A következő címkéjű bejegyzések mutatása: építészet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: építészet. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. 07. 24.

Bye-bye Hello Wood! Építészeti dizájn alkotótábor Csórompusztán


Bye-bye Hello Wood! Építészeti dizájn alkotótábor Csórompusztán

Negyedik alkalommal adott otthon a Veszprém megyei Csórompuszta a Hello Wood alkotótábornak. Festői Balaton-felvidéki környezetben a művészet, dizájn, építészet elkötelezett, ismert szakemberei diákokkal társulva ismét látványos installációkat alkottak szűk egy hét alatt – többnyire fából. Tizenegy objektum született, ezek egy része a Sziget Fesztiválon is látható lesz majd.

Égbolt, szél, zene, tűz, kocsma, asztal: néhány azon dolgok közül, amelyek kohéziós szerepet töltenek be egy közösség életében – mondják a Hello Wood idei workshopvezetői. Közülük ketten, Tomasz Szponar, Bartłomiej Skowronek a lengyel Moomoo irodából úgy gondolják, életünkben az egyik legfőbb kihívás, hogy a globalizáció, a digitális világ és a felgyorsult élet elfeledtette velünk a könnyű életet.
A Hello Wood idei Step closer!, azaz Lépj közelebb! mottója egyszerre két célkitűzést is magában foglal: az emberek, a természet és az épített környezet közötti viszony szorosabbra fűzését a design és az építészet eszközeivel (és persze rengeteg fával!), valamint a fiatal kreatív elmék ösztönzését, hogy kilépjenek városi, modern, digitális alkotókörnyezetükből, és valós, kézzel fogható problémákra közös erőfeszítéssel és kétkezi munkával igyekezzenek megoldást keresni.
Amennyire szociális, annyira nemzetközi is volt az idei Hello Wood. A részvevőknek közel negyven százaléka érkezett külföldről, míg a tizenegy installációból öt készült külföldi – lengyel, osztrák, német, angol, spanyol és holland – csoportvezetők irányításával. Részletek a Kultúrparton >>

A leglátványosabb Hello Wood installációk

 
A Mordor Malma szélerőmű egy monumentális 6 méter magas szélmalom, amely a táj egyik szélcsatornájába lett tervezve és 24 lapát forog központi tengelyén. Alkotói: Nagy Nándor, Szabó Bulcsú
   
A berlini Holger Alpermann egy hatalmas, szél-lengette égbetekintő Tölcsért épített
  
A brit Oliver Sales és az osztrák Pap Bence sátor-szerű Tom Dom-jához digitális tervezési technika és a természetben megtalálható formák azonos mértékben nyújtottak inspirációt.

A magyar workshpovezetők között pedig idén először volt ott a nemzetközileg elismert, FIABCI- és Ybl-díjas Zoboki Gábor alkotótársával Csiszér Andrással, akik csapatukkal egy közel 20 méter hosszú, 3 méter magas, dinamikus kaput alkottak, e-motion TRACK (Érzések Ösvénye) elnevezéssel, amelynek szerkezete sárkányszerűen mozgatható.
  
A közönség-díjat is elnyerő Panorama Peep Hole (Panoráma Kukucskáló), Suzana Milinovic és Rufus van den Ban projektje, pedig nem más, mint valószínűleg a világ legapróbb kocsmája, ami a résztvevők körében Body Barként vált ismertté. Arra tettek kísérletet, hogy 1,44 négyzetméteren minél több vendég és kocsmafunkció kapjon helyet úgy, hogy mégis kényelmes és működőképes legyen, és a túlzott közelséggel újfajta interakciókat ösztönözzön az emberek között.
  

Vass-Eysen Áron, Frikker Zsolt és Gál Béla a kapolcsi kocsma egy kihasználatlan részére építették fel a Kapo_cs teret, amely összeköt két utcát, és a kocsmát használó helyi és vendég közönség ismerkedését is segíti.
      

A helyszín: Csórompuszta

   
Az alkotások egy része legközelebb a Sziget fesztiválon lesz látható. A Hello Wood alkotási folyamatairól, az elkészült munkákról és a résztvevők véleményéről Ráday Péter készített videót:
Hello Wood fotógaléria >>



2013. 06. 12.

A 10 legmagasabb épület a világon

A világ 10 legmagasabb épületéről tett közzé infografikát a Council on Tall Buildings and Urban Habitat.


A képre kattintva a grafika nagy méretben is megtekinthető

2013. 01. 31.

Passzívházbarát gesztus - A Brit Építészek Királyi Intézete tiszteletbeli tagjává választotta Wolfgang Feist professzort, a passzívház-szabvány megalkotóját


Prof. Wolfgang Feist
2012. októberében beszámoltunk arról, hogy a Brit Építészek Királyi Intézetének (Royal Institute of British Architects - RIBA) tanácsa tiszteletbeli tagjának jelölte a passzívház szabványt megalkotó Prof. Dr. Wolfgang Feist fizikust, a darmstadti Passivhaus Institut vezetőjét, a világ első passzívházának megalkotóját. 


A RIBA évente választ tiszteletbeli tagokat; a királyi szövetség tanácsa azokat tiszteli meg ezzel a gesztussal, akik széles spektrumot lefedő szakterületeken - közigazgatásban, oktatásban, médiában, mérnöki területeken, iparban stb. - az építészet ügyét előmozdítva gyakorolják hivatásukat. Idén 12 tudós, cégvezető, újságíró, építész stb.  kapta meg a RIBA-tól a kitüntető címet. A kinevezési ünnepségre 2013. február 6-án kerül sor. 


- Nagyon örülök a RIBA-tagságnak, mivel azt bizonyítja, hogy a RIBA fontosnak tartja az energiatudatos építészeti szemlélet közvetítését, egyúttal elismeri a passzívház-szabvány nyújtotta tervezői-alkotói szabadságot. A passzívház-technológia ugyanis nem korlátozza az építészeket, széles mozgásteret biztosít minden építészeti stílusban, nincsenek megkötések, határok. A kutatásfejlesztés kiemelt feladata, hogy minél jobb minőségű passzívház-komponenseket biztosítson a passzívháztervezők, építtetők számára - fejtette ki Prof. Wolfgang Feist.

Egyre több passzívház épül az Egyesült Királyságban is, a minősített passzívházak nemzetközi adatbázisában jelenleg 22 angol passzívház található. Mint jó néhány országban, Angliában is megalakult a passzívház szövetség, a Passive House Trust. A szervezet kiemelt céljának tekinti a 'költséghatékony, ultra alacsony energiafogyasztású' passzívházak terjedéséhez elengedhetetlen szakképzés, a minőségbiztosítás előmozdítását.


A világ első passzívháza Darmstadt Kranichsteinben épült meg 1990-ben,

Feist professzor iránymutatásai alapján. Még több fotó az épületről >>


Energiatakarékos piramisház Budajenőn - Kossuth-díjas építész példaértékű építészeti koncepciója - Miért lenne egy passzívház unalmas kockaház?



Lázár Antal DLA, Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár passzívházát korábban már bemutattuk a Green Press Blogon. A szakember a 2011-es passzívház konferencián ismertette a budajenői családi ház építészi koncepcióját. A fokozottan energiatakarékos 'piramisház' rendhagyó építészeti formálásával az egyik legfigyelemreméltóbb magyar passzívház jelenleg (építészeti formálást tekintve a másik 'leg' (szerintünk) Adorján Portik Free Form Building koncepciója). 

A passzívházakkal kapcsolatban gyakori az a prekoncepció, hogy unalmas, bumfordi épületek - a tévhitet életben tartóknak is figyelmébe ajánljuk Lázár Antal lenyűgöző munkáját.

Fotók: Zsitva Tibor








Az épület bemutatása

Egy lakó- és egy gazdasági épület (az építtető bionövényeket termeszt) kettőséről van szó, melyeket egy nyaktaggal kötöttek össze. A ház tervezése abból a - már az 1994-ben megépült (és azóta használaton kívül álló) Tüskecsarnoknál is felmerült – gondolatból indult ki, hogy az épület a természet folytatása legyen, mintegy abból nőjön ki. Több variáció után alakult ki a terv végleges formája. A lakó és a gazdasági funkció külön épületbe kerülését a hatósági előírások tették szükségessé.

A ház szép bizonyítéka annak, hogy a passzívház-technológia nem korlátozza az építészeti megformálás szabadságát. Különlegessége az épületnek a nagy, egybefüggő, galériázott belső tér.  A kezdeti elképzelés szerint a külső burkolat anyaghasználata teljesen egységes lett volna, 5x3 cm-es vörösfenyő lécburkolattal. Ezzel szemben végül a lakóépület kanadai vörös cédrus zsindely-, a gazdasági rész pedig fémlemezburkolatot kapott. A zsindelyburkolat kezeletlen, idővel szürkére fog színeződni.   

Az árnyékoló rolók gépi működtetésűek. A melegvíztermelés, a fűtés és a hűtés hőszivattyúval történik, az elektromos energiát a gazdasági épületen lévő napelemek adják. Az épület a PHPP számítás szerint teljesíti a passzívház követelményeit, hivatalosan azonban nincs minősítve. A tervezés 2007-09 között majdnem két évet vett igénybe, a kivitelezés viszont 2009-20110-ben nem egészen 14 hónap alatt lezajlott.






Fotók: Zsitva Tibor


2012. 10. 02.

Az Év Háza 2012-ben - Pécsi vendégház, korszellemhez igazítva - Időtállóság, természetközeliség, fenntarthatóság


Ötödik alkalommal választottak Év Házát - megvalósult családi házakkal lehetett pályázni. Idén 35 házat neveztek be, ami rekordot jelent. A beküldött családi házakat Ybl-díjas építészekből, építész szakmai szervezetek vezetőiből álló kuratórium véleményezte. 

Az eredményhirdetésre és a díjátadó ünnepségre 2012. október 1-jén, az építészet világnapján került sor a BM Duna Palota Széchenyi-termében. A kuratórium döntése értelmében az Év Háza 2012-ben Ásztai Bálint és Kovács Csaba építészek közös tervezésű pécsi vendégháza. A pécsi hegyoldalban kialakított épület tervezésekor kiemelt szempont volt az időtállóság, valamint a természetközeliség érzékeltetése, az építészek tekintettel voltak a korszellemre és a fenntarthatóság szempontjait is szem előtt tartották - a derül ki a pályázati anyagból. 

A tervezői ismertető:

Az épület egy villa társaságában egy közel 5000 négyzetméteres lejtős, panorámás telken fekszik, egy fenyves erdő közepén. A megbízás egy jelentősebb méretű villaépület és egy hozzátartozó kisebb léptékű vendégek számára megformált épület megtervezéséről szólt. 
A tervezés elején a megrendelőnek – és nekünk is - a legfontosabb az időtállóság és természetközeliség megtalálása volt, mindamellett, hogy a mai korszellemnek megfelelő épületegyüttes szülessen. Az is fontos szempont volt, hogy az épületegyüttes műszaki-technikai megoldásai segítsék a hosszú távú fenntarthatóságot. 
A komfortos és elegáns épületegyüttes úgy szolgálja lakóinak otthonos kényelmét, hogy közben igényes életvitelük reprezentatív keretét is megadja, és ehhez természetesen a vendégház is nagyban hozzájárul: a megbízó széles körű nemzetközi partnerkapcsolattal rendelkezik, a különböző hazai és külföldi vendégei “egymásnak adják a kilincset”. Így merült fel az az igény, hogy a villaépületben elhelyezett vendéglakosztályon felül egy külön kisebb lakóépület is megépüljön. A vendégháznak jelenleg a megrendelő édesanyja a lakója.
A terület környékére jellemző erdős vidék az épületek külső megjelenését nagymértékben meghatározza.
Az épületegyüttest a homlokzatain alkalmazott rusztikus verde serpentino terméskő burkolat, a szabályos fűrészelt süttői keménymészkő burkolat és a nagy üvegfelületek harmóniája, valamint tagolt térszervezése és tömegképzése teszi természet-közelivé. 
A főépület környezetbe való szerves integrálódását az alacsony homlokzati magasságú, lapostetős, természetbe nyúló teraszokkal és épületrészekkel tagolt, nagy üvegfelületekkel megnyitott attraktív tömegképzés segíti elő. A magas fák lombkoronaszintje alá kiálló teraszok, illetve az épületek belsőbb részeibe is benyúló külső terek változatos játéka adja az épített környezet és a természet sajátos összefonódását. A vendégház ennek az építészeti gondolkodásmódnak a kisebb léptékhez igazodó mértéktartó megoldásaival készült.  
Az építtető igénye az épületegyüttessel szemben elsődlegesen az, hogy a vendégek számára jó minőségű, igényes, reprezentatív terek álljanak rendelkezésül. Az épület alapvető karaktere a természet-közeliség. Helyenként az épületek teraszai lógnak bele a természetbe, máshol pedig a természet egy-egy darabját öleli körbe az épület. 
A vendégház esetén is igyekeztünk minél több fenyőt megőrizni, így született meg a teraszon a pergolák között áthatoló fa is. A belső elrendezés a nagyház áramló teres struktúráit követi, így az előtérből az egy légterű nappali-étkező konyhába lépünk. A keleti oldalon található a háló, melyhez gardrób és fürdőszoba csatlakozik.   Az épület külső karakterét alapvetően a természeti adottságok határozzák meg. A tervezés folyamata során szem előtt tartottuk a meglévő környezet erdős-parkerdős jellegét, illetve a terület domborzati adottságait. A kortárs építészeti gondolkodás mellett Frank Loyd Wright és Mies van der Rohe építészete inspirálta a koncepció alakítását.  Az épület a lejtős terephez teraszokkal illeszkedik. A teraszok és a falak anyaga ugyanazzal a mészkőburkolattal készül olyan hangulatot kölcsönözve így az épületnek, mintha egyetlen nagy anyagot bontanánk meg és hajtogatnánk rá a belső és a külső terek együttesére. A lejtő felőli oldalon a támfalszerűen alakított, verde serpentínóval burkolt épületrész biztosítja a felül lebegő mészkővel burkolt tömegek artikulált terepkapcsolatát.  Az épület külső nyílászárói porszórt alumínium anyagúak. A funkcionálisan nem hasznosítható tetőfelületeken kavicsterítés létesült.
Ásztai Bálint, Kovács Csaba építészek (forrás: http://stoastudio.com)
Az Év Háza képekben