A fenntarthatóság mérhetősége 2. - DGNB Workshop a FUGA Budapesti Építészeti Központban - Fenntarthatóság és életciklus szemlélet az építőiparban

Az épített környezet létrehozása és fenntartása a leginkább környezetterhelő emberi tevékenység. Innováció, energiamodellezés, integrált tervezés, környezettudatos minősítési rendszerek – a mai zöld építési gyakorlat építőkövei, melyek segítségével egészségesebb, komfortosabb épített környezet hozható létre, alacsonyabb üzemeltetési és fenntartási költségek mellett.

Az energiahatékonyság mellett további fenntarthatósági szempontra kell ügyelnünk az épületek tervezése, felújítása során. Mindehhez az életciklus szemléletet alkalmazó módszerek és eszközök nyújtják a legmeggyőzőbb szakmai alapokat. Ezeken nyugszik a DGNB épületminősítési rendszer is, amely 2007 óta - Magyarországon 2010 óta - segíti az építőipari szektor résztvevőit, hogy a fenntarthatóság valós üzleti értékké váljon.

Az építési termékek és épületek fenntarthatóságának tervezése, értékelése, tanúsítása és kommunikációja egyre növekvő piaci trend. A 2012. november 29-i workshop bemutatja a DGNB rendszer alapjait és eredményeit, mindezeket gyakorlati példákon és az életciklus szemlélet alkalmazását lehetővé tevő adatbázisok és eszközök bemutatásán keresztül (LCA, EPD, GaBi). A fenntartható épületekhez fenntartható építési termékek szükségesek, ezért a gyártók szemszögéből is vizsgáljuk a DGNB nyújtotta lehetőségeket.

A workshop előadói a DGNB magyarországi képviselete, valamint a PE INTERNATIONAL, amely a rendszer egyik kezdeményezője és az életciklus megoldások világpiaci vezetője, továbbá az ECE Projektmanagement Budapest Kft., amely az első magyar DGNB tanúsított projekt – egy bevásárlóközpont üzemeltetője. Célunk, hogy Németország, Ausztria, Dánia, Bulgária és több más ország után a magyar építőipar résztvevői is megismerjék a DGNB rendszer és az életciklus szemlélet nyújtotta piaci lehetőségeket.

A workshop helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ 

(Budapest V., Petőfi Sándor u. 5.)
Időpontja: 2012. november 29., csütörtök

Tervezett program

14.00 Regisztráció
14.15-14.45 Fenntarthatóság és építőipar – a DGNB megoldás
Előadó: Szekér László okl. építészmérnök, a DGNB Hungary alapítója, DGNB konzulens
Az előadás tematikája: A fenntarthatóság értékelése és tanúsítása az épület-szektorban. A DGNB International és a DGNB Hungary bemutatása

14.45-15.15 DGNB tanúsítási folyamat – példák és eszközök
Előadó: Gyetvai Zsóka építészmérnök, minősített DGNB auditor, korábban a DGNB International, jelenleg a PE INTERNATIONAL szakértője
Az előadás tematikája: A DGNB tanúsítási folyamat bemutatása egy konkrét projekten. Életciklus szemlélet és megoldások a DGNB rendszerben (GaBi Build-it és Sustainable Building Specifier)

15.15-15.45 Építési termékek értékelése a fenntartható épületekhez – életciklus szemlélet a gyakorlatban
Előadó: Sára Balázs okl. biomérnök, PE INTERNATIONAL vezető szaktanácsadó, magyarországi műszaki igazgató és kapcsolattartó
Az előadás tematikája: LCA (életciklus elemzés), GaBi adatbázisok és szoftver megoldások az építési termékeket gyártók szemszögéből. LCA-alapú környezeti nyilatkozatok építési termékekre (EPD), mint a fenntartható épületek építőkövei

15.45-16.15 Projektismertető - DGNB minősítés a magyar gyakorlatban
Előadók: Gyalay-Korpos Gyula ügyvezető igazgató, Kutasi Gábor projektfejlesztő mérnök, ECE Projektmanagement Budapest Kft.
Az előadások tematikája: Környezettudatosság, mint vállalati stratégia, az első DGNB minősítésű magyar projekt

16.15-17.00 Kerekasztal beszélgetés a résztvevőkkel

A rendezvényre MÉK 1,5 továbbképzési kreditpont igényelhető a helyszínen, 1500 forint ellenében. A rendezvény előzetes regisztrációhoz és díjfizetéshez kötött. 

További információ: www.dgnbh.hu

REGISZTRÁCIÓ ITT >> 

E-mail: info@dgnbh.hu

Szervező: DGNB Hungary

Kommunikációs partner: Green Press

Szeretettel várjuk a rendezvényen!

Workshop - How to measure sustainability 2.

Sustainability and life cycle approach in the building industry: the DGNB solution

The creation and operation/maintenance of the built environment is one of the most environmentally harmful human activities. Innovation, energy modeling, integrated design, eco-certification schemes – these are the building blocks of today's green building practices in order to help us get a healthier, more comfortable environment with lower operating and maintenance costs.

Beyond energy efficiency, we have to take care other sustainability criteria during the design and reconstruction of buildings. The life-cycle approach provides the most compelling professional base for evaluation. Sustainability assessment, certification and communication of building products and constructions are increasing market trends. To support these trends, methods and tools applying a life cycle approach offer the most convincing technical background. Since 2007 the DGNB building certification system has been promoting this concept helping actors of the building sector to create business value out of sustainability.

This event aims to show the basics and the results of the DGNB system through practical examples and by presenting databases and tools for the application of life cycle approach (LCA, EPD, GaBi). For sustainable buildings there is a need of sustainable products, so we analyze the potentials of DGNB also from the producers’ point of view.

Speakers of the event are from the Hungarian DGNB representative, from PE INTERNATIONAL as one of the initiators of DGNB and a worldwide leader of life cycle solutions, and from ECE Projektmanagement Budapest Kft as operator of a DGNB certified shopping center in Hungary. After Germany, Austria, Denmark, Bulgaria and other countries it is time to let the Hungarian building sector know the market opportunities offered by DGNB and life cycle approach.

Place: FUGA Budapesti Építészeti Központ 

(Budapest V., Petőfi Sándor u. 5.)
Date: 29. November 2012.

14.00-14.15 Registration

14.15-14.45 Sustainability and the building sector – the DGNB solution
Speaker: László Szekér - DGNB Hungary, M.Sc. Architect, founder of DGNB Hungary, DGNB consultant
Topics: Sustainability assessment and certification in the building sector. Presentation of DGNB International and DGNB Hungary

14.45-15.15 DGNB certification procedure – examples and tools
Speaker: Zsóka Gyetvai – architect, qualified DGNB auditor, previous DGNB International, current PE INTERNATIONAL expert
Topics: DGNB certification steps by showing a case study. Life cycle approach and solutions for the DGNB system (GaBi Build-it és Sustainable Building Specifier)

15.15-15.45 Assessment of building products for sustainable constructions – life cycle approach in practice
Speaker: Balázs Sára – M.Sc. Bioengineering, PE INTERNATIONAL senior consultant, technical director and contact person for Hungary
Topics: LCA (life cycle assessment), GaBi databases and software solutions from the producers’ point of view. EPD-environmental declarations for building products, based on LCA, as bricks for sustainable buildings

15.45-16.15 Project Introduction - DGNB certification in practice in Hungary
Speakers: Gyula Korpos Gyalay Executive Director and Gabor Kutasi Project Development Engineer - ECE Project Management Ltd. in Budapest
Topics: Environmental awareness as a corporate strategy; the first DGNB certified Hungarian project

16.15-17.00 Roundtable discussion with participants

For more information: www.dgnbh.hu

REGISTRATION HERE >> 

E-mail: info@dgnbh.hu

Organizer: DGNB Hungary 

Communication Partner: Green Press

We are looking forward meeting you at the workshop!

Prime Property Award 2012 - Kiosztották a Zöld Oscart - Európa legjobb fenntartható szemléletet tükröző ingatlanfejlesztései

A 2012. október 8-10. között megrendezett müncheni Expo Realon jelentették be a Prime Property Award 2012 (továbbiakban PAA) nyerteseit. Az eseményen a Green Press munkatársa is jelen volt.

A hamburgi székhelyű Union Investment ingatlanbefektető cég által 2008-ban alapított PPA a leginkább fenntartható európai ingatlanfejlesztéseket jutalmazza. Az idei volt a 3. díjátadó. Kétévente hirdetnek pályázatot; ökológiai-környezeti, szociokulturális, kereskedelmi-megtérülési - szempontból egyaránt fenntartható, példaértékű ingatlanfejlesztésekkel lehet nevezni Európából. 

A 2012. évi PPA pályázatra 160 ingatlanfejlesztési projektet neveztek be 19 országból. Mint arról korábban beszámoltunk: idén is szerepeltek magyar fejlesztések a pályázatok között, ám a döntőbe egyik hazai projekt sem jutott be.

Az idei pályázaton öt magyar projekt felelt meg a versenykiírásban foglalt követelményeknek, közülük csak a budapesti, Lukács&Vikár Építészstúdió által tervezett, az Akadémia Park Kft. fejlesztésében megvalósult Akadémia Park/Officium Irodaház jutott tovább a második fordulóba, ám a döntőbe ez a projekt sem került be.

A 15 döntős projekt Ausztriából, Franciaországból, Németországból, Hollandiából, Norvégiából, Svédországból, Svájcból és az Egyesült Királyságból került ki. Tizenegy tagú nemzetközi szakmai zsűri - helyszíni bejárást és közös kiértékelést követően - választotta ki a nyertest.

- A pályázat rávilágít a fenntarthatóság szempontrendszerét szem előtt tartó ingatlanfejlesztési gyakorlat sokszínűségére, lenyűgöző beruházásokat, projekteket ismerhettünk meg - mondta Dr. Reinhard Kutscher, az Union Investment képviseletében a díjátadó ünnepségen.

A Prime Property Award 2012 díjazottjai:

I. helyezett: 

ThyssenKrupp Quartier, Németország, Essen

Fejlesztő: ThyssenKrupp 

Építészeti terv: JSWD, Caix & Morel et Associés

II. helyezett: 

Kaufhaus Tirol, Ausztria, Innsbruck

Fejlesztő: Signa Prime Holding

Építészeti terv: David Chipperfield Architects

III. helyezett: 

Kungsbrohuset, Svédország, Stockholm

Fejlesztő: Jernhusen AB

Építészeti terv: Strategisk Arkitekur

Különdíjas: 

Inspiria Science Centre, Graalum, Norvégia

Fejlesztő: Inspiria Eiendom AS

Építésziroda: AART építészek A / S

Frankfurti mesterpélda bölcsődére, óvodára - Kiváló energetikai mutatók, PPP-projekt - Minősített passzívház DGNB arany fokozattal

Egyedülálló mintaprojekt, a fenntarthatóság komplex szempontrendszerének megfelelő bölcsőde és óvoda létesült PPP-konstrukcióban a frankfurti Preungesheim városrészen. Az intézmény megszerezte a passzívház minősítést, ebből fakadóan, kiváló energetikai mutatókkal rendelkezik, emellett teljesítette a világ jelenleg (szerintünk) legkimunkáltabb minősítési rendszerének, az épületek környezeti értékelésére kifejlesztett DGNB követelményeit, s megkapta a legmagasabb, arany fokozatot.

A DGNB az oktatási épületekre vonatkozó kritériumrendszert ezen épület tapasztalatait felhasználva dolgozta ki és véglegesítette; ezt alkalmazzák a továbbiakban a többi oktatási intézmény esetében.

A DGNB Minősítési Rendszert a Német Fenntartható Építés Egyesülete (Deutsche Gesellschaft  für Nachhaltiges Bauen, DGNB) fejlesztette ki az épületek komplex környezeti értékelésére. A fenntarthatóság hármas - gazdasági, társadalmi, környezeti - alappillérén alapuló értékelési rendszer egyenlő súllyal kezeli a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi fenntarthatósággal összefüggő kérdéseket.

A DGNB Minősítési Rendszer a mérhetőségen és teljesítményen alapul, és a kiemelkedően teljesítő projekteket bronz, ezüst, arany fokozatú kategóriákkal értékeli. Az értékelés hat témakört ölel fel: ökológia, gazdaságosság, szocio-kulturális és funkcionális kérdések, technológia, folyamatellenőrzés és helyszín. A minősítés egzakt, számszerűsített módon jeleníti meg egy fenntartható épület környezetre és társadalomra gyakorolt pozitív hatását.

A DGNB minősítés az integrált tervezés koncepcióján alapul, amely már a tervezés korai fázisában meghatározza a fenntartható építés célkitűzéseit. Fenntartható épület létrehozható a ma rendelkezésre álló technológiával, és az épület létrehozói a fenntarthatóságot megfelelően kommunikálhatják ezzel a minősítési rendszerrel.

Kapcsolódó cikkünk

Az első DGNB minősítésű magyar fejlesztés - Árkád Szeged

Webajánló: DGNB Hungary

Frankfurt városa és a Verband baugewerblicher Unternehmer Hessen Bezrk. FfM e.V. (építőipari cégeket tömörítő szervezet, mint hazánkban az ÉVOSZ) együttműködésében valósult meg a PPP-konstrukció. A szervezethez tartozó - megversenyeztetett - cégek vállalták, hogy megépítik és működtetik az intézményt; az együttműködés hosszú távra, több évtizedre szól. Frankfurt város - mint a bölcsőde és óvoda tényleges építtetője - ez idő alatt bérleti díjat fizet a társaságnak. A szerződési idő lejártával az épület a város tulajdonába kerül. 

Új-Mexikó első minősített passzívháza - VOLKsHouse: a megfizethető, zéró energiaigényű családi ház prototípusa

Megfizethető, zéró energiafogyasztású családi ház prototípusát, egyben az Új-Mexikói Santa Fe első minősített passzívházát tervezték meg a díjnyertes Mosa Architects munkatársai. Több külföldi szakportál minősített passzívházként mutatja be a projektet, ám a certifikált passzívházak nemzetközi adatbázisában - egyelőre - nem találtuk.

A 3 hálószobával, 2 fürdővel, két autós garázzsal, tetőterasszal rendelkező 160 négyzetméter alapterületű VOLKsHouse egy család otthonaként valósult meg. A projekt célja, hogy meghaladja passzívház szabványban foglalt minimumkövetelményeket; a potenciális építtetők, beruházók számára a fenntartható lakóház prototípusaként szolgáljon.

A cél, hogy az integrált szolár rendszer révén a fűtési és a használati melegvíz-előállításhoz szükséges energiát, a világításhoz, a (hangsúlyosan) energiatakarékos háztartási berendezések üzemeltetéséhez szükséges áramot teljes egészében megújuló forrásokból fedezze. A projekt azt is bizonyítani hivatott, hogy a zéró energiafogyasztású épület - hasonló kaliberű, de "átlagos" technológiával megvalósított építmények számaival összevetve - nem igényel többletköltséget, sőt, akár kevesebb pénzből is kihozható, mint egy hagyományos épület. 

Zöld Oscar: melyik lesz Európa legfenntarthatóbb ingatlanfejlesztése? - Prime Property Award 2012: 31 esélyes, köztük 1 magyar projekt

Négy évvel ezelőtt, 2008-ban hozta létre a Hamburgi székhelyű Union Investment ingatlanbefektető cég a Prime Property Award (PPA) elnevezésű díjat, amely Green Oscarként kezd ismertté válni. Kétévente hirdetnek pályázatot; ökológiai-környezeti, szociokulturális, kereskedelmi-megtérülési -  szempontból egyaránt fenntartható, példaértékű ingatlanfejlesztésekkel lehet nevezni Európából.

A Prime Property Award 2012 egyik esélyes projektje a 31-ből:
a spanyol Bilbao Arena 

Korábbi összeállításunk a Prime Property Awardról, fotókkal >>

2008-ban még viszonylag kevés - jóllehet figyelemreméltó - pályázat érkezett, 2010-ben azonban már 142, idén pedig 160 épülettel neveztek, mindkét évben 19 országból.

A beérkezett pályázati anyagok legjobbjait két fordulóban 11 tagú nemzetközi szakmai zsűri véleményezi, komplex szempontrendszer alapján. Az első, tavaszi zsűrizést követően 12 ország 31 pályázati anyaga maradt versenyben a 160 közül. 

A díjra esélyes épületek körét a második fordulóban - helyszíni szemle  és újabb alapos kiértékelés alapján - tovább szűkítik. A szakmai zsűri ezekben a napokban találkozik Hamburgban; hamarosan kiderül, melyik 12 épület marad versenyben. Közülük kerülnek ki a Prime Property Award 2012 díjazottjai. A legjobb projektek képviselői 2012 októberében, a müncheni ExpoReal 'Fenntartható fejlesztések' konferencián vehetik át a díjakat.

Egy magyar projekt maradt versenyben.
Az Officium Irodaház is esélyes a Prime Property Award 2012 díjra
Épületismertető az Építészfórumon >>

Az idei pályázaton öt magyar projekt felelt meg a versenykiírásban foglalt követelményeknek, azonban csak a budapesti, Lukács&Vikár Építészstúdió által tervezett, az Akadémia Park Kft. fejlesztésében megvalósult Akadémia Park/Officium Irodaház jutott tovább a második fordulóba. Ez a fejlesztés több kategóriában nyert már nemzetközi díjat 2011-ben, az International Property Awardson.

A Prime Property Award 2010 első 5 helyezettje

A 2012-es pályázatra benevezett 160 épületből ez a 31 maradt versenyben
a zsűrizés első fordulója után. Közülük kerül ki az idei díjnyertes,
Zöld Oscar-díjas épület

2012. 08. 22. A magyar projekt sajnos nem került be a 12 legjobb közé. Az eredményhirdetésre és a díjátadásra 2012. októberében kerül sor Münchenben, a RealExpon.

Inspirációs építészet - Fenntartható, nagyvonalúan takarékos - A Swarovski svájci irodaházában jártunk

A fenntarthatóság elvei szerint tervezték és kivitelezték a Swarovski Zürich környéki irodaházát; az elegáns épület a Zürichi-tó keleti oldalán található Männedorfban. Az nagyvonalú, ívelt, háromrétegű üveghomlokzattal ellátott komplexum dizánját a vízközelség ihlette, mindenütt 'hullámzik', egy-egy  részlete pedig hajótestre asszociál.

Az irodaházban 500 alkalmazott dolgozik. A földszinten található egy tágas előcsarnok, pihenőhelyekkel, étteremmel; a konferenciatermek is ide kerültek. Az előcsarnok a kristályékszergyártó kiállítótereként is funkcionál. A felső emeleten található a hatalmas egylégterű iroda, kisebb, különálló irodák, és mindenféle kényelmi extrák: önkiszolgáló büfé, pihenősarok stb.

Az alagsorban 170 parkolóhelyet alakítottak ki. A Zürichi-tó vizét hűtéshez és fűtéshez egyaránt hasznosítják. 

Hamarosan részletesen bemutatjuk az épületet.

Fenntartható építészet: trend lett, rend nem? - Interjú Kazinczy Gyöngyvérrel

Kazinczy Gyöngyvér neve már nemcsak a "szépirodalmi névrokonság" miatt csenghet ismerősen. Kevesen tudják róla, hogy vérségi szálak fűzik az Országház tervezőjéhez, Steindl Imréhez. Szakmai körökben bizonyára nem kell bemutatni a fiatal építészt - munkáiról, szakmai, közéleti 'megnyilvánulásairól' rendre hallhatunk, olvashatunk. Idén tavasszal sűrűn szerepelt a médiában, mivel Kazinczy Gyöngyvérhez került az újonnan alapított Építészeti és Energetikai Nagydíj, amit a ráckevei gyermekjóléti szolgálat és családsegítő központ energiahatékony felújítását célzó építészeti tervével érdemelt ki. Nem csak ezért kértünk interjút tőle. 


Aki kérdez: Mesterházy Mónika szakújságíró

- A 2007-es ZERO CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferencia kapcsán ismertelek meg. A konferenciát 2007-ben rendeztük meg először az UIA-ARES és a Magyar Építőművészek Szövetsége támogatásával. A téma - zéró emissziós, fenntartható építészet - akkoriban igen újszerű, ebből fakadóan 'idegen' volt, még a szakmának is. A Hárskúti Megújuló Energia Központ építészeti koncepcióját ismertetted. Remek tervek voltak. Mi lett a sorsuk?

"Maradtak a szép emlékek...és a férjem,
akivel a cégnél ismerkedtem meg"

- A bemutatópark koncepciója valóban fantasztikusan hangzott, és remekül működhetett volna. Szerettük volna megmutatni a látogatóknak, hogyan lehet a 21. században környezetbarát, fenntartható módon, de korszerűen élni harmóniában a természettel. A léptékkel volt gond. A bemutatópark épületei, s az azokat kiszolgáló egységek - oktatóközpont, kecsketelep, sajtüzem, biogáz-üzem, szélerőmű-park, naperőmű - kisebb mérettel, egyszerűbb elgondolással előbb kaptak volna engedélyeket, finanszírozásuk sem okozott volna problémát. Ugyanakkor rengeteg tapasztalatot nyertem a projekttel, mind tervezési, mind engedélyeztetési szinten. Mivel egyedül dolgoztam itt építészként, a diplomavédés másnapjától, irtózatos tempóban kellett belejönnöm a gyakorlati dolgokba. Ezért a bizalomért és a gyors beletanulási lehetőségért nagyon hálás vagyok az akkori főnökömnek. Két évvel ezelőtt jöttem el a cégtől, azóta a saját építészeti stúdiómat vezetem. Időközben a Hárskúti Megújuló Energia Központot eladták, a folyamatban lévő engedélyeztetéseket leállították. Maradtak a szép emlékek, a sok tapasztalat, és a férjem, akivel a cégnél ismerkedtem meg.

- Az, hogy ilyen fiatalon ilyen komoly projekten dolgozhattál, ráadásul nőként, az azt is jelentheti, hogy az építész hivatás már nem a férfiak privilégiuma? Vannak, voltak nehézségeid a korod, nemed miatt?

- Természetesen voltak, és mind a mai napig vannak nehézségeim, főleg a korom miatt. Nem ritka, hogy a személyimet kérik az üzletekben. Előfordult, hogy egy megrendelő látni akarta a kamarai engedélyemet, mert nem hitte el, hogy végzett - ráadásul 6 éve végzett - építész vagyok. Ez egy ideig zavart; ma már magabiztosabb vagyok, így a hasonló eseteket inkább bóknak veszem. Volt, hogy nőként úgy éreztem, hátrányt szenvedek, elsősorban a kivitelezéseken. Nem gondolom azonban, hogy az építész hivatás a férfiak privilégiuma lenne. A szakmán belül vannak területek, melyek jobban kézre állnak a nőknek.

- Mikor körvonalazódott benned, hogy az energiahatékony, környezettudatos építészet, mint irányzat, a 'tiéd'?

- Már az egyetem előtt tudtam, hogy a környezet- és energiatudatos építészet érdekel igazán, illetve az épületek hatása az egészségre. Ilyen jellegű könyveket, tankönyveket (Zöld András: Energiatudatos építészet, David Pearson: A természetes ház könyve) már gimnazista koromban is olvastam. Mivel a zöld építészet szellemisége, gondolatai már az alapok elsajátítása előtt áthatott, így a fenntartható építészet eszközeinek alkalmazása számomra természetes és magától értetődő. Már az egyetemen is ennek tudatában készítettem a terveket; egy-egy konzulensem meglehetősen cinikusan, szemét forgatva reagált a munkáimra. Érdekes látni őket, hogy - a mai trendeknek megfelelve - mennyire mást hirdetnek most, mint akkoriban.

- Az egyetemi tananyagnak része volt az energia-, környezettudatos építészeti irányzat? 

- A tananyagban akkoriban - 2000-2006 között - kizárólag a 2 kredites, nem kötelező tárgyak keretében lehetett a környezettudatos, energiatudatos szemléletről hallani. Ez mintegy 2-3 választható tárgyat jelentett az építészeti képzésben, késő délutáni időpontokban. Aki az itt hallott elveket alkalmazta, arra a tervezési tárgyaknál különcként tekintettek. Számomra a legemlékezetesebb a Középülettervezési Tanszék negatív hozzáállása volt, pozitívumként éltem meg viszont a Lakóépülettervezési Tanszék támogatását.

- Voltak 'mestereid'?

- A magyar szakirodalomnak hamar a végére értem, s mivel igyekeztem sokat utazni az egyetemi éveim alatt is, minden út során legalább egy jó, témába vágó könyv „begyűjtése” volt a célom. Főleg az érdekelt, hogy a környezettudatos tervezési elveket a gyakorlatban hogyan tudják megvalósítani, kivitelezni, azaz: ami az elméletben jó és működik, az a gyakorlatban hogyan tud esztétikusan, ugyanakkor praktikusan megjelenni az épületeken, épületekben. Nálunk akkoriban nagyon kevés megvalósult példával lehetett találkozni.

- Mesélj az első terveidről. Kellett kompromisszumokat kötnöd? Mennyire tudtad átvinni a konkrét projektbe a saját elképzeléseidet? Főleg az energiahatékony vonulatot...

- Az első valós projekt keretében megálmodott energiahatékony épületem a Hárskúti Megújuló Energia Központ számára tervezett Oktatóközpont volt. Bár diplomatervnek indult, konkrét megrendelés alapján készült, határozott elképzelések mentén. Az építészeti kialakításban maximálisan szabad kezet kaptam. Visszatekintve fantasztikus tervezési folyamat volt, hatalmas spirituális töltéssel. Kompromisszumokat természetesen kellett kötni, elsősorban az anyaghasználat terén. A fesztávokból, funkciókból adódott, hogy rengeteg vasbetont fel kell használni az épületben. Egyfelől a kötöttségek nélküli tömegformálás hatalmas öröm volt, másfelől pedig, amikor kint ültem a helyszínen, a Bakony egyik legszebb pontján - ami hatalmas inspirációt jelentett - folytak a könnyeim, hogy egyszer ez a csodálatos természeti környezet beépül. „Skizofrén” állapot volt hosszú ideig. Hangsúlyoznám azonban: mindez nem az energiahatékonyságra vonatkozó kompromisszumot jelentett. Az épület szerkezetileg, gépészetileg maximálisan eleget tett az energiatudatos tervezési 'előírásoknak'. A lelkiismeretfurdalást a zöldmezős beruházás váltotta ki, a kompromisszum pedig a környezetbarát anyagok használata terén jelentkezett.

- A laikusok, de megkockáztatom, hogy a szakma nagy része sem tudott jó ideig eligazodni a hirtelen - pejoratív szóval élve - trenddé váló, energiahatékonyságot célzó építészeti metódusok között. Sokan nem tudták pontosan, mit takarnak a jelzők, 'bio, öko, green' stb. Aztán 2008 táján hazánkban is megjelentek a passzívházak, majd az aktívházak, s ma már masszívházakról is lehet hallani. Építészként hogy látod: manapság mennyire van rend a 'fejekben'?

- Nincs rend, szakmai körökben sem. Sajnos szakmai konferenciákon, szakcikkekben sem teszik mindig egyértelművé, mit is takarnak pontosan a környezetbarát, energiahatékony, zöld, öko stb. fogalmak.  Energiahatékony épület létesülhet környezetbarát anyagokból, de környezetre káros anyagokból is. Passzívház is épülhet környezetbarát és környezetre káros anyagokból. Fenntarthatónak, vagy ha úgy tetszik zöldnek akkor nevezhető az épület, ha energiahatékony, és emellett környezetbarát anyagokból épül. Így lesz a környezetterhelése a legkisebb. Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy ha valaki fenntartható házat szeretne terveztetni, akkor abban a házban fenntartható módon is kell élni. A cél az, hogy a környezetterhelésünket csökkentsük. Ennek része, hogy a fenntartható házunkból nem terepjáróval gurulunk el a bevásárlóközpontba műanyagtálcás almát venni, hanem az élet minden területén alkalmazzuk a fenntarthatóság gondolatát, ki-ki a maga szintjén, a legjobbra törekedve. Egy „zöld” építésztől hasonló életfilozófia várható el.

Családi ház, Pestszentimre
További tervek ITT találhatók Kazinczy Gyöngyvértől

- Az energiahatékony és a környezettudatos elveket könnyű összeegyeztetni az építészeti praxisban? 

- Egy jól hőszigetelt, hőhídmentes csomópontokkal kialakított, és korszerű épületgépészettel felszerelt épületet ma energiahatékonynak mondanak. Pedig egy energiatudatos épület esetében az energiahatékonysághoz tartozik a jó tájolás, a kompakt tömegformálás, az úgynevezett klímazónás alaprajzi tervezés, a megfelelő hőtároló tömeg kialakítása, a megfelelő árnyékolás biztosítása építészeti eszközökkel. Egy energiatakarékos, energiahatékony ház azonban nem minden esetben jelent egészséges, környezetbarát épületet.  Az építésnél az építőanyagokkal természeti kincseket használunk fel, amelyek az épület életének végén építési törmelékként kerülnek vissza a természet körforgásába. Minden egyes épület megépítésével a környezetet terheljük, így ezt a terhelést olyan alacsony szinten kell tartani, amennyire lehetséges. Az építőanyag megválasztásánál figyelembe kell tehát venni annak környezetterhelését - alapanyagainak származása, előállítása, helyszínre szállítása, beépítése, elbontása, megsemmisítése -, és az emberi egészségre gyakorolt hatását is. Példaként: a habosított műanyagok az előállítás után folyamatosan mérgező sztirolt bocsátanak ki magukból. A poliuretánból készített termékeknél szintén elővigyázatosságra van szükség, ugyanis ezekből allergén izocianát szabadul fel. A műanyagból készült tárgyak legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy egy esetleges tűznél rendkívül mérgező füst keletkezik. Szintén megtévesztőek azok a beruházások, amelyeket zöldként próbálnak eladni, bár egy avatottabb szem észreveszi, hogy a tervezőjük figyelmen kívül hagyta az ökoépítészet legalapvetőbb szabályait. Egy épület nem lesz „zöld” csupán attól, hogy növényeket rakunk a homlokzatára vagy a tetejére, vagy az építkezés végén felcsapunk a tetőre pár napkollektort vagy napelemet. A fenntartható, környezet –és energiatudatos építészet ennél jóval összetettebb, és nagyon sok szempontot kell figyelembe venni már a tervezés első lépésénél is. A „zöld” életfilozófia sajátja kell, legyen egy építésznek, aki ilyen jellegű épületeket tervez. Az elmúlt pár évben, amióta trendi a „zöld” irányzat irányzat, számos, ilyen irányban nem képzett építész honlapján megjelent a zöld filozófiát hirdető szlogen. A fenntartható építészet terjedése mindenképpen szükségszerű, és nagyon jó látni, hogy ennyire felkapott lett a téma. De fontos, hogy valóban legyen tudás, tapasztalat a reklámok mögött, különben a szakmánk és az irányzat hitelét fogják rontani a magukat alaptalanul fenntarthatónak kikiáltott projektek.

Az ország háza. Fotó INNÉT

- Más. Évek óta foglalkozol az Országház gépészeti rendszerével. Egyik elemzésedből kiderült: a Parlament H-osztályzatú, vagyis meglehetősen rossz energetikai mutatóval rendelkezik. Az Országháznak szentelted TDK, PhD 'dolgozataidat'. Milyen érdekességekre bukkantál, s mi az ami a leginkább meglepett?

- Még az egyetemi éveim alatt, Berlinben jártamkor látogattam el a Reichstagba, amelynek energiatudatos felújítása akkoriban egyedülálló volt, s rám nagyon nagy hatást tett. Ekkor határoztam el, hogy a Reichstag felújításának analógiájára feldolgozom az Országház rendszerét. A kutatás során tudtam meg, hogy annak idején, amikor Steindl Imre - akihez egyébként rokoni szálak kötnek - a Parlamentet tervezte, szintén a Reichstag hűtési-fűtési rendszerét tanulmányozta és vette át, így reálisnak éreztem, hogy egy új energiakoncepció hasonlóan megvalósulhatna nálunk is, követendő példaként állva az egész ország előtt. Évekkel később, már mint energiatanúsító és PhD hallgató nyúltam ismét a tanulmányhoz; elvégeztem az épületenergetikai számítást a rendelkezésemre álló adatokból. Mivel műemlékként az épület mentességet élvez az egyébként kötelező tanúsítvány megléte alól, így gyakorlati haszna akkor lenne, ha valaki komolyan venné az épület energetikai felújítását. Erre egyébként nagy szükség lenne, hiszen a meglévő rendszer borzasztóan elavult, rossz állapotban van. Ebben az esetben a tanulmány, és a számítás kiindulási alapja lehet részletesebb vizsgálatoknak, terveknek. Magam is örömmel foglalkoznék ezzel komolyabban, de jelenleg nem engedhetem meg, hogy önszorgalomból ekkora munkába vágjam a fejszémet.

- Miért tartottad fontosnak építészként, hogy energiatanúsítói oklevelet is szerezz? 

- Az építészet energetikai oldala már az egyetem alatt is nagyon érdekelt.  Azt hiszem én voltam az egyetlen az évfolyamból, aki lelkesedett az épületgépészeti előadásokért. Így amikor elindultak az első tanúsítói tanfolyamok, azonnal beiratkoztam (BME, Épületgépészeti Tanszék), és az elsők között vizsgáztam le több, mint 3 éve. Szerintem, aki komolyan veszi az energiatudatos tervezést, annak az energetikához, épületgépészethez értenie kell, hogy hiteles lehessen. 

- Pályafutásod fontos állomása, hogy a ráckevei szociális intézmény - energiahatékony felújítást megvalósító projekt - tervével elnyerted az Építészeti Épületenergetikai Nagydíjat. Sokan gratuláltak, de, ahogy a díjat odaítélő szakmai bizottságot, úgy téged is kemény kritikákkal illettek az épület miatt. A bírálók szerint a ház 'unalmas', az energetikai mutatói gyengék, a kivitelezés sem volt példaértékű...

- Mint említettem, a „zöld” építészet nem ragadhat le az energiahatékonyság kritériumainál. Teljes életciklusára kell vizsgálni az épületet, ami egy komplexebb dolog az energetikai mutatóknál. Ez a pályázat nem azt kérte, hogy zéróenergiás épületeket mutassunk be, hanem erre a komplex személetre volt kíváncsi, melynek része az újrahasznosítás, a környezetbarát anyaghasználat,  adott esetben az épület felújítása az újépítés helyett, csapadék- és szürkevízhasznosítás, passzív épületgépészeti eszközök alkalmazása. A magyar szabályozás 10 centiméterben korlátozza az utólagos hőszigetelés vastagságát, oldalhatáron 0 centiben - utóbbit Ráckevén nem tartottunk be, mivel a szomszéd engedélyével tudtunk szigetelni, szerencsére. Amikor erősen korlátozott a rendelkezésre álló költségkeret, amikor olyan a magyar erkölcs, hogy a kivitelező elsumákolja a változtatásokat, amikor a megrendelő elzárkózik a ma már ugyan korszerű és egyszerű biomassza fűtési módoktól, akkor bizony sok kompromisszumot kell kötni. De még ezekkel a kompromisszumokkal is negyedére tudtuk csökkenteni az épület energiafogyasztását, és számos olyan dolog megvalósulhatott, ami példaértékű lehet annak a rengeteg embernek, akik felkeresik az intézményt. Ráadásul olyan eszközöket igyekszem többnyire alkalmazni, melyek széles körben elérhetők, az „átlagembereknek” is elfogadhatók, megszívlelhetők.  

Az Építészeti-Épületenergetikai Nagydíj 2012 nyertes pályaműve, 
a ráckevei Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat épülete
Fotó innét: www.energiatudatoshaz.hu

- Egy minősített passzívház sem kapott elismerést a Nagydíjat odaítélő bizottságtól, noha több passzívház szerepelt a benyújtott pályaművek között. Többen úgy vélik, ebben valamiféle 'ellenállást' nyilvánul meg. A díjátadást követően a hg.hu interjút közölt veled. Azt mondtad: "Nem vagyok passzívházpárti, szerintem ezek nem tudnak annyit, amennyivel több energiába kerül a megépítésük." Kevesen merik kimondani, hogy nem szeretik a passzívházakat. Szerinted - ha van - mi a baj velük?

- Ma Magyarországon, ha azt mondom passzívház, akkor a többségnek  - a szakmai többségnek is - a vasbetonból és műanyag szigetelésből, műanyag nyílászárókból felépülő, nagyon kevés fűtési energiával üzemelő ház jut az eszébe. Ezek lehet, hogy energiahatékony épületek, de mivel nem környezetbarát anyagból épülnek, így nem nevezhetők zöldnek. Tehát nem a passzívházzal van gond ebben az esetben, hanem az építőanyagokkal. Hozzátenném: tapasztalataim szerint nem szükséges mindenáron a passzívházakra előírt 15 kWh/m2 év fűtési energiaigény elérésére törekedni. Kivitelezés alatt áll jelenleg egy 130 négyzetméteres családi házam, nádlemezzel, szigetelt vályog falazattal, cellulózzal szigetelt fa födémmel. Az épület nettó fűtési energiaigénye 24,78 kWh/m2 év.  A számítások szerint az épület kifűtéséhez, és a használati melegvíz 30 százalékának előállításához - 70 százalékot napkollektorok állítanak elő - szükséges famennyiség évente 2,5 m³. Összegben kifejezve ez azt jelenti, hogy az épület havonta 4000 forintból kifűthető (átalány), s ebben benne van a használati melegvíz előállítás költsége is. Tehát az épület teljes mértékben környezetbarát anyagokból épülhet fel, kivitelezése egyszerű, és nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy passzívházé. Épületgépészeti rendszere pedig az esetleges meghibásodás esetén nincsen kiszolgáltatva speciális szakembereknek, és a távolról érkező pótalkatrészeknek. 

- Bizonyára érkeznek majd reakciók a passzívházak védelmében. Lépjünk tovább! A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) egyik alapító tagja vagy, de mintha alábbhagyott volna a kezdeti aktivitásod...

- Remek kezdeményezésnek tartottam a HuGBC létrehozását. Örültem, hogy a környezetbarát gondolatok nagy hangsúlyt kaptak az energiahatékonyság mellett. Aztán idővel homályba veszett előttem az egyesület működése, célja. A tagfelvétel kérdésével nem értek egyet, mert úgy érzem, hogy a nagyobb, tehetősebb építőipari cégeknek pusztán zöldre festési stratégiája a belépés, a HuGBC pedig - meglátásom szerint - egyelőre nem válogat, ami számomra a hitelességét rontja az egyesületnek. Nem ilyen elvek mentén indultunk. Kezdetben aktívan vettem részt a szervezésben, programokban, mára már kiestem az egyesület mindennapjaiból. Ennek részben az is oka, hogy 5 éve Veszprémbe költöztem, és magam is alapítottam egy egyesületet. Ez a Veszprémi Építészklub ésAlkotóműhely (VÉKA), ami sok időt és energiát vesz el.

Kazinczy Gyöngyvér előszeretettel fotóz épületeket is - több fotókiállítása volt már
Még több fotó >>

- Milyen munkáid vannak jelenleg?

- Újépítésű és felújítandó családi házakat, kisebb léptékű vendégházat, présházat tervezek, valamennyit környezet– és energiatudatos szellemben, illetve épületenergetikai tanúsításokat végzek.

Arch|Face - Kazinczy Gyöngyvér

"Már általános iskolában tudtam, hogy építész szeretnék lenni. Sokat rajzoltam, szerettem a matematikát. Játék helyett inkább alkottam, barkácsoltam, például áramot termelő szélgenerátort szerettem volna csinálni 12 évesen. Az egyetemen ösztönösen kezdtem energiatakarékos, megújuló energiákkal működő,  környezetbarát házakat tervezni. Egynémely tanárom furcsán nézett rám, de nem tudtak a rossz útra csábítani."