Nem új épület - 2009-ben épült -, de ikonikus, és télen különösen lenyűgöző (gyakorlatilag láthatatlan) a svájci Alpok Vals településén található kb. 160 négyzetméteres, 4 hálószobás Villa Vals.
A luxusház holland tervezők munkája, különlegessége, hogy teljesen belesimul a hegyoldalba, a lakótér konkrétan a föld - hegyoldal - belsejében található. A tájba simuló ház köríves frontoldalához egy kb. 60 négyzetméteres nagyvonalú teraszon keresztül vezet az út.
A panoráma mesés, a ház pedig - a tudatos tervezés és a természeti adottságok folytán - kifejezetten energiahatékony. A belső tereket szinte minden oldalról a föld 'szigeteli' (nyáron passzívan hűti, télen passzívan fűti), a frontoldalon található nagyméretű nyílászárók pedig elegendő napfényt - napenergiát - juttatnak a helyiségekbe. A természeti, pontosabban a közeli folyó nyújtotta adottságoknak köszönhetően vízenergia-hasznosítással oldják meg az áramtermelést. A villa vonzza a turistákat, az épület az év nagy részében hotelként funkcionál. Az árakról itt találnak információkat az érdeklődők.
Építés éve: 2005-2009
Alapterület: 225 négyzetméter
Költségvetés: 670 000 euro (2009)
Díjak: AIT Award Luxury Living 2012, Desing Award 2011, Green Good Design Award 2010
Tervek: Bjarne Mastenbroek, Christian Müller
Fotók: SeARCH, Iwan Baan, Salottobuono (in Abitare n. 499)
Mint arról 2011. őszén a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciához kapcsolódón a Green Press elsőként beszámolt: hazánk eddigi legnagyobb passzívházas beruházása veszi kezdetét Budapesten, a XIII. kerületben. Angyalföldön épül meg az első magyar passzív társasház, 100 lakással, önkormányzati beruházásként. 2012. június végén megszületett az építési engedély, a kiviteli tervek elkészültek, versenyeztetik a kivitelezőket (a közbeszerzési pályázat egyelőre nem került ki a XIII. kerületi önkormányzat weboldalára, illetve a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. honlapjára). A felelős tervező, Nagy Csaba Ybl-díjas építész (Archikon Kft.) által eljuttatott műleírás alapján ismertetjük a terveket. 2012. szeptemberében megjelent a közbeszerzési kiírás. Részletek ITT>> (a szerk.)
Az építési
telken egy 100 lakásos passzívház minőségű lakóépület-együttes
helyezendő el, átlagosan 50 négyzetméteres lakásokkal
(bruttó alapterület).
A telek tömböt a
Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és a Fáy utca határolja. A tömbön
belül, hasonlóan a környező
területekhez, megkezdődött az ingatlanállomány cseréje. A régi
alacsony komfortú épületeket
szanálták, helyükre az elmúlt néhány évben új, a korábbinál nagyobb
lakóépületek épültek. A lakóépület
telke alapvetően vegyesnek mondható lakókörnyezetben, részben zárt sorú, részben
szabadon álló épületek között
helyezkedik el.
A telekre a
tervezett szabályozási előírásokból egy zárt sorú előkertes beépítés következik.
A 16 méteres építménymagasság
földszint és 4 emelet magas épületekkel számol, mely megegyezik az újabb
építésű saroképület volumenével. A
terepszint feletti maximális beépíthetőség 60%, míg a terepszint alatt a telek
70%-a építhető be maximálisan. A
zöldfelület minimális mértéke 20% lehet.
A kertvárosias
megjelenés érdekében előkertek kialakítása szükséges mindkét utca vonalában. Az
oldalkertek és a hátsókertek
megtartása az OTÉK és a városrendezési tanulmány alapján került meghatározásra.
A meglévő szomszédos
épületekhez tűzfalasan csatlakozunk.
Az
épületegyüttest a lakásszámból adódó viszonylag nagy volumene és a legkedvezőbb
tájolás kialakítsa miatt három
épületrészre bontottuk. Az épületrészek egy belső udvart ölelnek körül, melyen
zöldterület kerül kialakításra. A
földszint magasságába helyezett udvar alatt létesítjük a parkolókat, részben a
pince, részben a földszinten
illetve a parkolólemez tetején.
A lakások
elrendezése - Az épületben 100
lakás került kialakításra átlagosan bruttó 50m2 alapterülettel. A három
épülettömbben három különböző,
nagyságrendileg 40, 50 és 60 négyzetméteres, lakóegység típus kapott helyet. A
kisebb lakások garzon, míg a nagyobbak
másfél, illetve kétszobás kialakításúak. A lakószobák kifele, a szabad
homlokzatok fele tájoltak, a közlekedők
irányába csak alárendelt helyiségek néznek.
„A” tömb: 29 db 60 m2-es
lakás (nappali + 2 fél
szobás + erkély)
„B” tömb: 40 db 48 m2-es
lakás (nappali + fél
szobás + erkély)
A passzívház komplex tervezői szemlélettel kialakított épület. Már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. A tervezés alapvető eszköze és elengedhetetlen része a tervezés során több lépcsőben végzett PHPP-számítás (passzívház tervező programcsomag), melyet a Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők és az optimális energiamérleg alakítható ki.
Általános kritérium a darmstadti Passivhaus Institut általi minősítés megszerzéséhez, hogy a fajlagos éves összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh/(m2év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10%, a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 10 W/m2 értéket.
Kompakt tömegformálás - Törekedni kell arra, hogy egy adott épülettérfogathoz minél kisebb lehűlő felület társuljon. A homlokzati üvegfelületek aránya lehetőség szerint ne haladja meg a 40 %-ot. A nyílászárók iránti követelmény beépített állapotban hogy U-értékük ne haladja meg a 0,85 W/m2K értéket, az egyéb felületek esetében U<= 0.15 W/m2K - ehhez 25-30 cm vastag hőszigeteléssel ellátott minimum 55-65 cm vastag falszerkezet szükséges.A telek és a beépítési szabályok által lehetővé tett optimális tájolás.
Az üvegfelületek többségét célszerű dél-kelet, dél-nyugati irányba tájolni, kisebb részük lehet keleti vagy nyugati tájolású, az északi tájolású üvegfelület lehetőség szerint ne haladja meg az 5 %-ot. A tervezett épület összes lakása kedvező tájolású, nincs északi nyílással rendelkező lakóhelyiség. A főhelységek kifelé fordulnak elkerülve ezzel a kedvezőtlen átlátásokat.
A nyári túlmelegedés ellen árnyékolók használata szükséges. Az épülettömbök napos oldalai táblás külső árnyékoló szerkezettel felszereltek. Az éjszakai időszakban a nyári túlmelegedés megelőzésére fontos, hogy a lakások átszellőztetése biztosítható legyen. A téli időszakban az árnyékolók megnyitása lehetővé teszi az alacsonyabb szögben érkező nap sugarai a belső terekbe jutva hőként hasznosuljanak.
Hőhídmentes kialakítás
A passzívházban alapvető fontosságú a hőveszteségek minimalizálása. Erről elsődlegesen a ház fűtött épületrészének külvilággal érintkező felülete, az úgynevezett termikus burok hőszigetelő rétege gondoskodik. A hőszigetelő réteg megfelelő vastagsággal, megfelelő hőszigetelő értékkel kell rendelkezzen, összefüggőnek kell lennie, és nem tartalmazhat számottevő hőhidat.
Légtömörség biztosítása
A tervezett szerkezetek, anyagok és a kivitelezés minősége hivatott biztosítani, hogy az épületben nem kívánt, ellenőrizetlen és többlet energiafelhasználást igénylőlégáramlások ne lépjenek fel.
Hővisszanyerős szellőzés
Folyamatos légcserével az eltávolított használt levegő hőenergiájának 70-90%-os visszanyerésével lehet a „passzívház” minősítés elnyeréséhez szükséges energetikai paramétereket biztosítani. A szellőztető rendszer azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség (hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba) légbefúvást, a szennyezett levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) pedig légelszívást végez. A beérkező levegő egy finomszűrőn keresztül jut a lakásba, amely a por és a pollenek nagy részének kiszűrésével tisztább levegőt enged be, mintha a szellőztetés ablakon keresztül történne. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódás, a penészedés veszélyét. A rendszer emellett közel hússzor annyi energiát takarít meg, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges! A szükséges légcsere mértéke az épülettérfogat 0,3-0,8-szerese.
Megújuló energiaforrások használata - levegő-víz vagy víz-víz hőszivattyúk alkalmazásával illetve a háztartási melegvíz készítésre rásegítő napkollektorok telepítésével.
Parkolás és
tárolás - Az OTÉK előírásai
szerint a 100 lakóegységhez 100 parkolóhely biztosítása szükséges. A földszint
magasságába helyezett udvar
alatt létesítjük a parkolókat, részben a pince, részben a földszinten illetve a
parkolólemez tetején. A parkolók
megközelítése a Jász utcai oldalról történik, ahol a főbejárat mellett nyitott
kerékpártároló egységet is létesítettünk a
lakóegységenként előírt 1-1 férőhellyel, összesen 100 kerékpár részére. A
pincében minden lakáshoz
tartozóan tároló helyiségek kerültek tervezésre.
Akadálymentesség - Bár a tervezett
épület nem közhasználatú építmény, az akadálymentes megközelíthetőség és
használat előírásait szinte
maradéktalanul teljesítjük. A telek gyakorlatilag síknak tekinthető, a
tervezett földszinti padlóvonal megegyezik a Jász
utcai csatlakozó terepszinttel. Az épület biztonságos és akadálymentes
megközelítése mind a földszinten, mind
a mélygarázson át megoldott. Az épületen
belüli közlekedők szélessége megfelelő méretű, a személyfelvonók akadálymentes
használatra
alkalmas módon
lesznek kialakítva.
Zöldfelületek és
közösségi terek - Az épületek az
utcák vonalától 3-3méterre visszahúzásra kerültek, így előkertek kialakítása
válik lehetővé. A tervezési
koncepció központi eleme a az első emelet magasságában zöldtetőként kialakított
udvar, mely közösségi térként is
funkcionál. Az épületek mögött, az oldalkertekben összefüggő parkosított
zöldfelület került kialakításra többszintes
növényállománnyal. A Zsinór utcai
épülettömb földszintjén, a főbejárat mellett, az oldalkerthez kapcsolódóan
diszponibilis közösségi teret
alakítottunk ki a lakóközösség számára.
Helyszín: Budapest XIII., Zsinór utca 23-25., Jász utca 89-91.
A tervezés helyszínét képező telek a Harsány lejtő kertváros elnevezésű, III. kerületben kialakításra került újonnan parcellázott terület. A tervezési program egy olyan kétlakásos társasház létrehozása volt, mely formajegyeiben modern, szem előtt tartja a környezeti hatásokat, energiatakarékos, mindezek mellett pedig jó lakókörnyezetet teremt.
Látványtervek: A3 Építész Kft.
A két lakásban kialakítandó helyiségek és térkapcsolatok megegyeznek, azonban a megbízók szerették volna elkerülni a klasszikus ikerház formát.
Az igények alapján a pinceszinten a garázst, tárolót és gépészeti helyiséget, a földszinten a nappali tartózkodás tereit a kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel és egy dolgozóval, míg az emeleten a háló funkciókat a kiszolgáló egységekkel kellett elhelyezni. A lakások mérete kb. 125 m2 + pince.
Metszet, alaprajz: A3 Építész Kft.
A földszinten és az emeleten 25 cm falazóblokk készül, 24 centis hőszigeteléssel. A födémszerkezetek monolit vasbeton födémek. A födémben gépészeti szerelés (fűtéscsövek, szellőztető berendezés csővezetékei) is helyet kap. A lapostetők felületei extenzív telepítésű zöldtetők.
Az utóbbi években érzékelhetően megnőtt az energiahatékony, energiatakarékos épületek iránti érdeklődés; főleg a drámaian emelkedő energiaáraknak, s részben a bizonyítottan jó alternatívát jelentő, ma már hazánkban is széles körben ismert - kiemelkedően energiahatékony - passzívházaknak köszönhetően. Szekér László, okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató összeállítása
Az első passzívház minősítést 2009-ben kapta meg magyar lakóépület, - a szadai passzívházat azóta egyetemi diplomamunkák elemzik, rövid idő alatt tananyag lett belőle.
A korábbi, kezdetleges energiahatékonysági gyakorlatot minőségileg új szintre emelte ez az egyszerű lakóház, mely hazánkban elsőként teljesítette a rendkívül szigorú, nemzetközileg is elismert energetikai követelményrendszert – hozzátehetjük, hogy gazdaságosan, és az eltelt időszakot figyelembe véve elméletben és gyakorlatban igazolva az elért eredményeket. Jelenleg tíz magyar épület rendelkezik hivatalos passzívház minősítéssel, és több tucat építkezés/minősítés van folyamatban; közel százra tehető azon épületek száma, melyek megközelítik a passzívház minőséget.
A szadai passzívházból tananyag lett. Látványterv: Intervallum Építésziroda
A passzívházak a szokványos technikával készülő épületek energiamennyiségének töredékét igénylik, megvalósításuk már a mai energiaárak mellett is sok esetben gazdaságos.
A passzívházak tervezése és megépítése átfogó ismereteket igényel, a minőségi megvalósítás csupán ezen ismeretek birtokában lehetséges. 2011-ben indult Magyarországon a minősített passzívháztervező képzés, 2012 nyaráig 80 fő végezte el a tanfolyamot, többek között sikeresen diplomáztak az első passzívház-tervező szakmérnökök a gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán. (A tervezői továbbképző tanfolyam 9 önálló rendezvényből és gyakorlati műhelymunkából áll, amelynek elvégzése lehetőséget nyújt a darmstadti Passivhaus Institut által kifejlesztett Minősített Passzívház Tervező cím sikeres, vizsga útján történő megszerzésére).
A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán 2012-ben diplomáztak az első passzívház tervező szakmérnökök. Ismertető a képzésről>>
A passzívház-technológia valós választ ad az energiakérdésre, így hazánkban is egyre több passzívház létesül. Időnként lehet hallani null-energiás, plusz-energiás illetve autonóm házakról is, azonban ezek alapja is a passzívház-technológia.
Hogyan tudunk nulla illetve pluszenergiás épületeket alkotni?
Energiahatékonysággal és megújuló források alkalmazásával. Elkerülhetetlen a kompakt épületformára törekvés, az optimális tájolás, termikus zónásítás, szuperszigetelt épületburok (határoló szerkezetek és ablakok), légtömörség, hővisszanyerős szellőzés, hatékony berendezések, használói tudatosság, napkollektorok, napelemek, hőszivattyúk… stb. stb. – azaz sikerült beazonosítani a passzívházak legfőbb jellemzőit! A passzívház a hatékony épületburok és optimalizált gépészeti kialakításánál fogva az optimális energiahatékonyságot jelenti, a többi megújuló energia alkalmazása pedig megtérülési számításokkal igazolható.
A zéróenergiás épület közkeletű definíciója: energiaigény mínusz energiatermelés ≤ 0. Rögtön felmerül pár tisztázandó dolog: például mi számít energiaigénynek (a közös területek, pl. lépcsőházak, garázsok világítása, háztartási gépek energiafogyasztása ide számít-e?), mi számít energiatermelésnek (helyi vagy távoli energiatermelés)? Fontos tisztázandó kérdés továbbá, hogy nettó vagy bruttó alapterületre vetítjük az igényt, és primerenergiában számolunk-e? Az is kérdéses, vajon az épületeken belül kell-e megteremteni a közel nulla energiafelhasználást, vagy pedig nagyobb rendszerekben gondolkodva. Az egyes épületekre telepített mini-erőművek nem mindig gazdaságosak. Az egyes országoknak fontos tisztázniuk a célt is, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, vagy az energiafüggetlenség a fontosabb? A megújuló források alkalmazása többletköltséggel járhat, és akár ronthatja is az energiahatékonyságra szánt pénzügyi forrásokat, ezért feltétlenül biztosítani kell a gazdaságosságot és az életciklusra vetített költségoptimalizálást.
Nem elhanyagolható érv a passzívházak mellett a PHPP – megbízható és igazolt modellező szoftver, mely hitelesített dinamikus szimulációs programokra épül, használata egyszerű és mégis pontos. A PHPP számítás pontossága tudományosan bizonyított tény. A zéróenergiás, illetve pluszenergiás épületek méretezéséhez is jó alapot kínál, megfelelő modulokkal (megújuló energia méretező modulok, beruházási és üzemeltetési költségek valamint életciklus-elemzések, stb.) továbbfejlesztve a tervezés megfelelő eszköze lehet a jövőben is.
Az Európai Unió döntése szerint 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését figyelembe vevő technikákat kell a megvalósítás során alkalmazni. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház követelményrendszer, illetve -technológia gyakorlati alkalmazása, nem csak új épületek esetén, hanem a felújításoknál is. Bár a felújítások komoly kihívás elé állítják a tervezőket és kivitelezőket, számos példa áll rendelkezésünkre meglevő épületek passzívház szintű felújítására.
A 2010/31/EU Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv 9. cikke előírja: a tagállamok biztosítják, hogy 2020. december 31-től kezdődően valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen, és 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek. Az irányelv előírásai szerint a tagállamoknak nemzeti terveket kell készíteniük a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére. Az irányelv előírásai szerint a tagállamoknak a tervekről rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottságnak.
Lázár Antal okl. építészmérnök által tervezett különleges passzívház. Az épületről több fotó és ismertető ITT található >>
Hazánkban is megkezdődött a szakmai műhelymunka a nemzeti tervek előkészítésére, a közel nulla energiaigényű épület típusok műszaki paramétereinek és definíciójának megállapítására a még gazdaságos megvalósíthatóságot és a hazai építőipari és gazdasági folyamatokat is figyelembe véve.
A szakmai előkészítésbe – egyetemek, kamarák, szakmai szervezetek mellett - bekapcsolódott a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) is, javaslatokat téve a racionálisan megvalósítható műszaki követelményrendszer kialakítására.
A PAOSZ véleménye szerint a passzívház technológia jelenleg az energiahatékony és fenntartható építés gazdaságosan megvalósítható, műszakilag kiforrott gyakorlatát képviseli, és mivel a megfogalmazott követelményeket a passzívházak teljesítik, javasolják, hogy a minősített passzívházak külön számítás nélkül feleljenek meg az előírásoknak. Javasolják továbbá, hogy a számítások igazolásához a PHPP - a passzívházak méretező szoftvere teljes körűen felhasználható legyen, annak elkészítésére a mindenkori energiatanúsítók, valamint a "Minősített Passzívház Tervező" és a "Minősített Passzívház Tanácsadó" nemzetközi oklevéllel rendelkező személyek jogosultak legyenek.
Az uniós irányelvek alapvetően jó célt fogalmaztak meg a közel nulla energiafogyasztású épületekkel, azonban kérdéses, hogy az egyes épületekkel egyedileg kell-e ezeket a célokat teljesíteni. Bár műszakilag lehetséges zéróenergiás, sőt pluszenergiás épületeket építeni, nem biztos, hogy a lakóházak a legoptimálisabb energiatermelő helyek, és nem biztos, hogy a lakók a legjobban képzett személyzet az energiatermelés felügyeletére. Aki vállalja ezt a feladatot, azt jutalmazni kellene – adókedvezményekkel, kedvezményes energia-átvételi lehetőséggel, egyéb elismerésekkel – de talán nem kellene kötelezővé tenni.
Viszont javasolható az épületek energiafogyasztásának passzívházszintű csökkentése, hiszen ez reálisan megvalósítható. A megújuló források alkalmazását pedig központi támogatás mellett célszerű elősegíteni.
A 16. Nemzetközi Passzívház Konferenciához kapcsolódóan 2012. május 6-án hannoveri passzívházakat kereshettek fel az érdeklődők. Mint arról korábban írtunk: települési viszonylatban a németországi Hannoverben koncentrálódik a legtöbb passzívház, a városban új építések esetében követelményként jelenik meg a passzívház standard alkalmazása. A passzívház látogatás alkalmával készültek az alábbi felvételek.
Grundschule In der Steinbreite, Hannover. Passzívház standard szerint kialakított általános iskola, fedett tornacsarnokokkal és óvodarésszel. Alapterület 2727 négyzetméter, befogadható létszám: 347
Az oktatási intézmény sportcsarnoka. Alapterület: 780 négyzetméter, befogadható létszám: 58
Egy kevésbé kifejező fotó:) egy hannoveri passzívház-óvodáról. Az intézmény 2009-ben épült, 640 négyzetméteres, 5 óvodai csoport befogadására alkalmas Bekerülési költség: 2,55 millió euró
2012. május 4-5-én rendezik meg a 16. Nemzetközi Passzívház Konferenciát Németországban. A minden évben más - ausztriai vagy németországi - városban összehívott népszerű szakmai rendezvény házigazdája idén Hannover. Alsó-Szászország tartományi székhelye 2006-ban adott otthont először az eseménynek (a tartományban új építések esetében általános a passzívház-standard alkalmazása). A konferenciához kapcsolódó szakmai programok május 2-án kezdődtek, a programsorozat - hannoveri passzívházak látogatásával - május 6-án ér véget.
A passzívház-technológia, mint fokozottan energiahatékony építési metódus, bárhol a világon - a helyi adottságoknak megfelelően - alkalmazható, minden épülettípus esetében. Megvalósult lakóépületek ezrei, irodaházak, oktatási intézmények, sportlétesítmények, szállodák, kórházak stb. bizonyítják a passzívház-standard "működőképességét". A hagyományos eljárással létesült épületekhez viszonyítottan elenyésző fűtés-, hűtés-, primer energiaigénnyel üzemelő passzívházak többsége a technológia "őshazájában" Németországban, illetve a szomszédos Ausztriában található, de már a világ számos országában fellelhetők: Svédországban éppúgy, mint Indonéziában, Horvátországban vagy éppen Koreában.
Magyarországon jelenleg 10 minősített passzívház található, ezek mindegyike lakóépület. (Szinte valamennyi a Passzívházépítők Országos Szövetsége tagjainak - építészek, gépészek, kivitelezők - közreműködésében valósult meg.) Passzívház-technológiával természetesen tíznél jóval több, óvatos becslések szerint nagyjából 30 passzívház-minőségű épület létesült hazánkban az elmúlt 4-5 évben - az építtetők a minősítési tanúsítvány beszerzését nem tartották lényegesnek. (A minősítési eljárást a németországi Energie Planer Team látja el magyar passzívházak esetében.) A hazai, nem minősített passzívházak többsége újépítésű lakóház (családi ház, sorház), de gazdasági épület (mérnökségi telep), közintézmény (általános iskola), irodaház is fellelhető köztük, sőt, nemrégiben elkezdődtek az első passzívház-panzió építési munkálatai is. Elenyésző számban passzívház-minőségű épületfelújítások is történtek; példaként említhető a Gödöllői társasházi lakás, vagy a SOLANOVA-projektként ismert dunaújvárosi panelház rekonstrukciója.
Az Európai Unió épületenergetikai direktívája nagy kihívás elé állítja az építőipart. Az elképzelések szerint 2020. január 1-jétől kizárólag közel nulla energiaigényű, vagyis fokozottan energiatakarékos épületek létesülhetnek Európa-szerte. A direktíva nyomán a passzívház-szabvány alkalmazása - mint ezen célokat teljesítő, 21 éve ismert, bevált technológia - általánossá, kvázi kikerülhetetlenné válhat.
A Nemzetközi Passzívház Szövetség (iPHA) becslése szerint több mint 32 ezer passzívház létesült világszerte 1991, vagyis az első, darmstadti passzívház megépítése óta. Az első passzívház létrehozója Prof. Wolfgang Feist épületfizikus, a passzívház-szabvány megalkotója, a Passivhaus Institut alapítója, a nemzetközi passzívház konferencia igazgatója.
Az innovációserkentés fontosságát kiemelő 16. Nemzetközi Passzívház Konferencia az egyes éghajlati övezetek energiahatékonysági kihívásai mellett a legújabb passzívház-komponensek bemutatására fókuszál. A konferencia előadásanyagát a 19 tagú tudományos tanács 35 országból benyújtott munkákból állította össze.
A 16. Nemzetközi Passzívház Konferencia tematikája
- Passzívház és közel zéró energiafelhasználású épületek
Innsbruck, Olimpiai falu - kizárólag passzívházakkal
A konferencia résztvevői idén is kedvükre válogathatnak a kapcsolódó programok között: tájékozódhatnak a továbbképzési lehetőségekről, de helyben is tartanak május 2-án egynapos Passzívház Alapkurzust, s jó programnak ígérkezik az interaktív termékismertetők sokaságát felvonultató Kézműves Fórum is. A világ legnagyobb, idén 128 (jellemzően német, osztrák, dán) céget felvonultató passzívház szakkiállításán bemutatkoznak a passzívház-komponensek gyártói, a látogatók megismerkedhetnek a különféle passzívház-elemekkel, tervezési segédletekkel, szoftverekkel (a kiállítási terület 3400 négyzetméter). A konferencia előadásai német és angol nyelven hallgathatók.
A 16. Nemzetközi Passzívház Konferencia hivatalos weboldalaITT található
a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) is fellelhető - egyedüli magyar partnerként - a Nemzetközi Passzívház Konferencia szakmai partnerei között.
A PAOSZ-t egyébként - ugyancsak egyedüli magyar passzívház szervezetként - az iPHA a tagjai között tartja számon.
A passzívház standard szerint tervezett, kivitelezett lakóház a Balaton-felvidék egyik kistelepülésén található. A fürdőszoba és a hálószoba keleti, az étkező déli, a
nappali és a terasz nyugati tájolású. A fürdőszoba és hálószoba az utcafront felőli oldalon található. A telek mindössze 17.5 méter széles - nyugati
irányban erősen lejtős -, a szomszédos erdőségre impozáns panoráma nyílik.
Az első Balaton-felvidéki passzívház látványterve. Forrás: Boros Károly
Az építtetők 70-80 négyzetméteres, egyszintes lakóépületet álmodtak meg, a ház többi részéről leválasztható
háló-nappali-étkezővel. Elvárásuk volt, hogy a ház rezsiköltsége a lehető legalacsonyabb legyen, vagyis legyen ésszerűen szigetelt, ugyanakkor "kilátást kihasználó" ablakok kerüljenek az erdő felőli oldalra, a hátsó részre pedig egy terasz. Alternatívaként
felmerült a tetőtér beépítése is, ám részben a telek lejtése, részben a jellemző tetőtéri problematika, a nyári túlmelegedés miatt ez végül elmaradt.
- A fűtést
kondenzációs gázkazánnal kapcsolt padlófűtéssel gondoltuk megoldani, ami a
használati melegvizet is adja. Napkollektor felszerelése is tervben
volt, de lemondtunk erről, mivel jórészt ketten lakunk a házban, így a beruházási költsége nemigen térülne meg a csekély mértékű használati melegvíz
fogyasztás miatt - közölte az építtető. Hőszivattyút sem
alkalmaztak részben a költségei miatt, részben pedig azért, mivel a talajvíz mélyen van. A gázkazán mellett döntöttek, de tervben van, hogy a nappaliban később kandallót építenek. Az épületben hővisszanyerős szellőztető működik; esővíztartályban gyűjtik a csapadékot, amit nemcsak öntözésre, hanem wc-öblítésre és mosáshoz is felhasználnak. A bejárat alatti fagymentes
tárolóban télen a gyümölcsöt, zöldséget, a virágokat helyezik el.
Tapasztalataink igazolják, hogy a ház bőven hozza a passzívház-kritériumokat. A téli fűtésre 237 köbméter gáz elegendő volt a 21,5-22 Celsius-fokos belső hőmérséklet tartásához - fogalmaznak Boros Károly tervező-kivitelezőnek írt levelükben a "ház nagyon elégedett" lakói
Médiapartnerünk, a koos.hu építészeti blog 2009. augusztusában adott hírt a Balaton-felvidéki passzívház terveiről, ahol a következő tervkritikát kapta: a ház jó elrendezésű, praktikus, átgondolt nem csak építészetileg,
hanem gépészeti szempontból is. Jó látni, hogy a passzívházas elvek kezdenek
megjelenni a nem minősített passzívházakban is.
MÉG TÖBB FOTÓ ÉS ISMERTETŐ ITT TALÁLHATÓ A TAKAROS LAKÓHÁZRÓL
Építés éve: 2005-2009
