Telekvadászat: hol ideális építeni lakóházat? - A telken is múlik, hogy értékálló-e az ingatlan

Nehéz megfelelő építési telket találni új családi házhoz. Gyakran annyi időbe telik felkutatni az ideális telket, mint amennyit a ház építési munkálatai igénybe vesznek. Összegyűjtöttük, mire célszerű figyelni telekvásárláskor.

Összeállította: Mesterházy Mónika, Green Press / A cikk másodközlés, eredeti közlője a HVG Online

A telekre költhető összeg, az építendő ház paraméterei, és a család - vagy építtető - egyéni igényei együttesen határozzák meg, hogy milyen ingatlan jöhet számításba, s persze léteznek olyan általános kritériumok, amelyeket a „telekvadászat” során nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ránézésre álomtelek. A képen az Egyesült Királyság elsők között minősített passzívháza látható. A Green Press épületismertetője ITT olvasható

Parcelláznak az önkormányzatok?

Az építtetők többsége ragaszkodik egy adott településhez, illetve annak vonzáskörzetéhez, a legritkább esetben költöznek távolabb csak azért, mert egy jó telket találtak. Nem ritka, hogy az adott körzetben kevés a felszabadítható telek, de akár egyénileg, akár közvetítői segítséggel keresgélnek, minden esetben érdemes érdeklődni a helyi önkormányzatnál, hogy terveznek-e parcellázást a közeljövőben. Ha kedvező a válasz, a helyhatóságokat érdemes arról is faggatni, mely településrészeken, és várhatóan milyen feltételekkel, kedvezményekkel, milyen áron kínálnak majd telkeket.

A telken is múlik, hogy értékálló-e a ház

Minden telket a helyszínen kell értékelni, felmérve annak előnyeit és hátrányait. Mérvadó szempont a településen belüli elhelyezkedés, a megközelíthetőség, a tömegközlekedés megoldottsága, a közművek - villany, víz, csatorna, gáz, telefon - megléte, a talaj minősége és a természetes környezeti adottságok. Elengedhetetlen a talajvíz vagy a felszín alatti rétegek vizsgálata! A túl homokos, köves talaj nem ideális, mert megnehezíti az alapozást és később a kertépítési munkálatokat. 
A beépíthetőség, a későbbi bővíthetőség mértékét minden esetben vizsgálni kell, az építész-tervezővel egyeztetve a rendezési tervet is érdemes tanulmányozni. 
A telek önmagában is értéket képvisel, a jó adottságú ingatlan garancia arra, hogy a felépített épület értékálló lesz. Nehéz értékesíteni az épületet, ha a telek kevéssé vonzó, eladható, de ennek fordítottja is igaz: ha a telek jó adottságokkal bír, presztízse van, a rá épített ingatlan könnyen gazdára talál. Célszerű szem előtt tartani a telek és a rá húzott ingatlan értékarányát, amiről sokan megfeledkeznek. A telek és a felépített főépület lehetőleg közel azonos értéket képviseljen.

Bioklimatikus lakóház Franciaországból. Tervezője: Patrice Bideau
A Green Press épületismertetője ITT olvasható

Milyen a fekvése, tájolása?

A telek kiválasztásakor mindenekelőtt nézzük meg, milyen a fekvése. Hátrány, ha például az ingatlan a szomszédos telkekhez képest mélyebben fekszik. Ilyenkor ugyanis fel kell tölteni a telket, ami nem olcsó mulatság. Az alapozás is költségesebb, az alapfalakat ugyanis a feltöltés alatti rétegig kell levinni. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy lejtős telken költségesebb építkezni, mint sík területen. Fontos a tájolás is. Aki kertre néző nappalit szeretne, ne olyan telket válasszon, melynek az utcafrontja dél felé tájolt.

Beszédes az épített környezet

Az utcaképet, a telekhez vezető utak és járdák állapotát is érdemes alaposan szemügyre venni döntés előtt, nehogy az elszalasztott szemle később bosszúság forrása legyen. Gyermekes családoknak az is fontos szempont, hogy van-e játszótér a közelben, milyen szolgáltatások érhetők el a közelben: van-e óvoda, iskola, élelmiszerbolt. A szomszédos telkek és épületek állapotát is célszerű felmérni, sőt, a leendő szomszédokra is érdemes időt szánni, egy-egy beszélgetés során sok minden kiderülhet. A szomszédokat érdemes arról faggatni, van-e a közelben zavaró hatás: üzem, vendéglátóegység stb., mennyire hallatszik a vasút vagy a főút zaja.

Hazánk 10. minősített passzívháza, Budaörsön. Tervező: Szekér László
A Green Press épületismertetője ITT olvasható

Rendezett tulajdonviszonyok

Telekvásárlás előtt nem szabad elmulasztani annak vizsgálatát, hogy a kiszemelt ingatlan tulajdonviszonyai rendezettek-e. A tulajdoni lapon szereplő bejegyzések ellenőrzését lehetőség szerint bízzuk ügyvédre! A földhivatalból lehet kikérni a telektulajdonos adatait, s arról is itt lehet információt kapni, hogy van-e érvényes elidegenítési tilalom a telekre, teher- és permentes-e az ingatlan, nem áll-e építési tilalom, valamilyen szolgalom alatt. A földhivatali nyilvántartás az építkezéshez is fontos adatokat szolgáltat: az építésszel együtt érdemes megvitatni, megfelelő-e a telek mérete, alakja, szintvonala a tervezett építéshez, az ingatlant mely pontokon keresztezik a közművek. A telek beépíthetőségének százalékos mértékéről a helyi önkormányzatok építésügyi osztályain lehet felvilágosítást kérni. Azt is érdemes megtudakolni, hogy az épület mellett mekkora elő- vagy oldalkertet kell hagyni, hiszen ez is befolyásolhatja a ház kialakítását.  

Három éve épült meg az első magyar passzívház - Mennyi a havi energiaköltsége? - Elmondja a tulajdonos

Balogh György programozó matematikus három éve költözött a Pest megyei Szadára a családjával. Kísérletező kedvű embernek tartja magát - ezzel magyarázza, hogy a technológia alapos, mintegy kétéves tanulmányozását követően, Amerikából épphogy visszaköltözve, belevágott a passzívházépítésbe. A Balogh családnak otthont adó szadai családi ház híre bejárta a hazai sajtót, nemzetközi szakmai körökben is számon tartják. Hazánk első minősített passzívháza - Baloghék harmadik gyermeke már ide született.

Fotók, látványterv: Szekér László okl. építészmérnök, a szadai passzívház tervezője

A passzívház-technológiáról 2009-ben jobbára az energiahatékony építés, építészet mellett elkötelezett tervezők, épületgépészek, szakági mérnökök, kivitelezők rendelkeztek kellő tájékozottsággal hazánkban, annak ellenére, hogy németországi Darmstadtban már 21 évvel ezelőtt megépült az első passzívház. Robbanásszerűen növekvő számuk Európában - főként Németországban és Ausztriában koncentrálódva - ma már meghaladja a 32 ezret. A lemaradás - már ha annak nevezhető - nemcsak Magyarországra jellemző: többek mellett az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Japán, Ausztrália, USA is az elmúlt 2-3 évben adott hírt az első minősített passzívházairól.

A passzívházakról hazánkban a szadai lakóház révén szerzett információt az emberek többsége, sokan ekkor hallottak először a technológiáról. (Hogy az első magyar passzívház ennyire "érdekessé" vált a média számára, abban az orosz-ukrán gázvita is közrejátszott, amelynek következtében 2009 januárjában szinte teljesen megszűnt a gázszállítás, több európai ország, így hazánk gázellátását is veszélyeztetve. A gázvita ismét ráirányította a figyelmet az ország energiafüggőségére, így a kőolajimporttól, energiaszolgáltatóktól független, alternatív megoldásokra is.)


A Balogh család otthona - mint "első fecske" - egyaránt érdekes volt a közéleti lapok, a szakmédiumok, vagy épp a bulvár számára. Utóbbiak hangzatos szalagcímekkel adták hírül, hogy egyetlen hajszárítóval vagy 10 gyertya lángjával kifűthető a ház, s a Balogh családnak többé nem kell fűtésre költenie. 


Az igazság az, hogy hideg időben a passzívházakban is fűteni kell, jóllehet, enyhébb téli napokon valóban nincs erre szükség. A passzívházakban a fűtési hőigény mintegy kétharmadát – a napsugárzás és a belső hőnyereség kiaknázása révén - passzív módon biztosítják. A beépített hőtermelő berendezések szolgáltatják a fűtési hőszükséglet fennmaradó egyharmadát. Fűtésköltség tehát van, de az energiafaló ingatlanokhoz képest ez elenyészően kevés.

A passzívházak éves fűtési energiaigénye 1 négyzetméter fűtött alapterületre vonatkoztatva nyugat- és közép-európai klimatikus viszonyok mellett kisebb, mint 15 kWh/m2xév. 
A mediterrán országokban pedig ennél valamivel kevesebb, Skandináviában pedig valamivel több.  
Passzívházak esetében a primer energiaigény nem haladhatja meg a 120 kWh/m2xév értéket.

Infografika: Green Press

A szadai passzívház 2009 februárjában kapta meg a minősítést. A fokozott médiaérdeklődés az átadást követően még jó pár hónapig kitartott - mondja Balogh György, aki arra is hajlandó volt, hogy otthonában érdeklődők tucatjait fogadja a minden novemberben megrendezett Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok keretében. 


- Miként látja ennyi idő elteltével: megérte passzívházat építeni? - kérdeztük a jelenleg speciális biztonságtechnikai szoftver fejlesztésén dolgozó tulajdonost.
- Jó döntés volt, racionálisan nézve jó befektetés. Gyakran kérdezik tőlem, más épületekkel összevetve milyen a megtérülése? Nehéz röviden választ adni erre. A ház bekerülési értéke négyzetméterre vetítve bruttó 240 ezer forint (plusz a telekár, a szerk.). Ez lehet az egyik összehasonlítási alap, de hozzátenném, hogy a passzívház jó pár összetevője nem pénzkérdés. Ide tartozik például az épület tájolása, az épületformálás, s még jó néhány tervezési szempont, amelyek nem jelentenek költségtöbbletet, viszont kulcsfontosságú tényezők passzívház esetében.

Fotó: Szekér László

Amikor a Balogh-család a szadai telekre rátalált, még nem voltak biztosak abban, hogy passzívházat építenek rá. Szerencséjük volt, hogy a telek megfelelőnek bizonyult passzívházépítéshez, igaz, az építésügyi hatósággal akadtak vitáik. A ház pozicionálása, vagyis elhelyezése ugyanis nem szokványos: az épület nem az utcafronthoz közel, hanem a telek középső részére került, mivel a passzívházak esetében fontos benapozás - a déli oldali nagyméretű ablakok révén - csak így  volt biztosítható. 
A szadai házban farkasordító hidegben is mindössze négy órán át fűtenek naponta, kizárólag éjjelente. A padlófűtést a belső hőmérséklet alapján termosztát aktiválja, enyhébb időben éjszaka sincs szükség fűtésre. 
- Két fűtési szezonon vagyunk túl; egyszer sem volt szükség arra, hogy fűteni kelljen napközben, 21,5-22 foknál nem volt hidegebb a lakás. Ha süt a nap, akár 27 fokra is felmelegszik a nappali. Ennyit számít a benapozás - mondja Balogh György. 


- A hőenergia-fogyasztás 2011-ben 4000 kWh-t tett ki. Ennek nagyjából a felét melegvíz-előállításhoz használtuk fel, a többit fűtéshez. A 125 négyzetméteres, 4 szobás passzívház energiaköltsége - fűtéssel, melegvíz-előállítással, elektromos berendezések fogyasztásával együtt - átlagosan 15 ezer forint havi bontásban. Pellet kandallóval tovább faraghatnának a fűtésköltségen, hamarosan át is állnak erre.

Fotók: Szekér László. A fotók másodközlése előzetes egyeztetéssel lehetséges!

A passzívház azonban nemcsak télen működik jól, azaz energiahatékonyan, hanem a legmelegebb nyári napokon is, amikor az épületek hűtése növelheti jelentősen az energiafogyasztást. 


- Egyelőre nincsenek árnyékolók az ablakokon. A  déli homlokzaton és a nyugati oldalon nagy üvegfelületek vannak, ennek ellenére kánikulában sem melegszik túl a lakás, 24 foknál még nem mértünk többet. Ez annak köszönhető, hogy Szekér László tervező eresztúlnyújtást alkalmazott - fejti ki Balogh György. Mint említi, a talajkollektoros rendszer hatásfoka kiváló, nyáron jól hasznosítható, hűthető vele a lakás. A talajkollektor a szadai ház esetében 60 méter hosszú. A házba a talajhőcserélőn át érkező levegő hőmérséklete télen 9 fok körüli; az "előmelegített" levegő a hővisszanyerős szellőztetőn áthaladva melegszik szoba hőmérsékletűvé, és a szellőzőnyílásokon keresztül már a felmelegített levegő jut el a helyiségekbe. A talajhőcserélőn át érkező levegő a legmelegebb nyári napokon sem haladja meg a 20 Celsius-fokot, vagyis hűthető általa a benti hőmérséklet úgy, hogy plusz energiafogyasztás eközben nem realizálódik. Egyedüli "kényelmetlenség", hogy a talajkollektor rendszeres, havi karbantartást igényel.


Milyen tervezési technikákkal és komponensekkel érhető el passzívház-minőség?


Ránézésre nem lehet megállapítani, hogy az adott épület passzívház-e vagy hagyományos építésű - a külső megjelenés nem mérvadó. Az sem jelenthető ki, hogy a passzívház-technológia forradalmian új tervezési, építési metódus. Régről ismert megoldásokat alkalmaz, pontosabban ötvöz annak érdekében, hogy az épületek energiafelhasználása drasztikusan csökkenjen.

Energiahatékony építés nem képzelhető el szakszerű hőszigetelés nélkül. Minden épületszerkezeti elem kiváló minőségben szigetelhető, az építőanyagok és a technológiák ehhez rendelkezésre állnak. A hőszigetelés mellett ügyelni kell arra is, hogy a hő ne tudjon kijutni az épületből - alapkritérium a hőhidak kiiktatása, a légtömör szerkezeti kialakítás.

A passzívházakba kiváló minőségű ablakokat és ajtókat kell beépíteni, amelyek minimális hőt veszítenek. A passzívházak levegőminősége kiváló, folyamatosan friss levegő áramlik a helyiségekbe. A szabadból bejuttatott friss levegőt természetesen fel kell melegíteni. Ennek legegyszerűbb módja, ha kinyerik az épületben elhasználódott levegő hőenergiáját, amit aztán a hővisszanyerő szellőzőrendszer átad a beérkező friss levegőnek. 

A passzívházak legfontosabb elemei tehát: szakszerű hőszigetelés, passzívház-nyílászárók, hőhídmentesség, légtömörség, hővisszanyerős szellőztető rendszer. Szoláris és hőszivattyús rendszerrel tovább fokozható a passzívházak hatékonysága - de ezek nem alapkritériumai a passzívház-követelményrendszernek. A szadai ház esetében a tetőn elhelyezett (6 négyzetméternyi felületet foglaló) vákuumcsöves napkollektorok segítik a hőenergia-termelést, még télen is alkalmasak 50 Celsius-fokos melegviz-előállítására.

A passzívházakban – a speciális hővisszanyerős szellőztetés révén – folyamatosan szűrt és friss levegő áramlik. Amennyiben zárva vannak a nyílászárók, a huzat ismeretlen jelenség, nem ingadozik a belső hőmérséklet, elenyésző a porszennyeződés. További pozitívum, hogy a külvilág zaját alig lehet érzékelni, ami forgalmas utcákban igen áldásos lehet. 

- Tényleg csend van - erősíti meg Balogh György. - A szomszédok panaszkodnak az autópályáról beszűrődő zaj miatt, mi még az utcánkban közlekedő autók zaját sem halljuk. A pormentesség viszont azon múlik, milyen szűrőbetét kerül a szellőztetőbe. Jó hatásfokú - legalább G4 osztályú - szűrőt érdemes használni. Amikor ennél gyengébbet használtuk, a szellőztető berendezés gyakorlatilag keringtette a port a lakásban.


Összességében elmondható, hogy az elmúlt három évben minden flottul működött a szadai házban, nem volt szükség semmilyen beavatkozásra: javításra, vagy cserére. 


Baloghék tervbe vették, hogy speciális, passzív.szolár - fűtést nem igénylő - üvegházat építenek telkükre. Haszonnövényeket akarnak termeszteni, halakat tenyészteni saját fogyasztásra. Az üvegházba 1000-1200 literes akvárium kerülne; víztakarékos vízforgató keringtetné a vizet, a zöldségnövények és a halak tápanyag-utánpótlását különösebb beavatkozás nélkül biztosítva, s nem mellékesen, mind közelebb jutva a fenntartható életmódhoz.


Cikkajánló:
Havi tízezer forintból "megáll" a 200 négyzetméteres ház energiaköltsége - Kivitelező, aki csak passzívházakat hajlandó építeni

Energiafaló házból vált önellátóvá - Karbonsemleges felújítás Németországból

Korábbi bejegyzésünkben már ismertettünk néhány, a Model Home 2020 program keretében megvalósult épületet.  A hivatkozott bejegyzésben lehet olvasni a program küldetéséről is.

Hamburg külvárosában épült meg a LichtAktiv Haus (Fényaktív ház). Mint arról a projektgazda - Velux - is beszámol weboldalán: ez az egyetlen olyan szén-dioxid-semleges családi ház a Model Home 2020 programban, amely egy régi épület felújításával jött létre. 

Az eredeti lakóház az '50-es években épült. Ebben az időszakban Németországban jelentős számban készültek azonos típusú ikerházak kis toldaléképülettel kiegészülve. A teljes körű felújítás és bővítés egy lakóegység megújulására nyújt követhető példát három különböző csomagban: alap, bővített és prémium kategóriában.

A koncepció a darmstadti egyetemen meghirdetett építészhallgatói pályázat eredménye: a felhasznált energiát tekintve önellátó az épület. A régi épületrészen kialakított új hőszigetelés hatékonyságát a légtömör felújítás tovább fokozza. A kisméretű, sötét helyiségeket összenyitással és új bevilágító felületek segítségével újrafogalmazták, így a természetes fény és szellőzés alapvető szerephez jutott az egészséges belső terek kialakításában. A régi toldaléképület elbontásával egy új épületrész kialakítására nyílt lehetőség, amely a konyha-étkező-nappali hármasát foglalja magában, és a kert felé is intenzív kapcsolatot biztosít egy üvegfal és egy fedett terasz segítségével. Az új bővítmény tetőfelületének tájolása és a tető hajlásszöge ideális a napkollektorok és napelemek elhelyezéséhez. 

Get the flash player here: http://www.adobe.com/flashplayer Fotók forrása A felújítás eredményeként az épület energiaszükséglete közel 70 százalékkal csökkent. Az épület a felújítást követően kizárólag megújuló energiaforrásból fedezi energiaszükségletét. Napkollektoros és hőszivattyús rendszer segítségével állítják elő a használati melegvizet, illetve ezekkel oldják meg a felületfűtést.  Az elektromos áramot fotovoltaikus napelemek állítják elő. Az új üvegezett felületeken keresztül megvalósuló szoláris nyereséget az épület hőtároló kapacitása és a dinamikus árnyékolás teszi hatékonnyá. Itt található az angol nyelvű ismertető. Koncepció: Katharina Fey (TU Darmstadt), Professor Manfred Hegger Prof. Manfred Hegger Kiviteli tervek: Ostermann Architekten Green Press értékelés A kitűzött céllal teljesen egyet lehet érteni. Különösen szimpatikus, hogy egy meglévő épület felújításával érték el a kívánt eredményt, és célként az energetikai önellátást jelölték meg. A vastag hőszigetelés, a légtömör kialakítás és a 70 százalékos energiaszükséglet-csökkenés a passzívház tulajdonságokkal vethető egybe. (Ott ez az érték 80-90 százalék körül lenne.) A fennmaradó energiaszükségletet megújuló energiákból fedezi a projekt, napkollektorokkal és napelemekkel, amelyek a használati melegvizet és a hőszivattyút üzemeltető elektromos áramot állítják elő. A ház – nagyon helyesen – a fényaktív elnevezést viseli, a tetősíkablakok intenzív használatával rengeteg természetes fény juttatható az épület belsejébe. Az elnevezés egyúttal óvatosan kerüli az „aktívház” fogalmat - ami nem más, mint a passzívház nyelvi leleménnyel „továbbfejlesztett” változata -, a definíció mögött nincs valódi műszaki tartalom és követelményrendszer, mint a passzívház esetében. Így az aktívház – valójában pluszenergiás ház - marketing szlogenné vált. A passzívház-technológia mögött évtizedes kutatómunka és több mint 30 ezer megépült, kiválóan működő passzívház áll. A passzívház-koncepció mára a világ vezető energiahatékonysági szabványává vált. Az ilyen kifejezések, mint „aktívház” „dinamikus ház” „pluszenergiás ház” stb. nem jelentenek „továbblépést”, mert egy valódi passzívházhoz könnyedén illeszthetünk megújuló energiaforrásokat bármilyen kombinációban, megkaphatjuk a zéróenergiás vagy pluszenergiás eredményeket. A jelenlegi aktívházak gyakran nem érik el a passzívházak energiahatékonysági színvonalát, a hiányzó hatékonyságot aktív gépészettel és többlet beruházással oldják meg. Azonban nem szabad sommás ítéletet mondani az aktívház koncepcióról, mert az egyes projektek önmagukban is vizsgálandóak, milyen célt tűznek ki maguknak, és azt hogyan érik el.

Tiszta Chicago - Zéróenergiás lakóház pillangótetővel

Az USA-ban felhasznált fosszilis energia mintegy 23 százaléka a lakóingatlanok üzemeltetésére fordítódik, a légkört erőteljesen szennyező szén-dioxid-kibocsátásnak pedig mintegy 18 százalékáért felelősek a lakóépületek.

 

Megépült Chicago első zéróenergiásnak tervezett háza, amely egyben az első LEED platina minősítésű lakóépület a városban. Szürkevíz újrahasznosítás, esővízgyűjtő rendszer, passzív szolár csapda (kiterjedt üvegfelületek), aktív szolár rendszer (fotovoltaikus napelemek, napkollektorok), geotermikus energiahasznosítás - ezek a főbb jellegzetességei az épületnek. (Hogy valóban zéróenergiás épületről van-e szó, az az év végén összesített mérési eredmények kiértékelésekor derül ki.)

Az építtető / tulajdonos Michael Yannel gyógyszerész a környezet- és energiatudatos építészet elkötelezettje; példaértékű házat kívánt létrehozni. Lakóingatlanok esetében nem szokványos megoldás, hogy két különálló - északi, déli - épületet alakítottak ki, amelyeket egy zárt - zöldtetős - átjáró köt össze. A magasabb északi épületben alakították ki a hálószobákat, a fürdőszobát, valamint az iroda- és a zeneterem is itt kapott helyet. A déli szárnyban található a konyha, az étkező és nappali. A déli oldalon egész évben elegendő a nappali fény, a természetes világításból az árnyékoltabb északi szárny is kap valamennyit. 

A ház(ak) legszembetűnőbb építészeti eleme a "kifordított" tető (pillangótető), 48 szolár panellel. A tető fényvisszaverő felületként működik, a lehető legnagyobb napenergia nyereséget szolgálja. A napenergia-termelés a 10 kW-os rendszerrel éves viszonylatban várhatóan eléri a 18 000 kWh-t. (A leírásból arra lehet következtetni, hogy a ház összesített primer energiaigénye 100-120 kWh/m2,év. Az érték megfelel a passzívházak esetében előírt követelménynek, a fűtési energiaigény viszont nagyjából háromszor nagyobb, mint egy passzívházban.) 

Képek forrása / Fotók: Christopher Barrett

Hozzávetőlegesen nyolcvan méter mélyről nyerik a geotermikus hőt a padlófűtéshez, nyaranta a hűtéshez. Falazat: hőszigetelt szendvicspanel - két, összesen húsz centi vastag betonréteggel. A betonfal nyáron hőcsillapító funkcióval bír (a hőszigetelés mértékét nem közölte a cikk). A napenergia nyereség maximalizálása érdekében az épület déli oldalán jelentős az üvegfelületek aránya; a hőszigetelő ablakok háromszoros üvegezésűek.

A 240 négyzetméter alapterületű ház belsőépítészetet is meghatározzák a környezettudatos alkalmazások: előszeretettel használnak újrahasznosított anyagokat, energiatakarékos világítástechnikát. A mosógép által elhasznált vizet WC-öblítéshez újrahasznosítják.

Tervező: Farr Associates

Green Press értékelés: A projekt innovatív és előremutató. Két kérdés merül fel első látásra: mi történik a napelemekkel, ha betemeti őket a hó? A tetőmegoldás látványos, ám gyakorlatilag egy nagy hózug, melyről a feltorlódott (és eljegesedett) havat legfeljebb elektromos fűtéssel lehet eltávolítani (újabb energiapazarlás). A ház nagymértékben függ a hálózattól, ezért katasztrófahelyzetben sérülékeny. Egy hóviharos téli időszakban, amikor hálózati kimaradások vannak és áram hiányában nem működik a hőszivattyú, a házban szerintem nagyon hideg lesz, a hatalmas üvegfelületek nem képesek benn tartani a meleget, még ha 3 rétegű üvegezéssel vannak is ellátva.