A társasházi lakások köztudottan energiapazarlók. Annak ellenére, hogy épületszerkezeti szempontból jónak mondhatók az alacsony U-érték miatt, a felújítások során általánosan alkalmazott megoldások mégsem segítik az energiahatékonyságot. Fokozott figyelmet kell a panel és más társasházak felújítására fordítani, passzívház-technológia alkalmazásával kifejezetten jó eredmények érhetők el - állítja Benécs József, okl. gépészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató, hazánk legtapasztaltabb és talán legfoglalkoztatottabb PHPP-szakértője.
Mint arról korábban beszámoltunk: 2012. november 9-11. között kinyit a minősített, előminősített magyar passzívházak egy része, a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok hazai programjai, a látogatható épületek köre a www.passzivhaznyiltnap.com oldalon tekinthető meg.
November 2. hétvégéjén egy fokozottan energiahatékony gödöllői társasházi lakást is felkereshetnek az energiatakarékos építészeti, gépészeti megoldások iránt érdeklődők, potenciális építtetők, felújítás előtt állók is. A lakás érdekessége, hogy passzívház-technológiát alkalmaztak a felújítás során.
A gödöllői társasházról senkinek sem jutna az eszébe, hogy egy passzívház minőségű, vagyis fokozottan energiatakarékos lakást rejt...
Fotó: Benécs József
- Sok esetben nem lehetséges a külső oldali hőszigetelés a lakók eltérő meggyőződése, vagy anyagi megfontolása miatt. A bemutatásra váró lakás önálló hőszigeteléssel és sajátságos gépészeti megoldással rendelkezik. Mintegy 84 százalékos energiamegtakarítást ígérnek a számítások, amit a két évvel ezelőtt már megvalósult hasonló felújítás során a lakók visszaigazoltak - tudtuk meg Benécs Józseftől.
A fűtési idény a gödöllői lakásban 2012. november 1-jén kezdődött a kazán bekapcsolásával. Eddig szükségtelen volt fűteni a kimagaslóan jó hőszigetelés és a nagy szoláris nyereséget megvalósító nyílászáróknak köszönhetően, továbbá a hővisszanyerős szellőztető berendezés is kellemes belső klimatikus 'viszonyokat' biztosított, fejtette ki a szakember.
A gödöllői 'passzív' lakást Borsos László tulajdonos mutatja meg az érdeklődőknek. A 60 négyzetméteres lakás 2012. november 11-én vasárnap délután 15-től 17 óráig látogatható. A részvétel előzetes regisztrációhoz kötött, anyiltnap@passzivhaz.info.hu e-mail címen lehet jelezni a részvételi szándékot.
Szervezett autóbuszos túra is indul 2012. november 11-én, melynek keretében 5 budapesti és Budapest környéki passzívház látogatható meg. Részletek >>
Az egyik legaktívabb francia passzívháztervező iroda - a Paumier Architectes Associés - képviseletében tart előadást a 2012. november 9-i Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián Bernd Retz okl. építészmérnök. Francia passzívházakat, köztük nemzetközi partnerprojekteket ismertet. A konferencia tervezett programja itt található >>
A passzívházak fajlagos fűtési energiaigénye nem haladhatja meg a 15 kWh/m²,év értéket. Száz négyzetméterre vetítve az éves fűtési energiaszükséglet nem lépheti túl a 1500 kWh értéket. Franciaországi viszonylatban a passzívházak fűtési energiaigénye nagyjából tízszer kevesebb, mint a hagyományos épületeké, áll a francia tervezőiroda prezentációjában.
Néhány projekt a Paumier Architectes Associés francia tervezőiroda munkáiból. A képeken látható projekteket a novemberi konferencián részletesen is ismerteti az előadó
24 lakásos passzív társasház Franciaországból
A passzívház standard előírásai szerint tervezett 26 lakásos francia társasház - jelenleg kivitelezés alatt
2011-ben épült meg ez a 145 négyzetméter hasznos alapterületű passzívház Paumier Architectes Associés tervei alapján
Nyílt közbeszerzésen keres Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányzata kivitelezőt a Jász utcában felépítendő 100 lakásos passzívházra. A felhívás a szerdai Közbeszerzési Értesítőben jelent meg - közölte az MTI.
A Green Press Hírügynökség adott először hírt arról, hogy 100 lakásos passzívház épül Angyalföldön. Az építészeti terveket a 2011-es Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián ismertette Nagy Csaba Ybl-díjas építész, a tervezéssel megbízott Archikon Kft. vezetője. A tervező az idei passzívház konferencián is bemutatja a projektet (a tervezett program itt található; hamarosan bővül az előadások köre, érdemes később is visszalátogatni az oldalra).
A 4402 négyzetméteres telekre felépítendő ház nettó alapterülete 9728 négyzetméter, ebből a lakások nettó alapterülete 4909 négyzetméter lesz. Így egy lakás átlagosan 49 négyzetméteres lesz
Látványtervek: Archikon Építésziroda
Ajánlatot az a cég tehet, amelynek az elmúlt két év mindegyikében legalább nettó 2 milliárd forint árbevétele származott magasépítésből. További feltétel, hogy – szintén az elmúlt két év mindegyikében – legalább 70 munkavállalóval rendelkezett, és ebből a fizikai dolgozók száma elérte az 55-öt. Az ajánlattételi határidő 2012. november 5. Az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy az ár 80, míg a határidő 10 súlyszámmal szerepel.
Eddig Magyarországon néhány tucat passzívház épült csak, azok is zömében családi házak, illetve elvétve kisebb irodaépület érdemelte ki a passzív jelzőt. Egy ház akkor passzív, ha az éves fűtési energia nem haladja meg a 15 kilowattórát négyzetméterenként. Ez annyit jelent, hogy négyzetméterenként 1,5 köbméter gázt fogyaszt a ház egy szezonban, amely egy 49 négyzetméteres lakásra 11 ezer forintos éves fűtési költséget jelent a mai gázárral számolva. Ezt az energetikai jellemzőt a falak hőszigetelésével, háromrétegű ablakokkal és gépi szellőzéssel érik el. Utóbbi úgy működik, hogy az elszívott meleg, használt levegő – egy hőcserélőben – előmelegíti a beszívott friss levegőt. A friss levegőt pedig föld alá fektetett csövön át juttatják el a hőcserélőhöz, így mínusz 20 fokban is legalább plusz 10 fokos levegőt melegít tovább a hőcserélő - írja az MTI.
A 100 lakásos passzívházról megjelent ismertetők - alaprajzokkal, látványtervekkel - a Green Press Blogon
Mernek nagyot álmodni - Angyalföldön épülhet meg hazánk eddigi legnagyobb, 100 lakásos passzívháza - Jól járnak a lakók
Mint arról 2011. őszén a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciához kapcsolódón a Green Press elsőként beszámolt: hazánk eddigi legnagyobb passzívházas beruházása veszi kezdetét Budapesten, a XIII. kerületben. Angyalföldön épül meg az első magyar passzív társasház, 100 lakással, önkormányzati beruházásként. 2012. június végén megszületett az építési engedély, a kiviteli tervek elkészültek, versenyeztetik a kivitelezőket (a közbeszerzési pályázat egyelőre nem került ki a XIII. kerületi önkormányzat weboldalára, illetve a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. honlapjára). A felelős tervező, Nagy Csaba Ybl-díjas építész (Archikon Kft.) által eljuttatott műleírás alapján ismertetjük a terveket. 2012. szeptemberében megjelent a közbeszerzési kiírás. Részletek ITT>> (a szerk.)
Az építési
telken egy 100 lakásos passzívház minőségű lakóépület-együttes
helyezendő el, átlagosan 50 négyzetméteres lakásokkal
(bruttó alapterület).
A telek tömböt a
Reitter Ferenc utca, Zsinór utca, Jász utca és a Fáy utca határolja. A tömbön
belül, hasonlóan a környező
területekhez, megkezdődött az ingatlanállomány cseréje. A régi
alacsony komfortú épületeket
szanálták, helyükre az elmúlt néhány évben új, a korábbinál nagyobb
lakóépületek épültek. A lakóépület
telke alapvetően vegyesnek mondható lakókörnyezetben, részben zárt sorú, részben
szabadon álló épületek között
helyezkedik el.
A telekre a
tervezett szabályozási előírásokból egy zárt sorú előkertes beépítés következik.
A 16 méteres építménymagasság
földszint és 4 emelet magas épületekkel számol, mely megegyezik az újabb
építésű saroképület volumenével. A
terepszint feletti maximális beépíthetőség 60%, míg a terepszint alatt a telek
70%-a építhető be maximálisan. A
zöldfelület minimális mértéke 20% lehet.
A kertvárosias
megjelenés érdekében előkertek kialakítása szükséges mindkét utca vonalában. Az
oldalkertek és a hátsókertek
megtartása az OTÉK és a városrendezési tanulmány alapján került meghatározásra.
A meglévő szomszédos
épületekhez tűzfalasan csatlakozunk.
Az
épületegyüttest a lakásszámból adódó viszonylag nagy volumene és a legkedvezőbb
tájolás kialakítsa miatt három
épületrészre bontottuk. Az épületrészek egy belső udvart ölelnek körül, melyen
zöldterület kerül kialakításra. A
földszint magasságába helyezett udvar alatt létesítjük a parkolókat, részben a
pince, részben a földszinten
illetve a parkolólemez tetején.
A lakások
elrendezése - Az épületben 100
lakás került kialakításra átlagosan bruttó 50m2 alapterülettel. A három
épülettömbben három különböző,
nagyságrendileg 40, 50 és 60 négyzetméteres, lakóegység típus kapott helyet. A
kisebb lakások garzon, míg a nagyobbak
másfél, illetve kétszobás kialakításúak. A lakószobák kifele, a szabad
homlokzatok fele tájoltak, a közlekedők
irányába csak alárendelt helyiségek néznek.
„A” tömb: 29 db 60 m2-es
lakás (nappali + 2 fél
szobás + erkély)
„B” tömb: 40 db 48 m2-es
lakás (nappali + fél
szobás + erkély)
A passzívház komplex tervezői szemlélettel kialakított épület. Már a tervezés során olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyek az épület hőveszteségét minimalizálják, az épület hőnyereségét maximalizálják, figyelembe veszik és hasznosítják a belső hőforrások energiáját. A tervezés alapvető eszköze és elengedhetetlen része a tervezés során több lépcsőben végzett PHPP-számítás (passzívház tervező programcsomag), melyet a Passivhaus Institut fejlesztett ki, és amellyel a különböző tájoláshoz, épülettömegekhez, alaprajzi variációkhoz és a különböző épületgépészeti megoldásokhoz kapcsolódó energetikai jellemzők tesztelhetők és az optimális energiamérleg alakítható ki.
Általános kritérium a darmstadti Passivhaus Institut általi minősítés megszerzéséhez, hogy a fajlagos éves összes primerenergia-szükséglet maximum 120 kWh/(m2év), az n50 légtömörségi nyomásteszt értéke maximum 0,6 1/h, a túlmelegedés gyakorisága maximum 10%, a fajlagos fűtési energiaigény nem lehet nagyobb 15 kWh/(m2év)-nél, vagy a fűtési hőszükséglet nem lépheti túl a 10 W/m2 értéket.
Kompakt tömegformálás - Törekedni kell arra, hogy egy adott épülettérfogathoz minél kisebb lehűlő felület társuljon. A homlokzati üvegfelületek aránya lehetőség szerint ne haladja meg a 40 %-ot. A nyílászárók iránti követelmény beépített állapotban hogy U-értékük ne haladja meg a 0,85 W/m2K értéket, az egyéb felületek esetében U<= 0.15 W/m2K - ehhez 25-30 cm vastag hőszigeteléssel ellátott minimum 55-65 cm vastag falszerkezet szükséges.A telek és a beépítési szabályok által lehetővé tett optimális tájolás.
Az üvegfelületek többségét célszerű dél-kelet, dél-nyugati irányba tájolni, kisebb részük lehet keleti vagy nyugati tájolású, az északi tájolású üvegfelület lehetőség szerint ne haladja meg az 5 %-ot. A tervezett épület összes lakása kedvező tájolású, nincs északi nyílással rendelkező lakóhelyiség. A főhelységek kifelé fordulnak elkerülve ezzel a kedvezőtlen átlátásokat.
A nyári túlmelegedés ellen árnyékolók használata szükséges. Az épülettömbök napos oldalai táblás külső árnyékoló szerkezettel felszereltek. Az éjszakai időszakban a nyári túlmelegedés megelőzésére fontos, hogy a lakások átszellőztetése biztosítható legyen. A téli időszakban az árnyékolók megnyitása lehetővé teszi az alacsonyabb szögben érkező nap sugarai a belső terekbe jutva hőként hasznosuljanak.
Hőhídmentes kialakítás
A passzívházban alapvető fontosságú a hőveszteségek minimalizálása. Erről elsődlegesen a ház fűtött épületrészének külvilággal érintkező felülete, az úgynevezett termikus burok hőszigetelő rétege gondoskodik. A hőszigetelő réteg megfelelő vastagsággal, megfelelő hőszigetelő értékkel kell rendelkezzen, összefüggőnek kell lennie, és nem tartalmazhat számottevő hőhidat.
Légtömörség biztosítása
A tervezett szerkezetek, anyagok és a kivitelezés minősége hivatott biztosítani, hogy az épületben nem kívánt, ellenőrizetlen és többlet energiafelhasználást igénylőlégáramlások ne lépjenek fel.
Hővisszanyerős szellőzés
Folyamatos légcserével az eltávolított használt levegő hőenergiájának 70-90%-os visszanyerésével lehet a „passzívház” minősítés elnyeréséhez szükséges energetikai paramétereket biztosítani. A szellőztető rendszer azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség (hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba) légbefúvást, a szennyezett levegőjű helyiségekből (konyha, fürdőszoba, WC) pedig légelszívást végez. A beérkező levegő egy finomszűrőn keresztül jut a lakásba, amely a por és a pollenek nagy részének kiszűrésével tisztább levegőt enged be, mintha a szellőztetés ablakon keresztül történne. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódás, a penészedés veszélyét. A rendszer emellett közel hússzor annyi energiát takarít meg, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges! A szükséges légcsere mértéke az épülettérfogat 0,3-0,8-szerese.
Megújuló energiaforrások használata - levegő-víz vagy víz-víz hőszivattyúk alkalmazásával illetve a háztartási melegvíz készítésre rásegítő napkollektorok telepítésével.
Parkolás és
tárolás - Az OTÉK előírásai
szerint a 100 lakóegységhez 100 parkolóhely biztosítása szükséges. A földszint
magasságába helyezett udvar
alatt létesítjük a parkolókat, részben a pince, részben a földszinten illetve a
parkolólemez tetején. A parkolók
megközelítése a Jász utcai oldalról történik, ahol a főbejárat mellett nyitott
kerékpártároló egységet is létesítettünk a
lakóegységenként előírt 1-1 férőhellyel, összesen 100 kerékpár részére. A
pincében minden lakáshoz
tartozóan tároló helyiségek kerültek tervezésre.
Akadálymentesség - Bár a tervezett
épület nem közhasználatú építmény, az akadálymentes megközelíthetőség és
használat előírásait szinte
maradéktalanul teljesítjük. A telek gyakorlatilag síknak tekinthető, a
tervezett földszinti padlóvonal megegyezik a Jász
utcai csatlakozó terepszinttel. Az épület biztonságos és akadálymentes
megközelítése mind a földszinten, mind
a mélygarázson át megoldott. Az épületen
belüli közlekedők szélessége megfelelő méretű, a személyfelvonók akadálymentes
használatra
alkalmas módon
lesznek kialakítva.
Zöldfelületek és
közösségi terek - Az épületek az
utcák vonalától 3-3méterre visszahúzásra kerültek, így előkertek kialakítása
válik lehetővé. A tervezési
koncepció központi eleme a az első emelet magasságában zöldtetőként kialakított
udvar, mely közösségi térként is
funkcionál. Az épületek mögött, az oldalkertekben összefüggő parkosított
zöldfelület került kialakításra többszintes
növényállománnyal. A Zsinór utcai
épülettömb földszintjén, a főbejárat mellett, az oldalkerthez kapcsolódóan
diszponibilis közösségi teret
alakítottunk ki a lakóközösség számára.
Helyszín: Budapest XIII., Zsinór utca 23-25., Jász utca 89-91.
A tervezés helyszínét képező telek a Harsány lejtő kertváros elnevezésű, III. kerületben kialakításra került újonnan parcellázott terület. A tervezési program egy olyan kétlakásos társasház létrehozása volt, mely formajegyeiben modern, szem előtt tartja a környezeti hatásokat, energiatakarékos, mindezek mellett pedig jó lakókörnyezetet teremt.
Látványtervek: A3 Építész Kft.
A két lakásban kialakítandó helyiségek és térkapcsolatok megegyeznek, azonban a megbízók szerették volna elkerülni a klasszikus ikerház formát.
Az igények alapján a pinceszinten a garázst, tárolót és gépészeti helyiséget, a földszinten a nappali tartózkodás tereit a kapcsolódó kiszolgáló helyiségekkel és egy dolgozóval, míg az emeleten a háló funkciókat a kiszolgáló egységekkel kellett elhelyezni. A lakások mérete kb. 125 m2 + pince.
Metszet, alaprajz: A3 Építész Kft.
A földszinten és az emeleten 25 cm falazóblokk készül, 24 centis hőszigeteléssel. A födémszerkezetek monolit vasbeton födémek. A födémben gépészeti szerelés (fűtéscsövek, szellőztető berendezés csővezetékei) is helyet kap. A lapostetők felületei extenzív telepítésű zöldtetők.
A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat saját tulajdonában álló telkein egy százlakásos passzívház létesítését határozta el. A beruházás a Zsinór utca 23-25. és Jász utca 89-91. című telkeken valósul meg. Az építészeti terveket a 2011-es Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencián Nagy Csaba okl. építészmérnök ismertette.
A tervezett épület négy telken kerül elhelyezésre, a nagy lakásszám miatt három épületrésszel. Az épületrészek egy belső udvart ölelnek körül, amelyen zöldterület kerül kialakításra. Az épülethez a lakásszámnak megfelelően 100 férőhelyes parkoló tartozik. Az épületek tájolása hozzájárul az energiatakarékos működéshez. A cél, hogy az épület hőveszteségét minimalizáljuk, az épület hőnyereségét maximalizáljuk, figyelembe véve a belső hőforrások energiájának hasznosítási lehetőségeit. Ennek érdekében elsődlegesen a ház fűtött épületrészének külvilággal érintkező felülete, az úgynevezett termikus burok hőszigetelő rétege gondoskodik. Az ablakok megfelelő árnyékolása - mind a téli, mind a nyári időszakban - biztosítja majd az épület passzív működését.
Látványtervek: Nagy Csaba / Archikon Építésziroda
Az épületben szellőztető rendszer üzemel majd, amely azokban a helyiségekben, ahol tiszta levegőre van szükség - hálószoba, gyerekszoba, nappali, dolgozószoba - légbefúvást, a szennyezett levegőjű helyiségekből - konyha, fürdőszoba, WC - pedig légelszívást végez. A beérkező levegő egy finom szűrőn keresztül jut a lakásokba, amely a por és a pollenek nagy részének kiszűrésével tisztább levegőt enged be, mintha a szellőztetés ablakon keresztül történne. A folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalom szintjét, csökkenti a párakicsapódást, a penészedés veszélyét. A passzívház megújuló energiaforrások használatával, például a napkollektorok telepítésével csökkenti a használati melegvíz készítésének költségeit.
Összességében a passzívház energiamegtakarítása – a rendeletetésszerű használat mellett – sokszorosa a hagyományos épületeknek, így az itt élők közműdíjai jelentősen csökkenhetnek.
A szokványos épületekhez képest minimális energia- és fűtésigényű passzívház nemcsak családi ház léptékben építhető, ahogy ezt például a dunakeszi sorház mutatja. Külföldi példák is jócskán akadnak, például az innbrucki olimpiai falu lakásai is passzívház-minőségűek.
Döntően önkormányzati beruházásból Budapesten létesülhet hazánk eddigi legnagyobb passzívház-beruházása, a XIII. kerületben építendő százlakásos passzívház az engedélyezési terv stádiumában van, illetve előminősítés alatt áll. Az épületegyüttest bérlakásként hasznosítanák. Példaértékű projekt lehet az önkormányzatok számára, illetve arra is, miként lehetne a hosszú évek óta szünetelő bérlakás-fejlesztési programot a kor követelményeinek megfelelően és a gazdaságosság jegyében újraindítani. A tervekről először a Green Press által szervezett 2011. november 25-i passzívház konferencián hallhattak részleteket a résztvevők, a koncepciót Nagy Csaba építész ismertette.
Látványtervek: Nagy Csaba / Archikon Építésziroda
A társasház környezete kisvárosi beépítésű, ipari elemekkel vegyítve, tulajdonképpen egységes beépítés helyett inkább torzók sorozata jellemző rá. Ebben az esetben a tájolás sokkal kötöttebb, mint egy családi háznál, mivel tartani kell az utcavonalakat. A tervezők a függőfolyosós elrendezést választották, csak a lakások vannak a termikus burkon belül, a mélygarázs és a függőfolyosó pedig azon kívül, ezért a lakások alatt nincs is mélygarázs, csak az udvar alatt. A lakások mérete a garzontól a 60 négyzetméteres, egy plusz két félszobás lakásig terjed.
Itt a siker nagymértékben függ attól is, hogy a lakók hogyan üzemeltetik majd a lakásokat, ezért ismeretterjesztő programot (oktatást) terveznek számunkra, illetve a tervezők a túlméretezés eszközével élnek.
Megrendelői igény volt a megújuló energiák használata, ezért szondás hőszivattyú és napkollektor is szerepel az épületgépészeti kialakításban. Nagy Csaba szerint a passzívháztervezés 60-70 százaléka a „common sense”, a józan paraszti ész által is diktált megoldásokból áll.
.jpg)
