Többször hírt adtunk arról, hogy megépült hazánk eddigi legnagyobb passzívháza. Az ingatlant teljes egészében bérlakásként hasznosítja az építtető-tulajdonos XIII. kerületi önkormányzat. Az első mérések alapján a lakások fűtésköltsége a téli hónapokban sem éri el a 2500 forintot. Felvettük az egyik bérlővel a kapcsolatot; Mackó Mónika az első lakók egyike, korábban felszínes ismeretei voltak a passzívházakról. A tapasztalataira voltunk kíváncsiak.
- Mikor költöztek be?
– Az első bérlőtársakkal januárban foglalhattuk el a lakásokat.
- Korábban is önkormányzati bérlakásban élt?
– Igen, eddig is a 13. kerületi önkormányzattól béreltünk lakást az édesanyámmal, a Jászai Mari térnél laktunk egy társasházban. Havonta 30 ezer forintot fizettünk a fűtésért, további 60 ezret lakbérre. Aki ismeri a környéket, tudja, hogy ez a városrész rendkívül zajos, nagy a forgalom. A lakás fekvése miatt ráadásul napi fél órát élvezhettük a napsütést, már ha éppen sütött a Nap. Megoldást kerestünk. A százlakásos passzívházra 2013. októberében egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet, biztatott, hogy pályázzak meg egy lakást.
- Mennyi időre szól a bérleti szerződésük?
– Sokan riasztónak tartják, hogy határozott időre, öt évre szól a bérleti jog. Kérdezik: mi lesz öt év múlva? Kidobnak minket az utcára? Nem dobnak ki, amennyiben nem randalírozunk, nem verjük szét a berendezést, és rendesen fizetünk. Hosszabbít az önkormányzat, maradhatunk öt év után is. Az előző bérlakás sem szociális, hanem piaci alapú volt.
- Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de mi történne, ha nem tudnák a lakbért fizetni?
– …nem tudom. Én mindig rendesen fizettem a lakbért, s ha rajtam múlik, ezután is így lesz.
- Milyen feltételeknek kellett megfelelni bérlőként?
– Foglalót kellett fizetnünk, 100 ezer forintot. Ez nem jár vissza. A jövedelmi helyzetet is vizsgálták, alaposan megszűrték az embereket, 140 ezres fizetés alatt nemigen lehetett eséllyel pályázni.
- Volt beleszólásuk a lakás kiválasztásába?
– Alapterület szerint három lakástípus van. Mi 1+2 félszoba+erkélyes, 60-63 négyzetméteres lakást szerettünk volna, de mivel ketten vagyunk, a közepesek és a garzonok közül választhattunk. Végül egy földszinti lakásra esett a választásunk a B lakótömbben, az itteni lakások 48-51 négyzetméteresek, egy+félszobásak, erkéllyel. Bútorozott konyhát kaptunk, szagelszívóval és kerámialapos villanytűzhellyel. Minden lakáshoz tartozik a pinceszinten tároló, ezért nem kell külön fizetni. Elégedettek vagyunk a lakással. Valósággal úszik a fényárban, minden oldalról besüt a Nap. Kertkapcsolatos. A falak hangszigeteltek, semmi zaj nem szűrődik át a szomszédból, pedig van kiskutya és kisgyerek is. Kétóránként teljesen kicserélődik a levegő. Ha főzünk, az sem érződik; a konyhában ugyan van szagelszívó, de nem kell használnunk, mert nagyon jó a légcsere.
- Új építésű lakásokról van szó, ráadásul passzívház minőségűek. Elmondták, mi mindenre kell ügyelni, vigyázni? A használatot illetően vannak speciális szabályok?
- Részt kellett vennünk egy oktatáson, ahol elmondták a tudnivalókat. Van pár szabály, amit be kell tartani. Nem szabad például a falakat megbontani. Fúrni sem szabad akárhol; a mennyezet alatti 40 centis sávot szabadon kell hagynunk a padlófűtés miatt. Inkább ragasztunk, mint fúrunk. A vasbeton szerkezet miatt nem is egyszerű fúrni, mert kicsorbulnak a fúrófejek. A falakat festhetjük, de nem mindegy, milyen festéket használunk. Ha valami meghibásodna, például gond adódna a nyílászárókkal, csak a gyártó vagy a gyártó képviselője javíthatja. Mindenben segít az önkormányzat.
- Az egyik jellemző tévhit, hogy a passzívházban nem szabad ablakot nyitni…
– Most, már, hogy passzívházban lakom, ezt a mendemondát tudom cáfolni. Ki lehet nyitni az ablakokat, de felesleges, mert folyamatos a légcsere, friss, tiszta, szűrt a levegő. Ilyen jó levegőminőséget egy lakásban sem tapasztaltam korábban. Ami feltűnt, hogy kissé száraz a levegő. Szokatlan, hogy nincs fűtőtest, amire párologtatót, vagy vizes törölközőt lehetne tenni. Párásító berendezést nincs értelme használni, mert folyamatosan cserélődik a levegő. Tévhitekkel és is találkoztam; elképesztő dolgokat is hallok. Azt is mondják, passzívházban csak meghatározott időpontban lehet fürdeni. Hülyítik egymást az emberek…
- A fűtést tudják szabályozni?
– Minden lakásban van fűtésszabályozó. Meleg a lakás, többnyire melegem van. Mivel hálózaton vagyunk, a fűtést nem tudom mérsékelni, csak magasabbra állíthatom. Ha valamelyik lakó 25 Celsius-fokra állítja a fűtést, nálam is 25 fok lesz. Csak feltételezem, hogy így működik, mert hiába próbálom a hőfokot mérsékelni, nem sikerül.
- Mennyi a lakbér?
– Ugyanannyi, mint volt, havi 60 ezer forint. Az eddigi fűtésadatokat a sajtóból ismerem, mivel ebben a fűtési szezonban az önkormányzat átvállalta a fűtésköltséget. Tudtommal a fűtésdíj egy lakásra vetítve havi 2300 forint körül mozog.
- Hány lakás kelt el eddig?
– Tudomásom szerint jelenleg a lakások 40 százaléka foglalt. Az első pályázatnál egymás kezéből szedtük ki a kilincset, húszasával özönlöttek a házba a bérlőjelöltek, aztán valamiért egyre kevesebben lettek.
- Beszédtéma a lakók között, hogy az ország legnagyobb passzív társasházában élnek?
– Persze, különlegesnek tartjuk, mert az is. Január 27-én volt a ház hivatalos átadója, a lakók képviseletében én vettem át jelképesen a kulcsot.
- Kritikaként az is elhangzott, hogy a lakások túl sűrűn vannak egymás mellett. Lakóként hogy látja ezt?
– Az épület modern, európai. Bőven van zöld terület, minden földszinti lakáshoz kert tartozik, és van egy nagy füvesített udvar is. Energiatakarékossági megfontolás miatt nyitottak a folyosók. Nincs bezártságérzetem. Nagyon jól érzem itt magam, és édesanyám is sokkal jobban van, mióta itt lakunk.
Várjuk olvasóink hozzászólásait, észrevételeit, kérdéseit! Mackó Mónikától is kérdezhetnek kommentben.
