A hazánkban felhasznált energia mintegy 40 százalékát az épületek fűtése és hűtése emészti fel. Épületeink zabálják az energiát, ezen a tényen nem változtatott érdemben sem a panelprogram, sem a rezsicsökkentési program. Az energiahatékonyságot célzó felújítások relatíve szűk kör számára érhetők el; a 4,4 millióra tehető hazai, (el)használt lakásállomány jelentős hányadáról elmondható, hogy az állagmegőrző beavatkozásokra sem tudnak (eleget) áldozni a fenntartók, a tulajdonosok.
Márpedig energiahatékonyságot célzó beavatkozásokra jóval többet kell költeni, mint például vakolatcserére. (Panel- és társasházakban általában eleve problémás a nyílászárócsere, az utólagos hőszigetelés, nem beszélve a fűtési rendszer korszerűsítéséről, vagy a hővisszanyerős szellőztetőrendszer kiépítéséről. A műemlék vagy műemlék jellegű lakóépületek energiahatékony felújítása ennél is macerásabb.)
Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy a 25 éve kidolgozott passzívház standard alkalmazásával lehet legnagyobb mértékben (70-90 százalékkal) csökkenteni az épületek primer- és fűtési energiaszükségletét. A technológia öt éve ért Magyarországra, ekkor épült meg az első minősített passzívház a Pest megyei Szadán. Tekintettel a technológiával kapcsolatos – felszínes ismereteken nyugvó, esetenként gazdasági/üzleti ellenérdek generálta – tévhitekre, nem lehet elégszer hangsúlyozni: a passzívház kivitelezése nem feltétlenül költségesebb, mint egy hagyományos épületé. Építhető persze 20-40 százalékos többletráfordítással is passzívház, ahogy normál energiafogyasztású épületek is épülnek pénzigényes, rezsinövelő extrákkal. A különbség, hogy passzívház esetében a tartósan alacsony energiaköltség miatt garantált a megtérülés – sem az energia, sem a befektetett pénz vész el.
A világ első passzívháza – társasház – 25 éve épült Németországban, Darmstadt városában. Ebben a házban él a mára világszerte ismertté vált építési szabvány kidolgozója, Wolfgang Feist fizikusprofesszor. Első passzívházát tehát a családjának tervezte és építette meg. Korábbi összeállításunk a Green Press Blogon >>
2015. január végén avatták fel hazánk eddigi legnagyobb passzívházát. A Darmstadt Passivhaus Institut által minősített 100 lakásos passzív társasházat bérlakásként hasznosítja az építtető XIII. kerületi önkormányzat. A 2,3 milliárd forintos beruházás kizárólag önkormányzati erőből valósult meg.
– Korszerű, előrelátó gondolkodás eredménye az egyedülálló épület, amelyhez az önkormányzat megteremtette a forrást és megkereste azokat a partnereket, akik segítségével megvalósíthatta az elképzelését. A 100 lakásos ház már múlt év novemberére elkészült, bár a hatóságok az öt hónapos engedélyezési eljárással „sokat tettek érte”, hogy ne a tervezett időpontban lehessen átadni. Az önkormányzat nem akarta, hogy, az átadás a választási kampány része legyen, ezért most a lakók egy részének beköltözése után tartotta meg az ünnepséget – mondta Dr. Tóth József, Angyalföld polgármestere az átadó ünnepségen.
A társasház energiafelhasználása a vártnál is kisebb, 84 százalékkal kevesebb, mint az átlagos lakóépületeké.
A passzívház egy olyan komplex tervezői szemlélettel kialakított épületet jelent, amely megvalósításánál már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. A tervezés alapvető eszköze és elengedhetetlen része a tervezés során több lépcsőben végzett PHPP számítás (passzívház tervező programcsomag), amelyet a Darmstadt Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők és optimális energiamérleg alakítható ki.
Általános kritérium a “Darmstadt Passivhaus Institut” általi minősítés megszerzéséhez, hogy a fajlagos éves összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh (m2/év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10%, a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2/év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 10 W/m2 értéket.
A százlakásos passzívház főbb adatai
Lakások száma: 100
Bruttó szintterület összesen: 12 367 négyzetméter
Szintek száma: pince + földszint + 4 emelet
A lakások elrendezése
„A” tömb
29 db 60 négyzetméteres lakás (nappali + 2 fél szoba + erkély)
„B” tömb
40 db 48 négyzetméteres lakás (nappali + fél szoba + erkély)
„C” tömb
31 db 41 négyzetméteres garzon (nappali + erkély)
Mennyi a fűtésdíj télen?
Hosszas várakozás után a passzívház használatbavételi engedélyét 2014. november 7-én adta ki az illetékes hatóság. A költözés 2014. november 11-én indult. A pályáztatás I. és II. fordulójában összesen 38 család pályázott sikeresen, és kötött lakásbérleti szerződést. 2015. január végén zárult a pályáztatás III. fordulója (ennek eredményéről egyelőre nincs információ).
A bérleti díj havonta 1101 forint/négyzetméter. A 2014. novemberi és decemberi mérések alapján a tapasztalat az, hogy a havi fűtési díj átlagosan 2 336 forint lakásonként, lakásnagyságtól függetlenül. Az átlagos melegvíz-fogyasztás 2,4 köbméter havonta, a melegvíz-előállítás költsége köbméterenként 1070 forint.
.jpg)
