek nyilvánosságra a 2013-as passzívház tervező képzés időpontjai, amelyek közül az első modul 2013. február 8-án indul. A következő Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok időpontja: 2013. november 8-10. Aki esetleg idén lemaradt, jövőre pótolhatja.

                                           

A legmeggyőzőbb tapasztalat: passzívházban lakom - Mennyi az annyi? Bekerülési költség, fogyasztás, passzívházgépészet - Tudósítás a Passzívházak és Energiahatékony Épületek konferenciáról 2.

A Green Press által szervezett Passzívházak és Energiahatékony épületek szakmai konferenciát idén is a Francia Intézetben rendezték meg, 2012. november 9-én. A rendezvényen az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) elnöke, Albert Dubler is jelen volt, ő tartotta a nyitó előadást, Fenntartható építészet - egy boldogabb világért címmel. A konferencián új magyar, osztrák és francia passzívházakat ismerhettek meg a résztvevők tervezésben, kivitelezésben közreműködő szakemberek előadásában, de 'laikus' passzívház építtető-tulajdonos is szerepelt az előadók között. Nem szakmabeliként is autentikus előadást hallhattunk tőle, hiszen nap mint nap megtapasztalhatja, milyen passzívházban élni.

Vértesy Mónika környezetmérnök tudósítása

Szerkesztő: Mesterházy Mónika

A tudósítás első része itt olvasható >>

Kepes József  a látványos népi építészeti elemeket is felvonultató - igen népszerű - felsőörsi passzívház használati tapasztalatairól számolt be; a családi házat a szülei építtettek, 2011. áprilisában költöztek be. 

Fotó: Kepes József

Korábbi házukban éves szinten 2200 köbméter volt a gázfogyasztás (= kb. 374 000 forint). Az aránylag nagy házat nem lehetett zónánként fűteni, csak teljes egészében, hidegen húztak az ablakok. Az új ház terveztetésekor nagy fejtörést okozott, hogy 'szimplán' alacsony energiájú lakóépületben, vagy passzívházban gondolkodjanak. 

Utóbbi mellett szóltak az alábbi érvek: a PHPP, vagyis a passzívház tervező csomag révén a fűtési költségeket már a tervezési fázisban meg lehetett becsülni, a minősített elemek többlet garanciát jelentettek, továbbá a hővisszanyerős szellőztetésnek és a légtömörségnek köszönhetően átlagon felüli a komfortszint a passzívházban. Minderre hajlandóak voltak áldozni, máshol húzták meg a határokat okosan. 

Fűteni csak akkor kell, ha nem süt a nap

A ház, a maga 132 négyzetméteres alapterületével kisebb, mint a korábbi otthonuk; a fűtés helyiségenként jól szabályozható, ami jól jön majd, ha a gyerekek elköltözése után a szülők kettesben maradnak a házban. 

Az első teljes fűtési szezon után a lakók elégedettek, és a számláik igazolják a PHPP-számítás eredményeit. A tulajdonos külön kiemelte: náluk másfél-két hónappal rövidebb a fűtési szezon.  A teljes szezonban 34 ezer forint volt a gázszámlájuk, ennyit fogyasztott a 12 kW teljesítményű kondenzációs kazán. 

Már több tulajdonos megerősítette azt, amit a konferencián Kepes József is elmondott: fűteni csak akkor kell a passzívházakban, amikor nem süt a nap.  A kültéri levegő hőmérsékleténél ugyanis sokkal lényegesebb a szolár nyereségek aránya, amit jó tervezéssel nagyszerűen ki lehet aknázni. Legalább ugyanilyen fontos, hogy hűtés nélkül sem melegszik a ház 25 Celsius-fok fölé.

Cikkajánló: Miért építettem passzívházat? 

A Holnapház interjúja az építtetővel >>

Bekerülési költségek: ügyeljünk a bruttó-nettó trükközésre!

A felsőörsi passzívház tervező-kivitelezője Boros Károly, akinek neve a témában jártasaknak már biztosan ismerősen cseng. Boros úr - kifejezetten jó előadó - hozta a formáját: rendkívül összeszedetten osztotta meg egyik új, Szentendrén létesült, előminősített passzívházuknak építési tapasztalatait.

A fotó 2012. november 11-én, a passzívház nyílt napokon készült. Rengetegen keresték fel a látogatható passzívházakat. Itt olvasható képes összeállításunk a rendezvényről >>

Szentendrei passzívház. Az építtetők az energiatudatos szemlélet elkötelezettjei: a fűtési és használati melegvizet faelgázosító kazánnal és napkollektorral biztosítják, a szürkevíz- és esővízgyűjtés megoldott, a növényállomány öntözését szolgálja. A burkolatoknál is előnyt élvez a természetes anyagok használata. A ház egyszerű megjelenése a megrendelők kifejezett kérése volt

Érdekes például, hogy a légtömörség teszt előtt ők maguk is végeznek egy előzetes mérést, ahol a Blower-door tesztnél megszokott 50 Pa nyomáskülönbségnél jóval nagyobb (=400 Pa) nyomáskülönbség mellett hődrótos mérőeszközzel és nagy-nagy türelemmel végigböngészik az egész épületet a tömítetlen hézagok felderítése végett.

Vállalkozó szelleműeknek egy ötlet: állítólag nem létezik még olyan termék vagy eljárás a magyar piacon, ami a brutálisan drága (bejárati ajtó esetében akár 1 millió forintot is elérheti az ár), jó minőségű nyílászárókat ideiglenesen megvédi az építkezés viszontagságaitól. Pedig milyen igaz: bekerülnek az ajtók, az ablakok, de a sok felfordulással, hurcolkodással járó munkafázis ezután következik.

Végezetül a bekerülési költségekről: 

190 000 nettó Ft / bruttó m2, vagy
300 000 bruttó Ft / nettó m2

Első ránézésre teljesen eltérő költségeket sugallnak a feltüntetett árak, pedig mindkettő igaz az építkezés bekerülési költségére. Boros úr azért is adta meg így az árakat, hogy felhívja a figyelmet az ingatlanügynökök trükkjeire.

13 projekt 1 tervező

Nagykovácsi passzívház. Tervező: Sinóros-Szabó Balázs 

Még több látványterv ITT >>

Sinóros-Szabó Balázs szintén ismert passzívházas berkekben; a fiatal minősített passzívház tervező - döbbenet! - 13, zömében új projektet mutatott be a konferencián, ráadásul az ismertetett tervek, házak többsége megvalósul, ha úgy tetszik: tető alá kerül. A tervező épületei jellegzetesek, a tető ugyan mindig más, de mindegyik házban van közös vonás. A gépészeti rendszer eleme mindig levegős hőszivattyú vagy passzívház kompakt készülék, napelemes áramtermeléssel kiegészítve, ami már-már túlzónak tűnik. Hamarosan kifejtem, miért gondolom így. 

Passzívházgépészet, amiről nem lehet eleget beszélni

Az előadók többsége dióhéjban beszélt gépészetről, ami abból adódhat, hogy a passzívházas eseményeket többségében építészek és laikus építtetők látogatják, nem pedig épületgépészek. Abból a felvetésből kiindulva, hogy a passzívháztervezés az energiamérleggel kezdődik, arra következtethetünk, hogy a gépészetnek is hatalmas szerepe van, érdemes elmélyülni benne. Való igaz, hogy először a hőveszteséget kell minimalizálni és biztosítani a kellő légtömörséget, de az sem érdektelen, hogy a friss levegő utánpótlásához szükséges hőigényt és a használati melegvízigényt - ami nem lesz kisebb, mint egy átlagos épületben - hogyan és milyen gépészeti rendszerrel biztosítjuk.

A budaörsi passzívház gépészeti helyisége 
Fotó: Batár Zsolt

Néhány éve még a passzívház kompakt készülék volt a sláger, ami egy dobozva zárva ultra kis helyigénnyel ám ultra nagy költségek árán fűt, hűt, készíti a melegvizet és hővisszanyeréssel szellőztet. Még mindig előfordul, de egyre ritkábban. Vannak tervezők, akik felismerték, hogy a passzívházakba sem kell feltétlenül több mint 8 millió forintot igénylő gépészeti rendszer, és amíg rendelkezésünkre áll, addig a gázt sem kell feltétlenül elfelejteni, mint energiahordozót.

Kondenzációs kazán: 12 kW végre Magyarországon is!

Néhány éve még probléma volt, hogy a magyar piacon nem lehetett kapni olyan kis teljesítményű gázkazánt, ami egy passzívház alacsony hőigényéhez igazodik. Ez azért rossz, mert ha nem tud kellően alacsony teljesítményre modulálni az égő, akkor a kazán rendszeresen ki, majd újra be fog kapcsolni sűrűn váltva egymást, ami nem minősül rendeltetésszerű használatnak és a készülék idő előtti amortizációjával jár együtt.

Most már erre is van megoldás. Az olasz Ariston csúcstechnológiás kondenzációs kazánja, a Genus Premium Evo System 12 és 18 kW teljesítményben is kapható, a nagyobb teljesítményű készülékek (24, 30, 35 kW) pedig 1:10-hez modulálnak, vagyis akár 2,5 kW teljesítménnyel is képesek működni. 
Buczkó Tihamér, az Ariston műszaki és kereskedelmi vezetője a konferencián kifejtette: a kondenzációs technológia előnye nemcsak a kondenzátumban rejlő hő visszanyeréséből adódik, hanem abból is, hogy az égőtér újfajta kialakítása tökéletes gáz/levegő keveredést tesz lehetővé.

Kondenzációs technológia hőszivattyúval kombinálva

Sokan ismerjük a levegős hőszivattyúk egyik nagy hiányosságát: alacsony külső hőmérséklet mellett olyan mértékben lecsökken a COP értékük, hogy működésük gazdaságtalanná válik. A gáz még mindig olcsó energiahordozónak számít, a kondenzációs technológia hatékony, átmeneti időben pedig a hőszivattyú a verhetetlen, érdemes tehát ötvözni ezek előnyeit! 

Ariston Hybrid - kazán és hőszivattyú
egy készülékben >>

Az Ariston munkatársa nemcsak bemutatta a készüléket (a konferencia weboldalán összeállítás olvasható a Hybridről), hanem egy megtérülés számítást is bemutatott, aminek eredményeként az jött ki, hogy a hybrid rendszer telepítése nagyjából ugyanannyiba kerül (1,1 millió forint), mint egy HMV rásegítésre használt napkollektoros rendszeré. Utóbbi azonban az üzemeltetést tekintve valamivel drágább, vagyis a hybrid rendszer még gazdaságosabb. 

Használati melegvíz előállítás passzívházakban

A melegvízigény alapvetően a lakók szokásán múlik és független az épület szerkezetétől. A passzívház-követelményeket azonban úgy alkották meg Darmstadtban, hogy a teljes energiamérleget kontroll alatt tartsák, vagyis nemcsak a fűtésnek, hanem a háztartási áram felhasználásának és a használati melegvíz készítésének is hatékonynak kell lennie. Utóbbira megoldás lehet a levegő-víz rendszerű hőszivattyú család (Ariston Nuos), amivel villanybojlerhez képest 75 százalék energiát lehet megtakarítani.

Folytatjuk a beszámolót!