Szeretek itt lakni! Interjú a százlakásos passzívház egyik bérlőjével

Többször hírt adtunk arról, hogy megépült hazánk eddigi legnagyobb passzívháza. Az ingatlant teljes egészében bérlakásként hasznosítja az építtető-tulajdonos XIII. kerületi önkormányzat. Az első mérések alapján a lakások fűtésköltsége a téli hónapokban sem éri el a 2500 forintot. Felvettük az egyik bérlővel a kapcsolatot; Mackó Mónika az első lakók egyike, korábban felszínes ismeretei voltak a passzívházakról. A tapasztalataira voltunk kíváncsiak. 

- Mikor költöztek be?

– Az első bérlőtársakkal januárban foglalhattuk el a lakásokat.

- Korábban is önkormányzati bérlakásban élt?

– Igen, eddig is a 13. kerületi önkormányzattól béreltünk lakást az édesanyámmal, a Jászai Mari térnél laktunk egy társasházban. Havonta 30 ezer forintot fizettünk a fűtésért, további 60 ezret lakbérre. Aki ismeri a környéket, tudja, hogy ez a városrész rendkívül zajos, nagy a forgalom. A lakás fekvése miatt ráadásul napi fél órát élvezhettük a napsütést, már ha éppen sütött a Nap. Megoldást kerestünk. A százlakásos passzívházra 2013. októberében egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet, biztatott, hogy pályázzak meg egy lakást.

- Mennyi időre szól a bérleti szerződésük?

– Sokan riasztónak tartják, hogy határozott időre, öt évre szól a bérleti jog. Kérdezik: mi lesz öt év múlva? Kidobnak minket az utcára? Nem dobnak ki, amennyiben nem randalírozunk, nem verjük szét a berendezést, és rendesen fizetünk. Hosszabbít az önkormányzat, maradhatunk öt év után is. Az előző bérlakás sem szociális, hanem piaci alapú volt.

- Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de mi történne, ha nem tudnák a lakbért fizetni?

– …nem tudom. Én mindig rendesen fizettem a lakbért, s ha rajtam múlik, ezután is így lesz.

- Milyen feltételeknek kellett megfelelni bérlőként?

– Foglalót kellett fizetnünk, 100 ezer forintot. Ez nem jár vissza. A jövedelmi helyzetet is vizsgálták, alaposan megszűrték az embereket, 140 ezres fizetés alatt nemigen lehetett eséllyel pályázni.

- Volt beleszólásuk a lakás kiválasztásába?

– Alapterület szerint három lakástípus van. Mi 1+2 félszoba+erkélyes, 60-63 négyzetméteres lakást szerettünk volna, de mivel ketten vagyunk, a közepesek és a garzonok közül választhattunk. Végül egy földszinti lakásra esett a választásunk a B lakótömbben, az itteni lakások 48-51 négyzetméteresek, egy+félszobásak, erkéllyel. Bútorozott konyhát kaptunk, szagelszívóval és kerámialapos villanytűzhellyel. Minden lakáshoz tartozik a pinceszinten tároló, ezért nem kell külön fizetni. Elégedettek vagyunk a lakással. Valósággal úszik a fényárban, minden oldalról besüt a Nap. Kertkapcsolatos. A falak hangszigeteltek, semmi zaj nem szűrődik át a szomszédból, pedig van kiskutya és kisgyerek is. Kétóránként teljesen kicserélődik a levegő. Ha főzünk, az sem érződik; a konyhában ugyan van szagelszívó, de nem kell használnunk, mert nagyon jó a légcsere.

- Új építésű lakásokról van szó, ráadásul passzívház minőségűek. Elmondták, mi mindenre kell ügyelni, vigyázni? A használatot illetően vannak speciális szabályok?

- Részt kellett vennünk egy oktatáson, ahol elmondták a tudnivalókat. Van pár szabály, amit be kell tartani. Nem szabad például a falakat megbontani. Fúrni sem szabad akárhol; a mennyezet alatti 40 centis sávot szabadon kell hagynunk a padlófűtés miatt. Inkább ragasztunk, mint fúrunk. A vasbeton szerkezet miatt nem is egyszerű fúrni, mert kicsorbulnak a fúrófejek. A falakat festhetjük, de nem mindegy, milyen festéket használunk. Ha valami meghibásodna, például gond adódna a nyílászárókkal, csak a gyártó vagy a gyártó képviselője javíthatja. Mindenben segít az önkormányzat.

- Az egyik jellemző tévhit, hogy a passzívházban nem szabad ablakot nyitni…

– Most, már, hogy passzívházban lakom, ezt a mendemondát tudom cáfolni. Ki lehet nyitni az ablakokat, de felesleges, mert folyamatos a légcsere, friss, tiszta, szűrt a levegő. Ilyen jó levegőminőséget egy lakásban sem tapasztaltam korábban. Ami feltűnt, hogy kissé száraz a levegő. Szokatlan, hogy nincs fűtőtest, amire párologtatót, vagy vizes törölközőt lehetne tenni. Párásító berendezést nincs értelme használni, mert folyamatosan cserélődik a levegő. Tévhitekkel és is találkoztam; elképesztő dolgokat is hallok. Azt is mondják, passzívházban csak meghatározott időpontban lehet fürdeni. Hülyítik egymást az emberek…

- A fűtést tudják szabályozni?

– Minden lakásban van fűtésszabályozó. Meleg a lakás, többnyire melegem van. Mivel hálózaton vagyunk, a fűtést nem tudom mérsékelni, csak magasabbra állíthatom. Ha valamelyik lakó 25 Celsius-fokra állítja a fűtést, nálam is 25 fok lesz. Csak feltételezem, hogy így működik, mert hiába próbálom a hőfokot mérsékelni, nem sikerül.

- Mennyi a lakbér?

– Ugyanannyi, mint volt, havi 60 ezer forint. Az eddigi fűtésadatokat a sajtóból ismerem, mivel ebben a fűtési szezonban az önkormányzat átvállalta a fűtésköltséget. Tudtommal a fűtésdíj egy lakásra vetítve havi 2300 forint körül mozog.

- Hány lakás kelt el eddig?

– Tudomásom szerint jelenleg a lakások 40 százaléka foglalt. Az első pályázatnál egymás kezéből szedtük ki a kilincset, húszasával özönlöttek a házba a bérlőjelöltek, aztán valamiért egyre kevesebben lettek.

- Beszédtéma a lakók között, hogy az ország legnagyobb passzív társasházában élnek?

– Persze, különlegesnek tartjuk, mert az is. Január 27-én volt a ház hivatalos átadója, a lakók képviseletében én vettem át jelképesen a kulcsot.

- Kritikaként az is elhangzott, hogy a lakások túl sűrűn vannak egymás mellett. Lakóként hogy látja ezt?

– Az épület modern, európai. Bőven van zöld terület, minden földszinti lakáshoz kert tartozik, és van egy nagy füvesített udvar is. Energiatakarékossági megfontolás miatt nyitottak a folyosók. Nincs bezártságérzetem. Nagyon jól érzem itt magam, és édesanyám is sokkal jobban van, mióta itt lakunk.

Ki lehet bérlő? A pályázati kiírás taglalja a feltételeket >>

Fotók a százlakásos passzívházról >>

Várjuk olvasóink hozzászólásait, észrevételeit, kérdéseit! Mackó Mónikától is kérdezhetnek kommentben.

Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! 42. rész - Egy éve költöztek be passzívház elvek szerint épült energiatakarékos házukba Ágiék - Íme, az első év tapasztalatai!

Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! címmel 2012. októberében sorozatot indítottunk a Green Press Blogon. Két kisgyermeket nevelő házaspár életébe tekinthettek be heti gyakorisággal az olvasók. A család építkezésbe kezdett Szombathelyen, közel passzívház minőségű, fokozottan energiatakarékos lakóház volt az álmuk. A kivitelezési folyamatról Haitzmann Ágnes, az egyik tulajdonos-építtető számolt be hétről-hétre,  fotókon is rögzítve a főbb munkafázisokat, s persze szubjektív meglátásait is megosztva az olvasókkal. Az utolsó bejegyzés 2013. októberében jelent meg Ágiék beköltöztek energiatakarékos házukba, így telt az első 4 hónap! címmel. Ági most ismét összegezte a tapasztalatokat a téli hónapokra (fűtésidényre) vonatkozóan.

42. rész

Tartozom még egy beszámolóval, ami az elmúlt tél tapasztalatait illeti. Egy-két hét választ el bennünket attól, hogy elmondhassuk: kereken egy éve lakunk a passzívház elvek szerint épült, fokozottan energiatakarékos házunkban, és amire oly sokan kíváncsiak, már látszik az is, mennyi gáz fogyott el ez idő alatt. Most úgy tűnik, őszig már biztosan nem kell bekapcsolnunk a fűtést, úgyhogy összegeztünk. 

Mögöttünk van egy gyönyörű, napsütéses ősz, ennek örültünk, és rögtön a szezon elején láttuk, hogy a dolog – a déli tájolás, a nagy ablakfelületek, a háromrétegű üvegek, a légtömör falazás és a szellőztető berendezés – jól működik. Fűtenünk nagyon sokáig nem kellett, és ha később hidegebbre is fordult az idő, reggelente beindult picit a kazán, de ahogy a nap kisütött, rögtön le is állt. Aztán volt egy viszonylag enyhe, de rendkívül borús, szürke tél, amikor sokáig napot sem láttunk, és hiába kímélt meg bennünket az idő a mínuszoktól, a fűtés bizony nap mint nap ment. Nem 24 órában persze, csak reggelente és néha délelőttönként, de mégiscsak ment. Ennyit tesz, ha nem süt a nap, legyen akárhány fok. 

A tavasz szeszélyes volt, mint mindig, bár sosem emlékszünk az előzőre, és meglepődünk rajta. Idén is szokatlannak tűnt, hogy márciusban pólóban festegettem a teraszon, májusban pedig újra elővettük a kabátokat, de aztán beleolvastam a blog tavalyi fejezeteibe, és rádöbbentem, hogy ez nem újdonság. Egyszer-kétszer még a fűtés is bekapcsolt. Aztán eljött az idő, hogy fűtésre már nem, csak melegvíz-előállításra használtuk a gázt, és számolni kezdtünk. Minden héten írtuk a gázóra állását, így könnyű volt összehasonlítani azokat a heteket, amikor fűtöttünk is, azokkal, amikor már csak meleg vizet használtunk. Már tényleg csak néhány hét hiányzik a beköltözés első évfordulójáig, tehát megbecsülhető, hogy mekkora az éves gázfogyasztásunk: ez kb. 680 köbméter lesz. 

A heti adatok összehasonlításából kiderült, hogy ebből durván 420 köbmétert használtunk el fűtésre, és 260 köbmétert vízmelegítésre. Az épület lakótere 108 négyzetméteres, ebből kiszámítható végül, hogy az egy négyzetméterre eső fűtésigény kWh-ban kifejezve 39. Egy passzívháznál ugye legfeljebb 15 a megengedett, egy átlagos, új építésű házban pedig 150 a megszokott. Innen nézve nem rossz.

Az építkezés közepe táján felkért szakember 32 kWh-s fűtésigényt jósolt a házra, igaz, állandó 20 fokra vetítve. Ettől mi eltértünk: eleinte, a fűtésszezon kezdetén 21 fokra állítottuk be a termosztátot, az előző lakásunkban tapasztaltakból kiindulva. Sok volt. Nem nagyon, de sok. A fűtés csak reggelenként kapcsolt be, épp csak egy kis időre, hiszen csak ekkor esett le a szobák hője 21 fok alá. A padlófűtés működni kezdett, a ház levegőjének hőmérséklete gyorsan nőtt, hamarosan újra elérte a 21 fokot, és ki is kapcsolt a kazán. Közben azonban a nap is kisütött – ez ősz végén volt így –, de a padló lassan hűlt ki, sokáig tartotta a meleget, és ez a nap sugaraival együtt már túlságosan bemelegítette a házat, ezért aztán pár hét után átállítottuk a termosztátot 20,5 fokra. Ez jobban bevált. A tapasztalatok alapján – és a rezsicsökkentést is figyelembe véve – kb. 50 ezer forintos fűtésköltséggel számolhatunk az első évben.

A fűtésszezonnak vége, nyakig vagyunk a hűtésszezonban, de klímánk nincsen. Most először teszteljük az alumínium zsaluziákat, amelyeket a déli homlokzat ablakaira és teraszajtóira szereltettünk fel. A beköltözés utáni hetekben még hiányoztak ezek az ablakokról, így a tavalyi nyarat nehéz volt átvészelni ennyi hatalmas déli üvegfelülettel, de ősszel felkerültek a helyükre a külső árnyékolók, és azóta legalább a kíváncsi szemektől megvédtek. A most beköszöntött forró nyár eldönti majd, hogy megérik-e az árukat. Néhány, 30 fokosnál melegebb nap után érezhető a hatásuk, már látszik, hogy a szobák viszonylag hűvösen tarthatóak velük, de egyenleget nyár végén vonunk ezzel kapcsolatban. A szakemberek szerint akár 6-8 fokkal is alacsonyabban tartható velük a ház levegője, mint a kinti hő, úgy legyen!

Ha egy évvel ezelőtt valami olyasmit írtam volna, hogy a gyerekek nehezen szoknak hozzá az új helyhez, visszasírják a korábbi lakásunkat, akad némi nehézség, vagy ez-az elmaradt, akkor azt gyorsan felejtsük is el, szépen kérem. Ez mind igaz volt, de már csak emlék. A ház egy meleg otthon lett, imádjuk, még a gyerekekkel is előfordul, hogy minden látszólagos apropó nélkül örömtáncot járnak, ami után kiderül, hogy csak azt akarják közölni: szeretnek itt lakni. A kert szép lett, a szomszédokkal szerencsénk van, és a napokban tényleg az utolsó szeg is a helyére kerül. Már ha eltekintünk a további, távolabbi terveinktől, mint amilyen mondjuk a napelem kiépítése.

Ma már tudom, hogy voltak néhányan, akik a blogot olvasva döntötték el, nagy fába vágják a fejszéjüket, és ha nem is passzívházat, de fokozottan energiatakarékos épületet álmodnak maguknak. 

Nekik, és mindenkinek, aki az új otthonát tervezi és építi, hasonló jókat kívánok. Járják be azt az utat, amin mi végigmentünk! Az első skiccektől kezdve, a számolgatáson, a gazdaságosság mérlegelésén, az anyagok válogatásának és beszerzéseinek állomásain át, a beköltözésig és a valódi otthon megteremtéséig. Járják be, mert érdemes.

Hollósi Szabolcs és Haitzmann Ágnes,
építtető-tulajdonosok

Tervező

Energiatakarékos és környezetbarát: így néz ki belülről a budai passzívház!

A közelmúltban vették használatba a lakók a budapesti minősített modern passzívházat, amely a II. kerületi Törökvész utcában épült meg 2012-ben. Batár Zsolt épületfotográfus képeivel mutatjuk be az épületet.

A háromszintes lakóépület földszinti és emeleti része képezi a termikus burkot; az épület 2013-ban megkapta a darmstadti passzívház-minősítést, tehát megfelel a szigorú energetikai követelményeknek, minimális a fűtési és a primer energiaigénye.

A kondenzációs gázkazánnal üzemelő épület jelentős esővíz- és napenergia-hasznosítási potenciállal rendelkezik, környezettudatos anyagokkal épült meg. Az építési telekről: a modern, energiatakarékos lakóház egy elavult, lebontott ház helyén épült meg, így a zöldfelület sem csökkent, és a környezet minősége is javult.

A terveket Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező és -oktató készítette.

 

Ajánló

Hiánypótló szakképzés Magyarországon:
nemzetközi oklevelet kapnak a végzett passzívháztervezők

A Fotográfus Háza | Magyar válasz a fenntartható építészetre