A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hőszigetelés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hőszigetelés. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. 03. 27.

Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! 24-25. hét - Kemény téli időjárás akadályozza a munkálatokat március végén - Hókupacok a házban, avagy miért fontos a szakszerű tetőfóliázás?

Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! címmel sorozatot indítottunk a Green Press Blogon múlt ősszel. Két kislányt nevelő házaspár 2012. októberében építkezésbe kezdett Szombathelyen; közel passzívház minőségű, fokozottan energiatakarékos lakóház lesz az otthonuk. A kivitelezési folyamatról Haitzmann Ágnes, az egyik tulajdonos-építtető számol be hétről-hétre, fotókon is rögzítve a főbb munkafázisokat, szubjektív meglátásait is megosztva az olvasókkal. A sorozat 1-6. részében megismerhettük az építési telek sajátosságait, Ágnes beszámolt a talaj előkészítési, alapozási munkákról,  a speciális energetikai számításokról. A kivitelezés a 7. héten 'lélektani fordulóponthoz' ért: felhúzták a válaszfalakat a munkások. A 11. héten elkészült a tetőszerkezet, a 12. héten - karácsonyra - a tetőcserepek is felkerültek a helyükre. A 15. héten válasz- és oromfalépítéssel folytatódott a kivitelezés. A 16-19. héten - a zord időjárás miatt - lassított tempóban haladtak a munkálatok. A 20. héten elkészültek a háromszoros üvegezésű nyílászárók. A kivitelezés a kiválóan hőszigetelő ablakok beépítésével és a villanyszerelési alapmunkákkal folytatódott a 21-22. héten. A márciusi tél - a szokatlan intenzitású havazás - miatt kis ideig kénytelenek voltak szüneteltetni a belső munkálatokat.

24-25. hét


Szibériai hideg, orkán erejű szél és rengeteg hó… Az ijesztő, januárinak megfelelő időjárás az egész országot próbára tette ebben a hónapban. Tizenhárom éve élek Szombathelyen, volt már időm megszokni, hogy errefelé, az Alpokalján és a Kisalföld környékén fúj a legjobban a szél, ide jön először a rossz idő, itt alakul ki a legkritikusabb helyzet. Most is így volt.
A belső munkák egyelőre leálltak a házban, a vakolással és egyéb teendőkkel a tartósan 5 fok feletti hőmérsékletet várjuk, de esemény, az volt.

Csapadék által próbára tett tetőszerkezetek

Porhó esett leginkább ebben az időszakban, és iszonyú széllel párosult, ami oda vezetett, hogy még a legstabilabb háztetőknél is beázások alakulhattak ki. A családban másnál előfordult, hogy a szél levitt néhány cserepet – nem is régieket –, és a hó olyan helyekre jutott be, ahová eddig sosem. Olvadni kezdett, és a víz így már könnyedén károsította a szerkezetet. De sok helyen arra sem volt szükség, hogy a cserepek leröpüljenek, a porhónak elég olyan apró rés is, amely a legjobb tetőkön, a kiselemes fedőanyagok illesztésénél egyébként is ott van.


A mi házunk tetőszerkezete betoncserepes. Szigorú előírásokat kell betartani az elemek felhelyezésekor, hogy úgy takarják egymást, ami a víz bejutását lehetetlenné teszi. Az esővízét igen, mert az hamar lefolyik a tetőről, na de a por állagú hó már veszélyesebb. Sokkal kisebb szemű, mint a sima „mezei” hó, könnyebb is, és nem tapad össze, ezért a szél, főleg a nagy szél, bárhová befújja. A cserepek egymás mellett általában viszonylag biztos illesztéssel kerülnek fel a tetőre, hiszen az egyes elemek széle eleve segíti ezt. A lejtés irányában viszont több a hibalehetőség, itt a porhó is könnyebben utat tör magának. Nagyon fontos tehát a hézagmentes cseréprakás. Persze mindenhol az, de a mi vidékünkön végképp! 


Viharos szél, méretes hókupacok a házban?

Kritikus helyeknek számítanak még a bádogos szélek, a kúpcserepek, a vápák – na, ilyen nálunk szerencsére nincsen. Láttam néhány fotót, amelyek az interneten keringenek, és azt mutatják meg, mi a helyzet azokon a padlásokon, ahol alátétfólia nélkül készült a tető. Komoly hókupacokat hordott össze a vadul fújó szél, bent a házban! Nálunk ez kizárt, profi fóliákat használtak a kivitelezőink, de nem is annyira különleges dolog ez.




Több szempontból fontosak a tetőfóliák – ezt ugyan sejtettem eddig is, de aki építkezik, nem árt, ha tudja, mi mire való. Még a fóliaragasztó szalagokból sem mindegy, hogy mit használ az ember, mert egyik a betonnal, másik a fával nem zár rendesen, éppen ezért kritikus pont, hogy kire bízzuk a kivitelezést, illetve a műszaki ellenőrzést. Épülő házunkon „hideg” a tető, azaz szigeteletlen. A fő feladat az volt, hogy elérjük: ne csak víz-, hanem szélzáró is legyen a cserepek és a fólia síkja. Ha mégis bejut a hó, olvadás után, folyékony halmazállapotában le kell csorognia a fólia külső felületén, úgy, hogy végül a „vízorr” kiképzésű bádogszegélyen lecsepegjen. Úgy kell a cserepek alatti fóliáról távoznia a víznek, hogy közben egyetlen csepp sem jut be a padlástérbe! Nem kis feladat.


Fotók: Haitzmann Ágnes, Horváth Tamás | Green Press
Ha a szél be is tud fújni a cserepek alá néhány hópelyhet, nem tudnak kárt okozni jó szigetelés mellett. Mi mindent megteszünk. Azért a legjobb mégis az lenne, ha a mostani időjárás nem válna rendszeressé!

2012. 06. 28.

Energiatakarékos társasház, extenzív zöldtetővel - Budapesten, újonnan parcellázott területen épül a modern passzívház


A tervezés helyszínét képező telek a Harsány lejtő kertváros elnevezésű, III. kerületben kialakításra került újonnan parcellázott terület. A tervezési program egy olyan kétlakásos társasház létrehozása volt, mely formajegyeiben modern, szem előtt tartja a környezeti hatásokat, energiatakarékos, mindezek mellett pedig jó lakókörnyezetet teremt. 



Látványtervek: A3 Építész Kft.


A két lakásban kialakítandó helyiségek és térkapcsolatok megegyeznek, azonban a megbízók szerették volna elkerülni a klasszikus ikerház formát.

Az igények alapján a pinceszinten a garázst, tárolót és gépészeti helyiséget, a földszinten a nappali tartózkodás tereit a kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel és egy dolgozóval, míg az emeleten a háló funkciókat a kiszolgáló egységekkel kellett elhelyezni. A lakások mérete kb. 125 m2 + pince.


Metszet, alaprajz: A3 Építész Kft.


A földszinten és az emeleten 25 cm falazóblokk készül, 24 centis hőszigeteléssel. A födémszerkezetek monolit vasbeton födémek. A födémben gépészeti szerelés (fűtéscsövek, szellőztető berendezés csővezetékei) is helyet kap. A lapostetők felületei extenzív telepítésű zöldtetők.

Építészet, generál: A3 Építész Kft.
Glück Endre, Kovács Zoltán, Horváth Bálint
PHPP (passzívház tervező csomag): Benécs József
Tervezés: 2011
Kivitelezés kezdete: 2011. október
Kivitelezés várható befejezése: 2012. július




2012. 04. 19.

Vastagon kifizetődő - Hőszigetelési kisokos: mivel, hogyan, mennyiért? - Összehasonlító elemzés, részletező számításokkal


Milyen vastag legyen a hőszigetelés? Hegedűs Attila, okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező összeállítása

Építészként tapasztalatból tudom, hogy egy adott kérdésre, műszaki feladatra nincs egyértelmű, minden helyzetre alkalmazható válasz, nincs kész recept. Minden probléma egyedi, és mindig a rendelkezésre álló lehetőségek, adottságok és információk alapján lehet megtalálni a helyes megoldást. Ugyanez a helyzet a cikk szűkebb témájával a homlokzati falak hőszigetelésének kérdésével is, ahol több, egymásnak akár ellent is mondó elvárásnak kell megfelelni. 
Csak az egyértelműség kedvéért mik is lehetnek esetünkben a főbb elvárások?

- A beruházás legyen mennél olcsóbb, de azért hatékonyan csökkentse az üzemeltetési költséget (fűtési veszteséget) is.
- Az alkalmazott megoldás legyen időtálló, de azért sem életében, sem életciklusa végén ne szennyezze túlságosan a környezetét.
Egy adott tervezési feladat során a kérdés nem is a címben feltett formában jelentkezik először, sokkal inkább a fal szerkezetének és a hőszigetelés anyagának milyenségeként.
Számunkra most a legfontosabb, hogy az alkalmazott megoldás hőszigetelő ’jósága’ is érjen el egy adott (de milyen?) szintet.




Az elemzés alapjai, irányai

Általánosságban fontos a különböző hőszigetelési megoldások összehasonlítása és az anyagválasztást is valahol egy ilyen mérlegelésnek kell megelőznie.
Jelen bejegyzés csupán egy konkrét hőszigetelő anyag (EPS) eltérő vastagságainak ökológiai és anyagi hatásait analizálja. 
Ebben az elemzésben a különböző hőszigetelési vastagságok három különböző falszerkezeten (15 cm vasbeton, 30 cm vázkerámia és 20 cm mészhomok tégla) történő viselkedését vizsgáltam az alábbi viszonyrendszerek mentén.
Ökológiai oldalról a beépített és elhasznált primerenergia (PE), az üvegházhatást okozó - CO2egyenértékre átszámított - gázkibocsátás minimumát, a beépített teljes, valamint az utolsó pár centiméternyi hőszigetelés megtérülési idejét vizsgáltam.

Gazdaságossági - költségoptimalizálási - szempontból a beépített hőszigetelés és a hőveszteség pótlására bejuttatott energia (fűtés) összköltségi minimuma, a megspórolt energia ára, valamint az utolsó pár centiméternyi hőszigetelés anyagi megtérülésének ideje volt a kutakodás tárgy.

SOLANOVA-ház, Dunaújváros. Passzívház-elvek szerint felújított panelépület.
Jelenleg itt találhatók a legalacsonyabb fűtésköltséggel (távhő) üzemelő panellakások Magyarországon
Fotó: www.passzivhazkonf.hu

Értékelés

Az eredmények jól mutatják az optimum alakulását a figyelembe vett életciklus időtávok függvényében. Megállapítható, hogy az elvi passzívház szintű falszerkezet (U=0,15 kWh/m2év) kb. 15 éves távlatban mindenfajta viszonyítás mellett optimálissá válik.

- A PE és CO2 kibocsátás táblázatain látható, hogy az összességében legalacsonyabb értékek a vizsgálati időtáv kitolásával változnak, vagyis mennél nagyobb élettartamot veszünk alapul, annál inkább a vastagabb hőszigetelés (az alacsonyabb U érték) irányába tolódik el az optimum szintje. Az is jól látható, hogy 15 éves távlatban már minden szerkezeti megoldás alkalmazása esetében a maximum U=0,15 W/m2K értékkel bíró falszerkezet lesz a legkedvezőbb. Fontos kiemelni, hogy a falszerkezeteket, sőt a hőszigeteléseket sem 15, sokkal inkább 25 vagy még hosszabb távlatra tervezzük.


- A PE / CO2 megtérülésénél látszódik, hogy ilyenkor elsősorban nem a hőszigetelés vastagsága, sokkal inkább a választott falszerkezet milyensége határozza meg az időtávot. Míg vasbeton és mészhomok tégla esetén (a szigeteletlen fal gyenge hőszigetelési értéke miatt) gyakorlatilag minden hőszigetelési vastagság energetikai megtérülése 1 év körül alakul, addig az önmagában is jól szigetelő vázkerámia esetében lényegesen hosszabb idővel kell számolni. Ebben az esetben az optimumszint a 15-20 cm hőszigetelés és 9 év megtérülési idő környékén adódik.

- Beruházási és üzemeltetési összköltség vonatkozásában is igaz, hogy az időtáv kitolódásával mindinkább olcsóbbá válnak a jól hőszigetelt megoldások. Itt is kb. 15 év az a határ ahol már az U=0,15 W/m2K vagy esetleg még alacsonyabb értékkel bíró falszerkezetek lesznek a ’nyerők’
- A megtakarított energia ára esetében is látható ugyan az a tendencia - ami már a PE és a CO2 megtérülésnél is megfigyelhető volt – hogy a fő eltérés a választott falszerkezettől függ. Az önmagában gyenge hőszigetelési értékkel bíró falak (vasbeton, mészhomok) esetében lényegesen olcsóbb (hatékonyabb) a hőszigetelés, mint az önmagában is viszonylag jól teljesítő vázkerámia fal estében. De még ekkor is igaz az, hogy értelmes időtáv (minimum 10 év) figyelembe vétele esetén gyakorlatilag minden hőszigetelési vastagság olcsóbb, mint az általa megtakarított energia ára.
- Talán sokak számára ismert, hogy a hőszigetelés vastagságának növelésével nem egyenes arányban csökken a hőveszteség. Vagyis arányaiban mindig az első cm hőszigeteléssel ’spórolhatjuk’ meg a legtöbb energiát, utána ez a ’hatékonyság’ a következő centimétereken fokozatosan csökken. Ebből a megközelítésből az összhőszigetelés ilyen ’szeleteit’ szétbontva is lehet vizsgálni.

Az adatokból leolvasható, hogy a 30 cm-re rárakott utolsó +5 cm esetében is max. 24 éves megtérülésről beszélhetünk. Ez az érték a vázkerámia falazat primerenergiára vonatkozó megtérülése esetében áll elő. Azonban itt is igaz a korábbi táblázatokból leolvasott helyzet, miszerint a vasbeton és a mészhomok falazat, illetve a CO2 viszony hamarabbi megtérülést hoz (rendre 17, 8 és 12 év). 
- Ugyanezt a vizsgálati módszert a gazdaságosság kérdésében elvégezve a 30 helyett 35 cm hőszigetelés alkalmazása esetén az utolsó 5 cm-nyi hőszigetelésre kerámia falnál 24, míg vb és mészhomok szerkezetek esetében 17 év megtérülés adódik.
És itt, ebben a számításban található meg az az ok, hogy miért is nem lehet cél sem az időtáv mértéktelen kitolása, sem a hőszigetelés vastagságának minden határon túl történő növelése. Ekkor az energiaigény túlzott csökkentése már aránytalanul magad többlet beruházással párosul.
- Végezetül szakadjunk el a centiméterektől és a fal összhőszigetelési értékét, a hőátbocsátási tényezőt vizsgáljuk. Ha a kb. azonos U értékeket nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy - gyakorlatilag falszerkezettől függetlenül - a megtérülési időtávok nagyon hasonlóan alakulnak. Az elvi passzívház szinthez tartozó utolsó pár cm anyagi megtérülése egységesen nagyjából 15 esztendőre adódik. Ez az érték csak az utolsó ’szelet’ hőszigetelés megtérülését mutatja, a teljes hőszigetelés átlagában természetesen ennél sokkal rövidebb időtávról van szó. (Szerkezettől függően kb. 1-5 év.)


Konklúzió

Látható, hogy a hőszigetelés, sőt a mai gyakorlathoz képest a vastag hőszigetelés alkalmazása egyáltalán nem ördögtől való, sőt. Az is jól látható, hogy mennél nagyobb időtávot vizsgálunk annál inkább kisebb a beépített energia és CO2tartalomnak a szerepe a fűtési energiáéhoz képest. Ez a következtetés az alkalmazott falszerkezeti megoldás energetikai szerepének túlértékelése helyett a hosszabb távon is optimális hőszigetelési érték (vastagság) választására kell, hogy ösztönözzön. 
Minden épület esetében jogos az energetikai és gazdaságossági megtérülés vizsgálata.  A passzívház idea optimum jellege jól leolvasható módon visszaköszön az adatokból, ami nem is meglepő, hiszen a követelményszint meghatározása során is ezen elvek tudatos figyelembevétele adta az egyik peremfeltételt.
Ha valaki itt a cikk végén válaszként egy számértéket vár, annak az alábbi választ lehet adni:
Mivel minden épület más, így mindig egyedileg kell az optimum szintjét meghatározni, de ha az elvi passzívház szint környéki szerkezetet használunk, összességében helyesen járunk el, hiszen az ideális érték valahol ezen szint környékén keresendő.
„… aki nem szigetel eleget: bolond, vagy túl sok a pénze.”
Triviális, de végezetül fontos megjegyezni, hogy bár a bejegyzés a falak hőszigetelési kérdését járja körül egy jó épület vagy akár egy jó passzívház sem (csak) erről szól. Ez egy nagyon durva, a saját kontextusából kiragadott fontos, ámde csak részprobléma. Egy jó épületnek, de akár egy jól megválasztott szerkezetnek is sok egyéb műszaki és építészeti kívánalomnak kell megfelelnie.
Köszönettel tartozom az írásában nyújtott segítségért és korrekcióért Sariri-Baffia Enikőnek.

A számítás részleteit is bemutató táblázatok, valamint a cikk teljes szövege megtalálható az Építészfórum oldalán.