Online Építő - Hogyan értékesítsünk sikeresen tervrajz alapján?

Nincs ma könnyű dolga annak, aki új építésű ingatlant szeretne értékesíteni, főleg akkor, ha egy még fel nem épített lakóházról van szó. Ugyanakkor ebben a szakmában is megtaláljuk azokat a profikat, akik a válság ellenére is egyre komolyabb sikereket könyvelnek el. Mit tudnak ők? Mit csinálnak másképp, mint az átlag?

Az építtetők igényei folyamatosan nőnek, így aki valóban sikeresen szeretne tervrajzról értékesíteni, annak olyan minőségű szolgáltatást kell nyújtania, amivel meggyőzi leendő megrendelőit, hogy őt válasszák.

Az Online Építő egy egyedülálló internetes alkalmazás, amivel nem csak a vásárlók igényeit tudjuk maximálisan kielégíteni, de megtöbbszörözhetjük általa az eladásaink számát is! Mit tud ez a program?

A tervrajz által elkészített 3 dimenziós látványterven leendő vevőink saját maguk tudják beállítani többek között a vakolat színét, a cserép típusát, vagy a lábazat mintázatát. Mindezt ingyenesen, és mindenféle előképzettség nélkül, csupán kattintásos alapon.

Ezáltal a vevőnek lehetősége van arra, hogy azonnal lássa, melyik döntése milyen hatással lenne a kész épületre. Színeket és formákat hasonlíthat össze, és azonnal látja az összhatást is. A program valódi gyári színekkel és termékekkel dolgozik, ám természetesen a kivitelező által megszabott határok között!

Ezáltal nem csak kimagaslóan magas színvonalú szolgáltatást tudunk nyújtani a potenciális megrendelőinknek, de nagyban megnöveli eladási esélyeinket is, ha leendő ügyfeleink látják, milyen lehetőségek rejlenek az adott típustervben.

Bővebb információért látogasson el erre az oldalra:

http://www.epitesiportal.hu/media_tervezoknek.php

(X)

Iskolapélda - Épül az első magyar 'passzívházas' oktatási intézmény Budapesten - Az építkezés képei, látványtervekkel

Februárban rövid bejegyzést közöltünk egy kezdődő építkezésről, s aki a hozzászólásokat és Facebook oldalunk posztjait nyomon követte, tudhatja: az első magyar passzívház-technológiával létesítendő új iskolaépület, vagyis az első "passzívházas" alapfokú oktatási intézmény alapozási munkálatairól adtunk hírt. 

Az új, mintegy 110 négyzetméter alapterületű épületrésszel - funkciója speciális foglalkoztató - bővítendő általános iskola - Budapesten a XX. kerületben található. Jelenleg a falazási munkákat végzik, hamarosan kezdődhet a födém kialakítás. Az épület várhatóan júniusban készül el, a diákok következő a 2012/2013. tanévben használatba vehetik az új épületet.

A tervezésben és kivitelezésben passzívházépítésben gyakorlott tervezők, gépészek közreműködtek. Szekér László, minősített passzívház oktató és tervező jegyzi az építészeti terveket, a gépészetért Detre Zsolt gépészmérnök felel. A tervek lényeges részét képezi a Passzívház Tervező Csomag - PHPP-számítások készültek -, ami előrevetíti, hogy az iskolaépület megfelel majd a szigorú passzívház-követelménynek: fűtésigénye és primer energiafogyasztása a meglévő iskolaépületekhez viszonyítva mintegy 90 százalékkal alacsonyabb - vagyis fokozottan energiatakarékos - lesz.

Az első magyar fokozottan energiatakarékos, passzívház-standard szerint létesülő iskolaépület látványterve

Látványtervek: Intervallum Építésziroda / Szekér László

Az építkezés fázisai. Alapozás, kavicstömörítés...

...lemezalap vasalása

...alaplemez-betonozás

...falazás Fotók: Green Press

Vizuális környezetszennyezés, avagy gigatorzó luxuskivitelben - Így néz ki a Rózsadomb egyik legértékesebb ingatlana

Az egykori SZOT-szállóból (Budapest, II. kerület) a legutóbbi, 2007 körül körvonalazódott elképzelések szerint átlagosan 155 négyzetméter alapterületű luxuslakásokat alakítottak volna ki, 1,5 milliót jócskán meghaladó négyzetméterárakkal. Látványterven a panoráma... Ez a terv is füstbe ment...évek óta áll az építkezés. A még szerkezetkésznek sem nevezhető gigantikus épülettorzó a sokadik telet "vészeli" át, rendületlenül korrodálódik... A részletekről a NOL egy tavalyi cikke számol be, de az Építészfórumon vonatkozó cikkeit is érdemes elolvasni. A Magyar Narancs tényfeltáró riportja ITT TALÁLHATÓ. A bejegyzést az Origótól átvett cikkrészlettel zárjuk (szöveg a fotók alatt). Az alábbi mobilfotókat 2012. január 2-án készítettük.

.

Részlet az Origó Kísértetházak Budapesten c. összeállításából

Mi ez?

Budapest egyik legszebb pontján álló, legcsúnyább kísértetház. Az épület 1971-től húsz éven át SZOT Panoráma Szállóként üzemelt, nevéből eredően csodás kilátással. A rendszerváltást követően funkcióját vesztette, azóta üresen áll. Nehezen követhető és botrányokkal pettyezett tulajdonosváltások után az épületet 2007 végén kezdte újjáépíteni a KÉSZ Kft., akit a Pro-Hill nevű cég bízott meg. Ők a 21 méteres házra még tíz métert rá akartak húzni, de az építési engedélyt városkép megsértése miatt már 2006-ban megtámadta a Budapest Világörökségéért Alapítvány a Fővárosi Közigazgatási Hivatalnál. 2007-ben úgy tűnt, hogy mégsem szállodát, hanem luxusapartmanokat tartalmazó társasházat csinálnak belőle. Majd újabb zavaros évek után az épületet 2009-ben elárverezték, végül a CIB Bankhoz került. A CIB Lakáslízing Zrt. már a korábbi években részt vett a projektben.

Még több képért kattintson a fotóra! (Fotó: Tuba Zoltán)

Kié? 

A CIB Bank tulajdonában van.   

Miért nem működik? 

Mert pang az ingatlanpiac, és a tulajdonos kivár az eladással. 

Mik a tervek? 

"A CIB Bank a SZOT-szálló esetében mérlegeli a különböző lehetőségeit, ezek közül a legvalószínűbb, hogy  középtávon, amint azt az ingatlanpiaci trendek lehetővé teszik, az ingatlant értékesíteni fogja" - írta az [origo] érdeklődésére a bank kommunikációs osztálya.

Mi van bent?

Azt sajnos nem tudjuk, mivel nem kaptunk engedélyt a belépésre. Annyit messziről is lehet látni, hogy az épület visszabontva, csontvázszerűen éktelenkedik a Duna fölött. A kerítéstől szemlélve kicsit olyan a hangulata, mintha tényleg egyik napról a másikra hagyták volna abba a munkát, szétszórt szerszámokat ugyan nem lehet látni, de a deszkák és téglák valószínűleg már évek óta mozdulatlanul hevernek ott. Valószínűleg szép a kilátás az épületből, a mögötte lévő házak lakói viszont dühösek, hogy a Duna helyett csak egy betonmonstrumot látnak maguk előtt, ezért leginkább az épület lebontásának örülnének. A monstrum mellett a földszinten van egy medencének tűnő, kibetonozott gödör is. Egy kerületi önkormányzati ellenőr éppen látogatásunk idején talált a szálló kapuja mellett parlagfüvet, és az udvarba benézve is látott egy tövet. A Vérhalom utcának ez a lenti része - ahol a szálló is van -, mintha nem is tartozna az utcához: míg a fenti részt teljesen felújították, az utca új aszfaltot kapott, erre a részre a gazzal benőtt, töredezett beton jellemző.

Mernek nagyot álmodni - Angyalföldön épülhet meg hazánk eddigi legnagyobb, 100 lakásos passzívháza - Jól járnak a lakók

A szokványos épületekhez képest minimális energia- és fűtésigényű passzívház nemcsak családi ház léptékben építhető, ahogy ezt például a dunakeszi sorház mutatja. Külföldi példák is jócskán akadnak, például az innbrucki olimpiai falu lakásai is passzívház-minőségűek.

Döntően önkormányzati beruházásból Budapesten létesülhet hazánk eddigi legnagyobb passzívház-beruházása, a XIII. kerületben építendő százlakásos passzívház az engedélyezési terv stádiumában van, illetve előminősítés alatt áll. Az épületegyüttest bérlakásként hasznosítanák. Példaértékű projekt lehet az önkormányzatok számára, illetve arra is, miként lehetne a hosszú évek óta szünetelő bérlakás-fejlesztési programot a kor követelményeinek megfelelően és a gazdaságosság jegyében újraindítani. A tervekről először a Green Press által szervezett 2011. november 25-i passzívház konferencián hallhattak részleteket a résztvevők, a koncepciót Nagy Csaba építész ismertette.

Látványtervek: Nagy Csaba / Archikon Építésziroda

A társasház környezete kisvárosi beépítésű, ipari elemekkel vegyítve, tulajdonképpen egységes beépítés helyett inkább torzók sorozata jellemző rá. Ebben az esetben a tájolás sokkal kötöttebb, mint egy családi háznál, mivel tartani kell az utcavonalakat. A tervezők a függőfolyosós elrendezést választották, csak a lakások vannak a termikus burkon belül, a mélygarázs és a függőfolyosó pedig azon kívül, ezért a lakások alatt nincs is mélygarázs, csak az udvar alatt. A lakások mérete a garzontól a 60 négyzetméteres, egy plusz két félszobás lakásig terjed.

Itt a siker nagymértékben függ attól is, hogy a lakók hogyan üzemeltetik majd a lakásokat, ezért ismeretterjesztő programot (oktatást) terveznek számunkra, illetve a tervezők a túlméretezés eszközével élnek. 

Megrendelői igény volt a megújuló energiák használata, ezért szondás hőszivattyú és napkollektor is szerepel az épületgépészeti kialakításban. Nagy Csaba szerint a passzívháztervezés 60-70 százaléka a „common sense”, a józan paraszti ész által is diktált megoldásokból áll.

Árnyék, hatás - 2012-re elkészülhet Ghána "zöld" repülőtere

Afrika is igyekszik fenntarthatósági szempontok szerint tervezett, kivitelezett építészeti projektekkel csatlakozni a "világtrendhez" (nem pejoratív értelemben, hiszen a világtrend ez esetben a szükséges jó). A blogban már bemutatott UIA Sustainable by Design 2050 nemzetközi online adatbázisban bukkantunk a "fenntartható" repülőtér tervére, a fejlesztés várhatóan 2012-ben készül el, s Ghána új büszkesége lehet. A látványtervek mindenesetre mutatósak, de...

Ghánában az építőanyagok mintegy 60 százaléka importból származik. Mint bárhol Afrikában, úgy a reptér esetében is fokozott gondot kell fordítani az árnyékolás megoldására - ez importált függönyfalak alkalmazásával könnyedén megvalósítható lenne, de jelentősen emelné a beruházási költségeket. Ezért inkább a jól bevált építészeti eszközt vetették be: az egyes szinteken horizontális kinyúlásokkal oldották meg az árnyékolást.
A markáns dizájn tehát a funkcióhoz igazodik.

..akik első alkalommal járnak Accrában, rácsodálkoznak a megannyi félkész épületre, a rozsdamarta vasbeton gerendákra, amelyek évtizedek óta rontják az Atlanti-óceán parti város látképét. Ez Afrika - a feltörekvő, hosszú távú fejlesztésekben "gondolkodó" államokra általában jellemző az ad-hoc pénzügyi tervezés, aztán pénzszűkében a beruházási lendület - forrás híján - hirtelen alábbhagy, a vasbeton gerendák pedig - mint nagyreményű fejlesztések mementói - korrodálódnak rendületlenül. A hitelfinanszírozás nem jellemző, legfeljebb 1-2 nemzetközi pénzintézet nyújt kisebb összegű hitelt ingatlanfejlesztéshez, ők is csak a nevesebb fejlesztőknek.

Az accrai reptérfejlesztést két erős ingatlan befektetési csoport karolta fel - az Actis és a fenntartható projektekre fókuszáló Laurus -, így van esély arra, hogy a kiegészítő bankfinanszírozással ne csak látványterveken létezzen Ghána új repülőtere, az ország első zöld kereskedelmi épülete. 


Építészeti terv: Mario Cucinella Architects

Nagyvárosi üvegház a jövőből

A Laboratory for Visionary Architecture Home for the Future elnevezéssel illette futurisztikus projektjét, amely az ember, a technológia és a természet szentháromságára (szeretne) emlékeztet(ni).

A látványtervek tetszetősek, de... (fanyalogni most nem kezdünk. Költői kérdés, tényleg efelé halad-e az építészet? A sci-fit amúgy szeretjük.)

Ázsia Csendes-óceáni térségébe kell elképzelnünk a kupolás komplexumot. A kupola anyagát tekintve "mű" (Etilén Tetrafluroethylene), strapabíró, látványában üvegszerű. Leegyszerűsítve: a két egymásba boruló kupola egy gigantikus üvegház. (Nem csak teher alatt nő a pálma.) Szolár, ugyanakkor zaj- és szmogálló. Igen, a műanyag is tud harmóniában élni a természettel:)

Vissza a természethez?

Hermetikus nagyvárosi közeg

Mert ez műanyag!

A nagy kékség