A következő címkéjű bejegyzések mutatása: épületgépészet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: épületgépészet. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. 06. 19.

Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! 37. rész - Kész a födémszigetelés, megérkezett a szellőztető berendezés - Szépülnek a belső terek: napirenden a festés és a konyhabútor-szerelés - Rövidesen költözés!

Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! címmel 2012. októberében sorozatot indítottunk a Green Press Blogon, ekkor kezdődött Szombathelyen annak az energiatakarékos (passzívházelveket alkalmazó) családi háznak az építése, melynek tervezési, előkészítési, kivitelezési folyamatáról Haitzmann Ágnes építtető, a leendő ház egyik tulajdonosa számol be hétről hétre. A sorozat által rengeteg hasznos információhoz jutnak az érdeklődők; szakemberek - tervezők, mérnökök, kivitelezők stb. - éppúgy, mint a laikus építtetők. A kétgyermekes család a június végén tervezi a beköltözést.

37. hét


Csudajó hetünk volt! Icipicit fáradt vagyok, mert naponta háromszor-négyszer fordulok a telek és valamelyik beszerzőhely között, mindig hiányzik valami, dönteni kell valamiben, elhozni, pótolni, megnézni vagy megbeszélni. És azért a mi kis életünk sem állt meg: délután, a gyerekekkel kezdődik a második műszak, amikor legalább annyi tennivaló akad, mint délelőtt. Este és hétvégén bútort szerelek, játékokat és könyveket dobozolok, ezt-azt méretre készíttetek, itthon fogadom az internetes rendeléseket, és néha már nem tudom, mit adjak meg lakcímnek.

Nehéz lesz összefoglalnom, mi is történt a múlt héten, de megpróbálom. Én is csak kapkodtam a fejem, mert nem volt időm állni és nézelődni. 
Helyére került a födémszigetelés. A homlokzatival nem állunk túl jól, de attól nem félek, hogy már a házban lakunk, és valaki kint rakosgatja a grafitos EPS-táblákat. Ez a része jobban ráér. Az problémásabb lenne, ha a padlásunkon ügyködnének a munkások, így hát nem bánom, hogy ez már megvan. 
Építészünk másképp döntött, mint ahogy a munkálatok elején terveztük: 30 cm üveggyapot került a födémbetonra, egy olyan anyag, amely az EPS-nél tömörebb, így tudtommal az ún. lambda-értéke is jobb. 14 és 16 centis rétegekben, átlapolással helyezték el az emberek. 



Felmásztam, megnéztem, és kicsit elborzadtam. Első ránézésre mintha állattetemek tömkelege borítaná a területet, teli barna lószőrszerű anyaggal minden. Amint ezen túltettem magam, alaposan körülnéztem, és el kellett hinnem, hogy ez az anyag, ilyen vastagságban, kellően szigeteli majd a lakóteret. Rosszul néz ki, de majd nem nézegetem. Azt a pár dobozt, amit ide szántam, biztosan nem én viszem majd fel. Ácsok készítenek majd rá járófelületet, hogy ne nyomódjon össze a szigetelőanyag, de sok hely nem lesz, az látszik.

Éppenséggel feljutni sem volt egyszerű. Napokig izomlázam volt, mert a padlásajtóról lenyíló létra igen meredek, és a padlástérből visszalépve nehezen találja az ember a létrafokot, remegett hát a lábam rendesen. Nem rossz az a szerkezet, de gyakorlatlan vagyok.


Megérkezett a szellőztető berendezés Ausztriából. A fiúk könnyedén felrögzítették a helyére, a gépészeti helyiség mennyezetére, a villamos bekötés azonban okozott némi fejtörést a villanyszerelőknek. A nehézséget végül leküzdötték, a gép a helyén van, és mentségükre legyen mondva, hogy ők aztán hihetetlen rugalmassággal állnak minden módosításhoz. Szemrebbenés nélkül válogatják az általam rendelt, lehető legbonyolultabb villamos alkatrészeket, vésnek újra, ha kérem, és segítenek mindenben, amiben lehet. Kérésünkre még Illbruck pasztát is nyomtak a szerelvények mögé, elősegítendő, hogy a kábelek mögötti réseken se szökjön a levegő. Nem lehet rájuk panasz.




Fontos munkafázisok zárultak le a héten, de mégsem ezért volt szép és különleges ez a pár nap. Ami a szögek beverésénél, a gépek beszerelésénél vagy a szigetelés lerakásánál is fontosabb számomra, az a lányaim lelkivilága. Sokáig aggódtam, amiért nemigen akartak megbarátkozni a költözés gondolatával, ragaszkodtak mindenhez, ami a mostani otthonunkat jelenti, valóságosan vagy képletesen, és ebben most áttörés következett be. 



Fotók: Haitzmann Ágnes | Green Press

Remek emberek rakták le a házban a hidegburkolatot, olyanok, akik veszik a lapot, ha a körülöttük ácsorgó gyerekek kíváncsiak, érdeklődőek, tettre készek. Olyan is van, akit zavar ez a tolakodás, nos, ők nem ilyenek. Nem telt bele sok idő, és a lányok ott kúsztak-másztak a járólapok fölött, maszatolták a ragasztót, rakták a követ, kenték a fugát, helyezkedtek a térdvédőn, simítottak, és szivaccsal mosták a fölösleget. Engem az sem bántana, ha némely csempe csálé maradna, csak jusson még ebből a látványból! Persze egy csempe sem csálé, sőt gyönyörű a végeredmény, és ezért örök hála ennek a kis sümegi párosnak!

Túl vagyunk egy kör festésen, de a színeken variálnom kell. Óvatosságom oda vezetett, hogy a színeket alig lehet észrevenni, úgyhogy másodszorra – ha nem is vadulok be, de – bátrabb leszek. Az ecsetet szintén kézbe vették pici lányaim, egy kisebb részt maguk festettek ki a leendő szobájukban, és ez újfent örömmel töltötte el őket. Pláne, hogy a festék lila volt. Annyi baj legyen, értük mindent!

E héten nekiláttak az asztalosok a konyhabútor beszerelésének, és talán mire ezeket a sorokat írom, már végeztek is. Lényeges momentum ez, életem felét a konyhában töltöm, de lassan nem csak én, az egész család. A sütés össznépi program nálunk, fontos helyszín ez, amelyre sok gondot fordítottam. Nagyon várom, hogy készen legyen, és megkenjek a pulton legalább egy vajas kiflit!





2012. 11. 14.

A legmeggyőzőbb tapasztalat: passzívházban lakom - Mennyi az annyi? Bekerülési költség, fogyasztás, passzívházgépészet - Tudósítás a Passzívházak és Energiahatékony Épületek konferenciáról 2.



A Green Press által szervezett Passzívházak és Energiahatékony épületek szakmai konferenciát idén is a Francia Intézetben rendezték meg, 2012. november 9-én. A rendezvényen az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) elnöke, Albert Dubler is jelen volt, ő tartotta a nyitó előadást, Fenntartható építészet - egy boldogabb világért címmel. A konferencián új magyar, osztrák és francia passzívházakat ismerhettek meg a résztvevők tervezésben, kivitelezésben közreműködő szakemberek előadásában, de 'laikus' passzívház építtető-tulajdonos is szerepelt az előadók között. Nem szakmabeliként is autentikus előadást hallhattunk tőle, hiszen nap mint nap megtapasztalhatja, milyen passzívházban élni.

Vértesy Mónika környezetmérnök tudósítása
Szerkesztő: Mesterházy Mónika


Kepes József  a látványos népi építészeti elemeket is felvonultató - igen népszerű - felsőörsi passzívház használati tapasztalatairól számolt be; a családi házat a szülei építtettek, 2011. áprilisában költöztek be. 


Fotó: Kepes József
Korábbi házukban éves szinten 2200 köbméter volt a gázfogyasztás (= kb. 374 000 forint). Az aránylag nagy házat nem lehetett zónánként fűteni, csak teljes egészében, hidegen húztak az ablakok. Az új ház terveztetésekor nagy fejtörést okozott, hogy 'szimplán' alacsony energiájú lakóépületben, vagy passzívházban gondolkodjanak. 
Utóbbi mellett szóltak az alábbi érvek: a PHPP, vagyis a passzívház tervező csomag révén a fűtési költségeket már a tervezési fázisban meg lehetett becsülni, a minősített elemek többlet garanciát jelentettek, továbbá a hővisszanyerős szellőztetésnek és a légtömörségnek köszönhetően átlagon felüli a komfortszint a passzívházban. Minderre hajlandóak voltak áldozni, máshol húzták meg a határokat okosan. 


Fűteni csak akkor kell, ha nem süt a nap

A ház, a maga 132 négyzetméteres alapterületével kisebb, mint a korábbi otthonuk; a fűtés helyiségenként jól szabályozható, ami jól jön majd, ha a gyerekek elköltözése után a szülők kettesben maradnak a házban. 
Az első teljes fűtési szezon után a lakók elégedettek, és a számláik igazolják a PHPP-számítás eredményeit. A tulajdonos külön kiemelte: náluk másfél-két hónappal rövidebb a fűtési szezon.  A teljes szezonban 34 ezer forint volt a gázszámlájuk, ennyit fogyasztott a 12 kW teljesítményű kondenzációs kazán. 

Már több tulajdonos megerősítette azt, amit a konferencián Kepes József is elmondott: fűteni csak akkor kell a passzívházakban, amikor nem süt a nap.  A kültéri levegő hőmérsékleténél ugyanis sokkal lényegesebb a szolár nyereségek aránya, amit jó tervezéssel nagyszerűen ki lehet aknázni. Legalább ugyanilyen fontos, hogy hűtés nélkül sem melegszik a ház 25 Celsius-fok fölé.





Cikkajánló: Miért építettem passzívházat? 





Bekerülési költségek: ügyeljünk a bruttó-nettó trükközésre!

A felsőörsi passzívház tervező-kivitelezője Boros Károly, akinek neve a témában jártasaknak már biztosan ismerősen cseng. Boros úr - kifejezetten jó előadó - hozta a formáját: rendkívül összeszedetten osztotta meg egyik új, Szentendrén létesült, előminősített passzívházuknak építési tapasztalatait.

A fotó 2012. november 11-én, a passzívház nyílt napokon készült. Rengetegen keresték fel a látogatható passzívházakat. Itt olvasható képes összeállításunk a rendezvényről >>


Szentendrei passzívház. Az építtetők az energiatudatos szemlélet elkötelezettjei: a fűtési és használati melegvizet faelgázosító kazánnal és napkollektorral biztosítják, a szürkevíz- és esővízgyűjtés megoldott, a növényállomány öntözését szolgálja. A burkolatoknál is előnyt élvez a természetes anyagok használata. A ház egyszerű megjelenése a megrendelők kifejezett kérése volt

Érdekes például, hogy a légtömörség teszt előtt ők maguk is végeznek egy előzetes mérést, ahol a Blower-door tesztnél megszokott 50 Pa nyomáskülönbségnél jóval nagyobb (=400 Pa) nyomáskülönbség mellett hődrótos mérőeszközzel és nagy-nagy türelemmel végigböngészik az egész épületet a tömítetlen hézagok felderítése végett.

Vállalkozó szelleműeknek egy ötlet: állítólag nem létezik még olyan termék vagy eljárás a magyar piacon, ami a brutálisan drága (bejárati ajtó esetében akár 1 millió forintot is elérheti az ár), jó minőségű nyílászárókat ideiglenesen megvédi az építkezés viszontagságaitól. Pedig milyen igaz: bekerülnek az ajtók, az ablakok, de a sok felfordulással, hurcolkodással járó munkafázis ezután következik.

Végezetül a bekerülési költségekről: 


190 000 nettó Ft / bruttó m2, vagy

300 000 bruttó Ft / nettó m2

Első ránézésre teljesen eltérő költségeket sugallnak a feltüntetett árak, pedig mindkettő igaz az építkezés bekerülési költségére. Boros úr azért is adta meg így az árakat, hogy felhívja a figyelmet az ingatlanügynökök trükkjeire.

13 projekt 1 tervező


Nagykovácsi passzívház. Tervező: Sinóros-Szabó Balázs 
Még több látványterv ITT >>


Sinóros-Szabó Balázs szintén ismert passzívházas berkekben; a fiatal minősített passzívház tervező - döbbenet! - 13, zömében új projektet mutatott be a konferencián, ráadásul az ismertetett tervek, házak többsége megvalósul, ha úgy tetszik: tető alá kerül. A tervező épületei jellegzetesek, a tető ugyan mindig más, de mindegyik házban van közös vonás. A gépészeti rendszer eleme mindig levegős hőszivattyú vagy passzívház kompakt készülék, napelemes áramtermeléssel kiegészítve, ami már-már túlzónak tűnik. Hamarosan kifejtem, miért gondolom így. 


Passzívházgépészet, amiről nem lehet eleget beszélni

Az előadók többsége dióhéjban beszélt gépészetről, ami abból adódhat, hogy a passzívházas eseményeket többségében építészek és laikus építtetők látogatják, nem pedig épületgépészek. Abból a felvetésből kiindulva, hogy a passzívháztervezés az energiamérleggel kezdődik, arra következtethetünk, hogy a gépészetnek is hatalmas szerepe van, érdemes elmélyülni benne. Való igaz, hogy először a hőveszteséget kell minimalizálni és biztosítani a kellő légtömörséget, de az sem érdektelen, hogy a friss levegő utánpótlásához szükséges hőigényt és a használati melegvízigényt - ami nem lesz kisebb, mint egy átlagos épületben - hogyan és milyen gépészeti rendszerrel biztosítjuk.


A budaörsi passzívház gépészeti helyisége 
Fotó: Batár Zsolt


Néhány éve még a passzívház kompakt készülék volt a sláger, ami egy dobozva zárva ultra kis helyigénnyel ám ultra nagy költségek árán fűt, hűt, készíti a melegvizet és hővisszanyeréssel szellőztet. Még mindig előfordul, de egyre ritkábban. Vannak tervezők, akik felismerték, hogy a passzívházakba sem kell feltétlenül több mint 8 millió forintot igénylő gépészeti rendszer, és amíg rendelkezésünkre áll, addig a gázt sem kell feltétlenül elfelejteni, mint energiahordozót.







Kondenzációs kazán: 12 kW végre Magyarországon is!

Néhány éve még probléma volt, hogy a magyar piacon nem lehetett kapni olyan kis teljesítményű gázkazánt, ami egy passzívház alacsony hőigényéhez igazodik. Ez azért rossz, mert ha nem tud kellően alacsony teljesítményre modulálni az égő, akkor a kazán rendszeresen ki, majd újra be fog kapcsolni sűrűn váltva egymást, ami nem minősül rendeltetésszerű használatnak és a készülék idő előtti amortizációjával jár együtt.

Most már erre is van megoldás. Az olasz Ariston csúcstechnológiás kondenzációs kazánja, a Genus Premium Evo System 12 és 18 kW teljesítményben is kapható, a nagyobb teljesítményű készülékek (24, 30, 35 kW) pedig 1:10-hez modulálnak, vagyis akár 2,5 kW teljesítménnyel is képesek működni. 
Buczkó Tihamér, az Ariston műszaki és kereskedelmi vezetője a konferencián kifejtette: a kondenzációs technológia előnye nemcsak a kondenzátumban rejlő hő visszanyeréséből adódik, hanem abból is, hogy az égőtér újfajta kialakítása tökéletes gáz/levegő keveredést tesz lehetővé.


Kondenzációs technológia hőszivattyúval kombinálva

Sokan ismerjük a levegős hőszivattyúk egyik nagy hiányosságát: alacsony külső hőmérséklet mellett olyan mértékben lecsökken a COP értékük, hogy működésük gazdaságtalanná válik. A gáz még mindig olcsó energiahordozónak számít, a kondenzációs technológia hatékony, átmeneti időben pedig a hőszivattyú a verhetetlen, érdemes tehát ötvözni ezek előnyeit! 


Ariston Hybrid - kazán és hőszivattyú
egy készülékben >>
Az Ariston munkatársa nemcsak bemutatta a készüléket (a konferencia weboldalán összeállítás olvasható a Hybridről), hanem egy megtérülés számítást is bemutatott, aminek eredményeként az jött ki, hogy a hybrid rendszer telepítése nagyjából ugyanannyiba kerül (1,1 millió forint), mint egy HMV rásegítésre használt napkollektoros rendszeré. Utóbbi azonban az üzemeltetést tekintve valamivel drágább, vagyis a hybrid rendszer még gazdaságosabb. 


Használati melegvíz előállítás passzívházakban

A melegvízigény alapvetően a lakók szokásán múlik és független az épület szerkezetétől. A passzívház-követelményeket azonban úgy alkották meg Darmstadtban, hogy a teljes energiamérleget kontroll alatt tartsák, vagyis nemcsak a fűtésnek, hanem a háztartási áram felhasználásának és a használati melegvíz készítésének is hatékonynak kell lennie. Utóbbira megoldás lehet a levegő-víz rendszerű hőszivattyú család (Ariston Nuos), amivel villanybojlerhez képest 75 százalék energiát lehet megtakarítani.

Folytatjuk a beszámolót!

2012. 11. 13.

Tömegvonzás: megrohamozták a házakat a passzívház napokon - Szervezett autóbuszos túra keretében 5 épületet lehetett megnézni

Mint arról többek között az MTV és az ATV Híradója is beszámolt: óriási volt az érdeklődés a november 2. hétvégéjén megrendezett Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok hazai programjának, amelyet a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) koordinált a Green Press közreműködésével. 

A passzívház napok ötlete a német Passivhaus Instituttól származik - Németországban már 9 éve látogathatók november 2. hétvégéjén az épületek -, a rendezvényhez az elmúlt években Európa több országa csatlakozott. Magyarországon 2009 óta tartanak passzívház napokat; ebben az évben létesültek hazánkban az első minősített passzív lakóházak, s ekkor alakult meg a tapasztalt passzívház tervezőket, gépészeket, kivitelezőket felvonultató szakmai szervezet, a PAOSZ is.

Az idei passzívház nyílt napokon 8 épület nyitott ki, ezek közül 5 épületet nemcsak egyénileg, hanem szervezett autóbuszos túra keretében is felkereshettek az érdeklődők. A program a www.passzivhaznyiltnap.com oldalon megtekinthető.

Néhány fotó a szervezett autóbuszos túráról

Budaörsi passzívház

Ezzel a busszal utaztak a résztvevők, a jármű megtelt. Mindenki elégedett volt a szervezéssel, igyekeztünk...
Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató, a PAOSZ elnöke vállalta, hogy a 'kirándulóknak' bemutatja az öt épületet, ahol természetesen a lakók, a budapesti passzívház-technológiával létesült iskolaépület esetében az iskola igazgatója, továbbá a tervezésben, kivitelezésben közreműködők is várták a vendégeket, és készségesen válaszoltak a felmerülő kérdésekre
Hazánk első passzívház minőségű közintézménye, a pesterzsébeti (Budapest, 20. kerület) általános iskola új foglalkoztatója. Tervező: Szekér László

Az új foglalkoztató helyiségben nagyon jól érzik magukat a gyerekek - tudtuk meg az intézményvezetőtől -, a termek a nyílászáróknak, a jó tájolásnak köszönhetően egész nap világosak, nincs felesleges áramfogyasztás. A passzívház minőségű foglalkoztatókban fogyatékkal élő gyermekek töltik napjaikat
Diósdi passzívház 
Tervező: Sári Attila, Benécs József
Külön köszönet illeti meg a lakókat, akik beengedték az otthonukba a résztvevőket. Nélkülük a rendezvény nem jöhetett volna létre...
Szentendrei passzívház
A szentendrei passzívházban hatan laknak. Az épület fűtési hőenergia-igénye: 10 kWh/m2/év. Összes primerenergia-igénye: 96 Wh/m2/év. A fűtés és HMV előállítás: faelgázosító kazánnal + napkollektorral történik. Tervező: Boros Passzívház Kft.
Zsámbéki passzívház

Tervező: Sári Attila, Benécs József

Kilátás a zsámbéki ház gyerekszobájából. Különleges megoldás: passzívház minőségű sarokablakok

Panorámakép a zsámbéki passzívházról 


2012. 11. 11.

Megújuló szakma, energiatudatos építészet, egyelőre sok "szépséghibával" - Tudósítás a Passzívházak és Energiahatékony Épületek konferenciáról 1.



A fővédnök dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár  és Szekér László, a Passzívházépítők Országos Szövetségének elnöke nyitotta meg a Passzívházak és Energiahatékony épületek címmel harmadik alkalommal megrendezett konferenciát, 2012. november 9-én. A Green Press által szervezett konferenciát ezúttal is a Francia Intézetben tartották, ahol nagyjából százan gyűltek össze. A konferencia a korábbi években megtöltötte a 250 fős konferenciatermet, a 2009-es rendezvényen különtermet is meg kellett nyitni. A szinte minden területen, így a szakmai konferenciák látogatottságában is érzékelhető 'visszaesés' a rendezvényen is érzékelhető volt, annak ellenére, hogy a programot, az előadásokat a résztvevői visszajelzések alapján kifejezetten magas szakmai színvonal jellemezte.

Vértesy Mónika környezetmérnök tudósítása




A téma népszerű és aktuális, a szervezőgárda gyakorlott és idén is jó programot állítottak össze. Esetleg az lehet a valamivel szerényebb létszám oka, hogy a 12 500 Ft + áfa részvételi díj bizonytalaníthatta el az érdeklődők egy részét, akik az építőiparban ténykednek, és így a bőrükön érzik a válságot. 

A Magyar Építész Kamaránál szakmai továbbképzésként akkreditált konferenciára tagsági kedvezményt biztosítottunk a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Építész Kamara, a HuGBC és a Passzívházépítők Országos Szövetsége tagjai számára, esetükben a részvételi díj összege 10 000 Ft + áfa volt, érvényes diákigazolvánnyal rendelkezők 5 ezer forint + áfa részvételi díj ellenében vehettek részt az egész napos konferencián. A részvételi díjak nem változtak 2009 óta
A szerk.

A helyettes államtitkár úr köszöntőjében felhívta a figyelmet a KEOP pályázatokra, amiket elvileg már idén novemberben megnyitnak. Ezek valóban lehetőséget jelentenek a vállalkozások és költségvetési intézmények épületenergetikai korszerűsítésére. A 2012-2015 kiírás egyfordulós és könnyített eljárás szerint lehet pályázni, a támogatás intenzitás is magas, vállalkozásoknál 50-60 százalék, míg közületeknél 80-85 százalék.


Támogatási keret van, fejlesztési koncepció nincs?

Egy 'szépséghibára' azonban a 2012. november 8-án a MÉGSZ és MÉGNAP által megrendezett, napenergia hasznosításról szóló konferencián felhívták az épületgépész szakma figyelmét. A közlekedésfejlesztést és a dunai hajózás javítását célzó támogatás felhasználása bajos lehet, mert ezekre a fejlesztésekre nincsen még kellően kidolgozott koncepció, amit a forrást biztosító gazda, az EU elfogadna. Éppen ezért a kormányzat a támogatási keretek átcsoportosításán gondolkozik, de félő hogy a késlekedés és a világos koncepció hiánya miatt kicsúsznak az időből és az erre a ciklusra pályázható összeg tekintélyes részét meg sem ítélik majd hazánknak, vagy ha megítélik, de nem valósulnak meg a fejlesztések, akkor az összeg visszavándorol a gazdához. 


Fenntartható építészet, egy boldogabb világért

"A Bruttó Nemzeti Boldogság sokkal fontosabb, mint a GDP"
Az Építészek Nemzetközi Szövetsége, az UIA francia elnöke, Albert Dubler hasznos tanácsokat fogalmazott meg a magyar építészek számára. Az építészeknek véleményformáló, vezető szerepet kell betölteniük a társadalomban. A világ négymillió építészének fele jelenleg munkanélküli, számukra a kiutat a válságos állapotból a következők jelenthetik: folyamatos továbbképzések (például passzívház tervezési ismeretek elsajátítása), civil mozgalmakban való részvétel, társszakmákkal való szorosabb együttműködés (nem szabad elkülönülniük a mérnökök világától).
Megjegyezném, hogy ezek szép és követendők gondolatok, de abban a helyzetben, amikor valaki a mindennapos megélhetéséért küzd sokszor nehezen megvalósíthatók.

a j á n l ó
Nemzetközileg elismert képesítéssel

Ha az építészet meggyőző, akkor mindenkihez eljut

Albert Dubler, az UIA elnöke beszél
Sokan sokféleképpen definiálják a fenntarthatóságot. Dubler úr ezt a felelősségteli szóval tudja legtalálóbban helyettesíteni. Felelősségteli az az építészet, ami energiahatékony, kerüli az ártalmas anyagokat, követi a tudomány fejlesztéseit. Drágább, mert magas minőséget képvisel, de a magasabb ár megtérül, amikor az üzemeltetés és élhetőség szintjére lépünk. 

Kérdés persze az is, hogy a fenntartható építészet hogyan jut el a megrendelőhöz, amire az elnök úr válasza egyszerűen az: „Ha az építészet meggyőző, akkor mindenkihez eljut. ”

Bérlakások passzívház minőségben






A francia Paumier építésziroda német származású építészének, Bernd Retznek a konferencián bemutatott projektjei közül kiemelném a Val de Sermontban megvalósuló ZAC programot, amelynek keretében egy teljes városnegyedet hoznak létre energiatudatos koncepció szerint.  A város komoly kötöttségeket állított a tervezők elé az egységes koncepció megvalósulását szem előtt tartva. A Paumier iroda két nagy bérlakásos társasház tervezését is megnyerte két német (külsős) építésszel együttműködve. A 24 és 26 lakásos épületek energiafogyasztása megfelel a passzívház követelményeknek, a minősítés folyamatban van. 

Bernd Retz
Franciaországban a passzívházak még messze nem annyira elterjedtek, mint mondjuk Ausztriában vagy Németországban, de a felzárkózás állítólag gyors ütemű és folyamatosan történnek lépések annak érdekében, hogy a helyi szabályozás ne akadályozza a darmstadti követelmények megvalósulását. A ZAC programban üdvözlendő, hogy a leendő lakók viselkedési könyvet fognak kapni az épület helyes használatáról. A helyi energiahivatal bevonásával három éven keresztül mérik az épületek energiafogyasztását, ami a projekt sikerességének egyik fontos mutatója. 

Passzívház Nyílt Napok - Itt jegyezném meg, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezik (megrendezték) a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napokat. November 2. hétvégéjén több minősített hazai passzív lakóház megnyitja kapuit, hogy az érdeklődők saját bőrükön tapasztalják a passzív életérzést és főképp komfortot. A rendezvény weboldala: www.passzivhaznyiltnap.com


Energiapazarló lakások felújítása passzívház-technológiával

Benécs József
Benécs József okl. gépészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató, akinek a PHPP, azaz a passzívház tervező csomag magyar adaptációját köszönhetjük az idei konferenciára olyan munkákkal érkezett, amelyek reflektálnak a jelenlegi gazdasági helyzetre. Nagyon rossz állapotban lévő, jellemzően alacsony értékű házakat, illetve lakásokat tettek minden szempontból, energetikailag is korszerűvé. Szárligeten például egy 60 négyzetméteres, a hatvanas-hetvenes évek típusterve alapján épült házat sikerült felújítani 3,5 millió forintból (igaz, ebben a tervezési költség nincs benne) úgy, hogy energiafogyasztása több mint 80 százalékkal csökkent. 


"Az épület összeroskad, összedől..."

Egy gödöllői társasház passzívház minőségű felújításával jelentős energiahatékonyságot értek el, a fogyasztást 84 százalékkal sikerült redukálni. Részletek >>

Benécs úr rávilágított arra, mekkora 'szakadék' tátong a magyar rendelet szerinti energetikai számítás és a PHPP szerinti számítás között, holott elvileg mindenki azt szeretné, hogy a hagyományos épületek passzívházakkal való összehasonlítása lehetséges legyen. Ez több ponton is hibádzik, az egyik nagy összeférhetetlenséget a megújuló energiaforrások primer energia átalakítási tényezőjének eltérősége okozza. 
Egészen megfoghatatlan, hogy az újonnan kiadott „Speciális építmények tűzvédelme” című szabályzatban állítólag szerepel a passzívház is, mint speciális építmény, amire az előadó szóbeli érdeklődésére azt válaszolták, hogy „tűz esetén a vastag hőszigetelés a lemezalap alatt összeroskad, így az épület összedől”. 

Folytatjuk a beszámolót!

A szerző


Vértesy Mónika
okl. környezetmérnök,
létesítmény energetikus


"Környezetmérnöki tanulmányaim során tűnt fel, hogy épületeink milyen nagy mértékben felelősek a fenntarthatatlan energiafelhasználásért. Ennek ellenére egészen a közelmúltban felerősödött aggasztó válságtünetek megjelenéséig szinte alig kapott figyelmet ez a terület, holott tudjuk jól, hogy más környezeti problémákhoz képest milyen könnyen és hatékonyan orvosolható. Laikusként mindig is érdekelt az építészet, ezért is döntöttem úgy, hogy a passzívházakra szakosodom. Diplomamunkámban azt vizsgáltam, hogy mely tényezők befolyásolják az energiatudatosabb építészet hazai terjedését.  Ahhoz, hogy az itthoni helyzetet jobban megértsük és értelmes javaslatokkal tudjunk előállni, néha nem árt egy kicsit kitekinteni. Ezért is volt nagyon hasznos az a kurzus, melynek keretében Olaszországban (Politecnico di Milano, ATHENS program) ismerkedhettem meg az alacsony energiafelhasználású házak tervezésének alapjaival."

2012. 10. 30.

Harmincezer forint a 170 négyzetméteres lakóház éves fűtésköltsége - Győri passzívház: minimalista dizájn, minimális energiafogyasztás

A 9 hónapig tartó kivitelezést követően 2011. karácsonya előtt költözhettek be a lakók a Győr egyik kertvárosi részén megvalósult passzív lakóházba. Pontosabban: a háznak csak az egyik fele minősített passzívház. A kétlakásos épület egy testvérpárnak épült, amelyből 'csak' a nagyobbik lakás minősített passzívház.


- A tervezési feladat lényeges kritériuma volt az egyszerű tömegformálás és a lapostető. A telek alkalmas volt arra, hogy az épületeket pontosan déli irányba forgassuk, ezzel is biztosítva az optimális benapozást - áll a tervezői ismertetőben.
A tervezőknek, kivitelezőknek előre meghatározott költségkeretből kellett gazdálkodniuk, ezért - mint írják - kiemelt szerepet kapott az energetikai és költségoptimalizálás. 
- A nagyobb lakásnál energetikailag kedvezőtlen a kis alapterületű emeleti rész kialakítása, ezt a délre néző hatalmas üvegfelületek napnyereségével és a födém hőszigetelés növelésével ellensúlyoztuk - tudtuk meg Boros Károlytól.
A kiegészítő fűtést kondenzációs gázkazán biztosítja, a későbbiekben napkollektoros kiegészítő rendszerrel. A passzívház fűtési hőigénye 14 kWh/m2/év, ami nagyjából 240 köbméter gázfogyasztást jelent éves szinten. Jelenlegi árakkal számolva a 169 négyzetméteres passzívház éves fűtésköltsége nagyjából 33 ezer forint.



Fotó, látványterv, metszet: Boros Passzívház Kft.

Boros Károly okl. magasépítő üzemmérnök, épületfenntartó szaküzemmérnök a második minősített hazai passzívház (Tényő, 2009) tulajdonosa és kivitelezője, az ország talán legismertebb és legtapasztaltabb, minősített passzívházakat komplex módon építő cégének az ügyvezetője. 

Boros Károly előadást tart a 2012. november 9-ei Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián, Kepes József tulajdonos-építtetővel együtt ismerteti a népszerű Balaton-felvidéki passzívház terveit, továbbá bemutatja a szentendrei passzívházat is. 

A szentendrei lakóépület 2012. november 9-11. között, a passzívház nyílt napok keretében meglátogatható! Részletek a www.passzivhaznyiltnap.com oldalon


2012. 05. 17.

Fókuszban a 'passzív' alapokon nyugvó pluszenergia-házak - Gazdaságossági vetület - Összefoglaló a 16. Nemzetközi Passzívház Konferenciáról (5.)



A 2012. május elején Hannoverben megrendezett 16. Nemzetközi Passzívház Konferenciáról készített cikksorozatunk részeként ezúttal Dr. Vajda József CSc okl. gépészmérnök, energetikai szakmérnök, főiskolai tanár beszámolóját tesszük közzé. Hazánkból tudtunkkal ketten - Dr. Vajda József és Szekér László okl. építészmérnök - vettek részt a 45 országból mintegy 1000 résztvevőt vonzó szakmai rendezvényen. Mindketten minősített passzívház oktatók - a hazai Minősített Passzívház Képzés oktatói gárdáját erősítik.


Érkeznek a résztvevők a konferenciára. Fotó: Dr. Vajda József












A 16. Nemzetközi Passzívház Konferenciának számomra három fontos üzenete volt. Ezek a következők:
1. A nemzetközi jelleg erősödése és a nemzetközi együttműködések kiszélesedése
2. Elmozdulás a pluszenergia-házak irányába
3. A gazdaságosság kérdésének további hangsúlyos tárgyalása


Wolfgang Feist professzor bevezető előadását tartja. Fotó: Dr. Vajda József



Fenti vezérvonalakat az alábbi konkrét adatokkal, elhangzott előadásokkal kívánom érzékeltetni.

ad 1.  Az elmúlt 5 évben a Nemzetközi Passzívház Konferenciák résztvevőinek száma minden évben meghaladta az 1000 főt, de ennyi országból még soha nem érkeztek, mint az idén. A 2012. évi konferencia résztvevői 45 országból, köztük Svédországból, Oroszországból, az USA-ból, Chiléből, Japánból, Kínából és Koreából utaztak Hannoverbe, és néhányan közülük előadás formájában mutatták be a hazájukban a passzívházépítés terén elért eredményeiket. Így például a svéd Tommy Wesslund és Simone Kreutzer egy Svédországban épült passzívház színvonalú teniszcsarnokról számoltak be, amelynek érdekessége, hogy hővisszanyerőként az első minősített forgódobos entalpia-visszanyerő került beépítésre.

A szombati plenáris ülésen Marianne Fujara mutatta be a PassREg (Passivhouse Regions with Renewable Energy) névre keresztelt új EU-projektet, amelynek célja, hogy Európában a passzívházépítés területén új éllovas régiók jöjjenek létre, amelyek messzemenően elősegítik az EU céljainak megvalósítását az épületek energiahatékonyságának növelésében. 


Grafika: iPHA

A projektben a következő országokból vesznek részt partnerek: Ausztria, Belgium, Bulgária, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Litván Köztársaság, Németország és Olaszország. 
A projekt kezdete 2012. április, futamideje 3 év. 

Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a tavalyi Nemzetközi Passzívház Konferencián Feist professzor úr a klimatikus adottságok tekintetében világviszonylatban 8 klímazónát definiált, aszerint, hogy milyen komfortjavító beavatkozásra van szükség. Ezek a beavatkozások lehetnek: csak fűtés, csak hűtés, csak légszárítás, fűtés és hűtés, fűtés és légszárítás, hűtés és légszárítás, fűtés, hűtés és légszárítás. Végül léteznek olyan „szerencsés”  klimatikus körülmények, amelyeknél a komfortos beltéri viszonyokat teljemértékben passzív módon lehet biztosítani.
Ennek a gondolatnak a továbbviteleként idei egyik előadásában bemutatta, hogy a különböző klímarégiókban a passzívház-színvonal eléréséhez, és ezzel együtt a komfort-kritériumok kielégítéséhez az üvegezések, illetve ablakok esetében milyen maximális U-értékek engedhetők meg. A mérsékelten hűvös klímarégióra vonatkozóan - ahová Magyarország is sorolandó - a szakemberek előtt ismertek ezek a számok: Uüveg= 0,75 W/m2K, Uablak= 0,80 W/m2K és Uablak, beépítve= 0,85 W/m2K.


A világ klímarégióinak ábrázolása. Fotó: Dr. Vajda József

ad 2. A neves passzívházépítész, Carsten Grobe előadásában három pluszenergia-házat is bemutatott: egy fedett uszodát, egy sportcsarnokot és egy általános iskolát. Előadásában kiemelte, hogy "a pluszenergia-ház magában foglalja a passzívház-standardot". Mindhárom létesítményben az áramtermelés napelemekkel történik, így a fedett uszodában felszerelt 90,16 kW névleges teljesítményű fotovoltaikus-berendezés primerenergia-szinten mintegy 200.000 kWh/év áramot termel. Ehhez adódik még hozzá az itt alkalmazott gázmotor, kb. fele ekkora áramtermelése. Érdekessége a projektnek, hogy a gázmotor betáplálása a közeli biogáz-üzemben termelt biogázzal történik. Az előadótól azt is megtudhattuk, hogy a napelemekkel történő tetőfedés, a tetőhéjazatra helyezett napelemekkel szemben gazdaságosabb megoldás, és az így elérhető költségcsökkenés 200 – 400 Euró/kWp a fotovoltaikus berendezés csúcsteljesítményére vonatkoztatva.

Dr. Herwig Ronacher előadásában egy történelmi parasztház példáján mutatta be, hogy a passzívház-komponensekkel történő felújítás, és a parasztházhoz nyaktaggal csatlakozó, speciális üvegház, továbbá a napelemek és napkollektorok ebben az esetben is lehetővé teszik a pluszenergia szint elérését. Az épület fűtési hőigénye a felújítás előtt 145 kWh/(m2a) volt, a felújítás után pedig 10 kWh/(m2a) értékre adódott ki.  

Jürgen Schiedersnek a Passivhaus Institut munkatársának „Passzívházak a különböző klímazónákban – műszaki és gazdasági szempontok” című előadásában szóba került, hogy a hagyományos építésben is alkalmazott épületszerkezeti temperálás (pl. födémtemperálás) a passzívházak egyedüli fűtési és hűtési rendszereként mindenek előtt száraz klíma esetén nyújt előnyöket. Ezzel szemben nedves klíma esetén ezt a megoldást kritikusan kell szemlélni, mivel azt ki kell egészíteni egy megfelelő légszárítással, mert egyébként megnő a kondenzátum-képződés veszélye.


Érdeklődők a Blower-Door GmbH standjánál. Fotó: Dr. Vajda József 

ad 3. Ahogyan ez az előbbiekből is kiderül, a különböző passzívházakat bemutató előadásokban sok előadó érintette a költségek, a költségcsökkentés, illetve a gazdaságosság témakörét. A sokéves hagyományoknak megfelelően a konferencia szervezői a kifejezetten a költségeket és költséghatékonyságot tárgyaló előadásokat egy külön szekcióba sorolták be, amelyben öt előadás hangzott el. A zágrábi Ljubomir Miscevic professzor a Horvátországban megvalósított első tíz passzívházat mutatta be, beleértve azok finanszírozását is. Az Egyesült Királyságból érkező Jonathan Hines előadásából megtudhattuk, hogy egy passzívház színvonalú iskola költsége akár kisebb is lehet egy hagyományos építésű iskola költségénél. Ugyanis ez utóbbi 1.950 – 2.600 GBP /m2, az Oakmeadow Primary Scholl (passzívház) költsége pedig 2.069 GBP /m2.     

     
Említésre méltó még, hogy az idei konferenciára jelent meg egy, a Passivhaus Institut vezetője, és munkatársai által írt kiváló szakkönyv, az EnerPHit-Planerhandbuch. A címben  a Passivhaus Institut által szellemesen megválasztott mozaikszó, az EnerPHit az Energy Retrofit with Passive House Components kifejezésből származik, amelynek jelentése: energetikai felújítás passzívház-komponensek alkalmazásával. A felújított épületek fűtési hőigény alapján történő minősítésénél a követelményt teljesítő épület éves fűtési hőigénye nem lehet nagyobb 25 kWh/(m2a)-nél.
Az 544 oldalas, gondosan szerkesztett mű a következő, színes ábrákkal illusztrált, és minden fontos témára kiterjedő fejezeteket tartalmazza:
  1. Az EnerPHit-standard
  2. Épületfizikai alapismeretek
  3. Gazdaságosság és energiagazdasági szempontok
  4. A felújítás folyamata, minőségbiztosítás és monitoring
  5. Épületfelmérés és értékelés
  6. Épülethéjazat
  7. Szellőzés
  8. Fűtés és melegvíztermelés
  9. Mellékletek

 Dr. Vajda Józsefnek ezúton is köszönjük a szakmai összefoglalót!