Bécsben található a világ első minősített passzív magasháza! - Aktív Bécs: energiahatékony börtön, passzívházas városnegyed és kollégium az osztrák fővárosban

Az energiafogyasztás drasztikus mérsékléséhez nélkülözhetetlen korszerű energiahatékony tervezési, gépészeti megoldások érvényesítése nagy kihívást jelentenek magasházak, felhőkarcolók esetében. Éppen ezért számít nagy előretörésnek a Bécsben megvalósult projekt: a világon elsőként kapta meg magasház - 20 emeletes, közel 80 méter magas, pénzintézetként működő irodaépület - a minősített passzívház címet. 

A minősítési tanúsítványt 2013. júliusában Susanne Theumer, a darmstadti Passzívház Intézet (Passivhaus Institut) munkatársa adta át az építtetőnek és a projekt kivitelezésében közreműködőknek. 

A passzívház-követelményrendszernek megfelelően minden helyiségben optimális a hőmérséklet és a levegő minősége, összességében pedig minimális az energiafogyasztás - mintegy 80 százalékkal kevesebb, mint hagyományos magasházak esetében.

- A bécsi irodaház, mely a Raiffeisen-Holding csoport 900 dolgozójának biztosít munkahelyet, bizonyíték arra, hogy a passzívház standard és a színvonalas építészeti megoldások összeilleszthetők - mondta professzor Wolfgang Feist, a passzívház standard megalkotója, a német Passzívház Intézet igazgatója.

Az épület energetikai koncepciójában fotocellás rendszer gondoskodik az áramellátásról, a fűtés egy gázmotorról üzemel, mely emellett áramot is termel.  A számítástechnikai központ hulladékhőjét újrahasznosítják, a hűtést a Duna-csatorna víze is támogatja. A passzívház standard megvalósításában döntő szerepet játszott a klímahomlokzat és szinte valamennyi műszaki berendezés energiahatékonyságának jelentős mértékű javítása – a kávéfőzőig bezárólag -, az optimált árnyékoló rendszer és az épületcsomópontok hőhídoptimált kialakítása.

A Passzívház Intézet által kidolgozott minősítési rendszer a minőségbiztosítást szolgálta. Ez a világszerte elismert minősési rendszer garantálja, hogy az épület a gyakorlatban is megfeleljen a meghatározott követelményeknek. A német intézmény az ausztriai Innsbruckban is fenntart egy irodát.

Fotó: APA/Hans Punz

Állami börtön, passzívház-minőségben

Nemcsak a világ első minősített passzív magasházával büszkélkedhet Bécs! Az osztrák főváros vonzáskörzetében található Korneuburgban passzívházként épül meg az új állami börtön. A 12 500 négyzetméter alapterületű létesítmény 200 fogvatartottnak és 80 alkalmazottnak ad helyet.

Euro Gate városrész, kizárólag passzívházakkal

Az Euro Gate egy ugyancsak figyelemreméltó bécsi nagyberuházás: az egykori Aspang vasútállomás telkén, Landstrasse kerületben kialakítandó új városnegyedben kizárólag passzívház-minőségű lakásokat, irodákat és kereskedelmi létesítményeket építenek. A kivitelezés első üteme már megvalósult: 800 lakás épült, ezekbe összesen közel hétezren költöznek majd be. Az építkezés összköltsége 103 millió euró, a bécsi önkormányzat több mint 40 millió euróval támogatja a programot.

Passzívház-minőségű kollégium Bécsben

Kollégium (OeAD) is létesült Bécsben passzívház minőségben; információink szerint eddig 15 ezer - a világ számos pontjáról Bécsbe érkező - külföldi diák tapasztalhatta meg a kortárs, energiahatékony, fenntartható építészeti modell előnyeit: a helyiségekbe folyamatosan szűrt, friss levegő áramlik, nyáron is kellemesen hűvös van, télen pedig minimális fűtés mellett is kellemes a hőmérséklet.

Minősített passzívházak nemzetközi adatbázisa részletes műszaki adatokkal, fotókkal - Egyelőre mindössze 11 magyar épület található a listában

Gyakran kérdezik, hány minősített passzívház található hazánkban. Nehéz pontos adatokkal szolgálni, mivel nem minden passzívház esik át a hivatalos minősítési eljáráson. Cikkünkből kiderül, mennyibe kerül a minősítés, s többek között az is, hány magyar épület szerepel jelenleg a nemzetközi passzívház adatbázisban.

Szerző: Mesterházy Mónika

A minősítés igazolja, hogy az adott épület valóban megfelel a német szabványnak, fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket, összes primerenergia-igénye nem több, mint 120 kWh/(m²év), légtömörsége pedig legfeljebb 0,6 1/h. 

Összehasonlításképpen: a hagyományos téglaszerkezetű épületek 300-400 kWh/(m²év) energiát használnak fel A passzívház a hagyományos épületszerkezetekhez képest 80-90%, vagy akár 100% energiát takarít meg. (Forrás: Wikipédia)

A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig Blowerdoor-teszttel kell igazolni. A PHPP-számítás költsége épülettől függ, egy átlagos adottságú családi ház esetében nagyjából 150 ezer forint a költségvonzata. A Blowerdoor-teszt valamivel olcsóbb, többnyire 50-80 ezer forintba kerül. A passzívház minősítést kizárólag akkreditált minősítő végezheti - magyar nyelven is elérhető a szolgáltatás -, a minősítési eljárás költsége 500 euró, a minősítő munkadíja pedig 1500 euró jelenleg. Pontosan a felsorolt költségek miatt a minősítéshez nem minden építtető ragaszkodik, előfordulhat azonban, hogy az épület a szigorú tervezési-építési kritériumoknak megfelel.

Európa első passzívházfaluja Ausztriában épült meg 2007-ben.
Még több fotó itt található >>

A nemzetközi passzívház adatbázist a német Passivhaus Institut és a Passivhaus Dienstleistung GmbH hozta létre, később társult az IG Passivhaus Deutschland és az iPHA (Nemzetközi Passzívház Szövetség). Az adatbázis áttekintést ad a világban eddig megépült, minősítési eljáráson átesett passzívházakról. Az adatbázis sem tekinthető azonban teljesnek, nem minden minősített passzívház szerepel a listában (általában a tervezők küldik el az adatokat a német passzívház intézetnek).

Az adatbázis minden fontos műszaki adatot feltüntet, és fotók is találhatók az adott épületről. Egyelőre 11 minősített magyar passzívház szerepel a listában. Szekér László, a Passzívházépítők Országos Szövetségének elnöke szerint kétszer ennyi passzívház épült hazánkban az elmúlt 3-4 évben. Az adatbank német és angol nyelvű, az alábbi felület segíti a látogatókat a keresésben.

Az adatbázisban szereplő magyar passzívházak listája, a részletes műszaki adatok a kategóriák alapján kikereshetők >>

A passzívház 'nagyhatalomnak' számító Németországból több mint 1700 épület szerepel, de a passzívházépítésben ugyancsak élen járó Ausztriából mindössze 40. Érdekességként: 6 japán, 20 angol, 26 amerikai passzívház található - többek között - az adatbázisban.

Frankfurti mesterpélda bölcsődére, óvodára - Kiváló energetikai mutatók, PPP-projekt - Minősített passzívház DGNB arany fokozattal

Egyedülálló mintaprojekt, a fenntarthatóság komplex szempontrendszerének megfelelő bölcsőde és óvoda létesült PPP-konstrukcióban a frankfurti Preungesheim városrészen. Az intézmény megszerezte a passzívház minősítést, ebből fakadóan, kiváló energetikai mutatókkal rendelkezik, emellett teljesítette a világ jelenleg (szerintünk) legkimunkáltabb minősítési rendszerének, az épületek környezeti értékelésére kifejlesztett DGNB követelményeit, s megkapta a legmagasabb, arany fokozatot.

A DGNB az oktatási épületekre vonatkozó kritériumrendszert ezen épület tapasztalatait felhasználva dolgozta ki és véglegesítette; ezt alkalmazzák a továbbiakban a többi oktatási intézmény esetében.

A DGNB Minősítési Rendszert a Német Fenntartható Építés Egyesülete (Deutsche Gesellschaft  für Nachhaltiges Bauen, DGNB) fejlesztette ki az épületek komplex környezeti értékelésére. A fenntarthatóság hármas - gazdasági, társadalmi, környezeti - alappillérén alapuló értékelési rendszer egyenlő súllyal kezeli a környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi fenntarthatósággal összefüggő kérdéseket.

A DGNB Minősítési Rendszer a mérhetőségen és teljesítményen alapul, és a kiemelkedően teljesítő projekteket bronz, ezüst, arany fokozatú kategóriákkal értékeli. Az értékelés hat témakört ölel fel: ökológia, gazdaságosság, szocio-kulturális és funkcionális kérdések, technológia, folyamatellenőrzés és helyszín. A minősítés egzakt, számszerűsített módon jeleníti meg egy fenntartható épület környezetre és társadalomra gyakorolt pozitív hatását.

A DGNB minősítés az integrált tervezés koncepcióján alapul, amely már a tervezés korai fázisában meghatározza a fenntartható építés célkitűzéseit. Fenntartható épület létrehozható a ma rendelkezésre álló technológiával, és az épület létrehozói a fenntarthatóságot megfelelően kommunikálhatják ezzel a minősítési rendszerrel.

Kapcsolódó cikkünk

Az első DGNB minősítésű magyar fejlesztés - Árkád Szeged

Webajánló: DGNB Hungary

Frankfurt városa és a Verband baugewerblicher Unternehmer Hessen Bezrk. FfM e.V. (építőipari cégeket tömörítő szervezet, mint hazánkban az ÉVOSZ) együttműködésében valósult meg a PPP-konstrukció. A szervezethez tartozó - megversenyeztetett - cégek vállalták, hogy megépítik és működtetik az intézményt; az együttműködés hosszú távra, több évtizedre szól. Frankfurt város - mint a bölcsőde és óvoda tényleges építtetője - ez idő alatt bérleti díjat fizet a társaságnak. A szerződési idő lejártával az épület a város tulajdonába kerül. 

Zöld Világítótorony: fenntartható, karbonsemleges dán középület - LEED arany fokozat a Koppenhágai Egyetem hallgatói központjának

A Koppenhágai Egyetem hallgatói központja lett Dánia első, LEED minősítést elnyert széndioxid-semleges, fenntarthatóan működő középülete. Az aktívház koncepció szerint megvalósult, 950 négyzetméter alapterületű egyetemi épület a Model Home 2020 kísérletsorozat második projektjeként készült el 2010-ben; a „Zöld Világítótorony” kiemelkedő működésével a LEED arany fokozatú minősítését szerezte meg. (Korábbi, kapcsolódó összeállításunk a Model Home 2020 programról ITT található.)


A LEED minősítési rendszert 1998-ban dolgozta ki a fenntartható építésért tevékenykedő Egyesült Államokbeli szervezet, a U.S. Green Building Council. A szervezet négy kategóriában ad értékelést: minősített, ezüst, arany és platina. A minősítés során öt szempontot vesznek figyelembe: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, valamint a belső környezet minősége. 

Green Lighthouse
Dánia első fenntartható középülete, a Koppenhágai Egyetem hallgatói központja a magán- és közszféra sikeres együttműködésének példája

A Zöld Világítótorony energiaellátását több forrásból fedezi, az intézményben nagy szerepet kap a természetes szellőzés és a fény, ezzel elősegítve a belső klíma optimális szinten tartását. A megfelelő mennyiségű természetes fény és friss levegő elengedhetetlen jó fizikai és lelki közérzetünkhöz, legyen szó akár oktatási intézményről, irodáról, vagy lakótérről. 

Az épület megvalósításában a VELUX Cégcsoporton túl a VELFAC, a Dán Egyetemi Ingatlankezelő, a Koppenhágai Önkormányzat, valamint a Koppenhágai Egyetem vett részt

Az aktívház koncepció egyik fontos eleme, hogy a belső klíma a bőséges napfénynek és friss levegőnek köszönhetően mindig megfelelő

„Azáltal, hogy a Zöld Világítótorony Dánia első minősített fenntartható középülete lett, a kétéves projekt fontos üzenete kapott ismét nagy hangsúlyt: az állami intézmények és a magánszektor innovatív együttműködése egészen egyedi és újszerű eredményekre képes a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területén. A LEED minősítés továbbá fontos jelzés az építőiparnak is, hiszen növeli a fenntartható megoldásokkal kapcsolatos érdeklődést. Tekintettel arra, hogy az épületek felelősek Európa széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért, óriási fejlődési lehetőségek állnak még előttünk” – nyilatkozta Martin Lidegaard, dán klíma- és energiaügyi miniszter. 

Fotók: Model Home 2020

A dán kormány elsődleges célkitűzései közé tartozik, hogy Dánia legyen a fenntartható fejlődés egyik gazdasági motorja, és iránymutató szerepet töltsön be a zöld technológiák terén, ehhez azonban szükséges a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatása.

Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze szerint "az ehhez hasonló innovatív gondolkodásnak és együttműködéseknek egyre fontosabb szerepe van az építészetben, mert a fenntartható szemlélet kialakítása során több aspektust is figyelembe kell venni. Nem elég az építészek és a kivitelezők elhivatottsága, hatalmas szükség van a társadalom gondolkodásmódjának alakítására. Ez pedig éppen olyan egyedi és látványos, közfunkciót betöltő kezdeményezésekkel tud átütő sikereket elérni, mint az aktívház koncepció szerint működő Zöld Világítótorony, ahol nap mint nap egyszerre tanulnak és dolgoznak az emberek, ráadásul az épület folyamatosan fogad látogatókat a világ minden tájáról".

A következő cél: a szigorúbb új minősítési rendszer, a DGNB Dánia elnyerése

A Zöld Világítótorony a saját dán minősítési rendszer kifejlesztésében is szerepet játszott, ugyanis részt vesz a kidolgozás alatt álló, új „DGNB Dánia” minősítési rendszer kísérleti projektjében, amely várhatóan 2012 közepétől működik majd. A saját dán rendszer a fenntarthatóság több szempontját is figyelembe veszi, így többek között a gazdasági, szociális és éghajlati aspektusokat, ráadásul a tervek szerint a LEED rendszernél magasabb szintű elvárásokat fogalmaz meg. Az új minősítési rendszer három dimenzióban elemzi az épületet, hogy átfogó képet adjon annak fenntarthatósági, társadalmi és pénzügyi helyzetéről. Nem csupán az energiafogyasztást vizsgálja, hanem a beltéri klímát, a művészeti szempontokat, valamint a térbeli rugalmasságot is.

Cikkajánló >> a DGNB HUNGARY hírei

Az aktívház koncepció

Az aktívház koncepció azon a vízión alapul, hogy egészségesebb, kényelmesebb épületek jöjjenek létre, melyek nincsenek negatív hatással a környezetünkre. Ez utóbbi többek között annak köszönhető, hogy több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak, mert minden, a működésükhöz szükséges energiát saját maguk hoznak létre. Az aktívház koncepció egyik fontos eleme, hogy a belső klíma a bőséges napfénynek és friss levegőnek köszönhetően mindig megfelelő és egészséges feltételeket biztosít az épületben tartózkodóknak. További lényeges tényező, hogy pozitív hatással vannak a környezetre is a teljes élettartamuk folyamán. Aktívházak lehetnek új vagy felújított épületek, lakóházak, vagy középületek.

A Model Home 2020 koncepció

A Model Home 2020 koncepció a VELUX Cégcsoport elképzelése a magas életminőséget kínáló, környezetbarát épületekről. A projekt a következő generáció épülettervezési – gyakran az aktívház elnevezéssel illetett – elképzeléseit támogatja. Lényege, hogy a VELUX Cégcsoport több partner közreműködésével hat, a fenntartható építkezés jegyében készülő házat épített fel 2009 és 2010 folyamán Dániában, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban, amelyeket használat közben tesztel. Valamennyi épület három fő alapelv figyelembevételével készül, ezek: hatékony energetikai kialakítás, magas életminőség és minimális környezetre gyakorolt hatás. Mindegyik ház különböző éghajlati, kulturális és építészeti viszonyok között valósul meg, a helyszínt biztosító országok adottságai szerint.


Videóismertető a Zöld Világítótoronyról

Bemutatjuk a Holnapház tulajdonosát - Építész-blogger, aki rajong a passzívházakért - Energiatudatosság: a laikusok nyitottabbak lennének, mint az építészek?

Hegedűs Attila építészmérnök 2011. novemberében indította el a Holnapház szakmai blogot, melynek jelszavai: energia-tudatosság-építészet. A fiatalember az elsők között végezte el a  hazánkban 2011-ben elindított Minősített Passzívház Tervező képzést, s szerezte meg a passzívház tervező címet. Passzívházat ugyan tudtunkkal egyelőre még nem tervezett, de az energiatudatos építészetet, azon belül a passzívházakat népszerűsítő, ismeretterjesztő tevékenysége figyelemreméltó. A Green Press interjújából többek között az is kiderül, a szakember miért kötelezte el magát a passzívház-technológia mellett.

Hegedűs Attila néhány kézzel rajzolt látványterve

- Ahhoz az építészgenerációhoz tartozol, akikre már bejáratott praxisban - vagyis nem friss diplomásként - kezdtek hatni az energiahatékony, környezettudatos építészeti "trendek". Az egyetemi években ezek a kérdések mennyire voltak számotokra szem előtt, mennyire jelentek meg például az oktatási anyagban?

- 1996-ban diplomáztam, és akkor még 'egzotikus' dolognak tűntek az ilyen jellegű itthoni próbálkozások. Bizonyos tervezési elvek - telepítés, tájolás, napvédelem - persze hasznos részei voltak az akkori tananyagnak is, de az energiahatékonyság és környezettudatosság kérdése még messze nem volt napirenden. Ezen kérdések előtérbe kerüléséhez az elmúlt 15-20 év gazdasági- politikai és ökológiai változásaira is szükség volt, és az emberi gondolkodásban is mostanra vált hangsúlyosabbá a tudatosság, a tudatos magatartás.

Fóti lakóház. Terv, fotók: Hegedűs Attila

- Friss diplomásként mik voltak a terveid? Melyik építészeti, szellemi irányzat áll hozzád közel?

- Ebből a szempontból nem készültem tudatosan a szakmára, ellenben saját belső indíttatásom, az egyetemen ért hatások, és később, a kollégák mind egyfajta racionális, visszafogott, mértéktartó építészet irányába terelgettek. S ha jól belegondolunk, a passzívházak kérdése is ide - a műszaki racionalitás megtalálásához - csatlakozik.

- Az energiahatékony, környezettudatos szemlélet egyre meghatározóbb követelmény a tervezésben. Miért éppen a passzívház-technológia mellett kötelezd el magad?

- Ez egy hosszú folyamat volt. Mint említettem, a kezdetektől hasznos és fontos tervezési elvnek tartottam a telepítés, tájolás kérdését. Ezt, amikor csak lehetőségem volt rá, minden épület kialakítása során lényeges tervezési szempontként kezeltem. Több mint 10 éve, amikor megterveztem saját házunkat és levezényeltem az építkezést, saját jól felfogott érdekemben törekedtem az épület energiahatékonyságára. Persze akkor még semmit nem tudtam a passzívházakról, így csak 'saját szakállamra'  törekedtem az épületburok jobbítására, az ár, a műszaki-, hőtechnikai minőség optimumának megtalálására. Persze a mai tudással és ismerettel visszanézve ezek kezdetleges próbálkozások voltak, bár az akkori gyakorlattól és szokványos megoldásokhoz képest jelentősen eltértek. Szóval a szemlélet már ekkor is bennem volt. Amikor megtudtam, hogy minősített passzívház tervező képzés indul Magyarországon, azonnal éreztem: engem ez érdekel! A kíváncsiság mellett azonban egy jó adag szkepszissel felvértezve ültem be az első előadásokra. Az elköteleződés ezt követően alakult ki, mondhatjuk úgy is, egyre mélyült annak folyományaként, ahogy megismerkedtem a technológiával.

Ízelítő Hegedűs Attila építész terveiből. Ezek még nem passzívházak, de ami késik...

- Mikor hallottál először a passzívház-elméletről?

- A passzívház téma már évek óta 'benne van a levegőben', de bennem rendszerré csak a tanfolyam során, illetve azt követően, a saját tanulmányaim közben állt össze.

- Tapasztalhatod a hazai építésztársadalom egy részének "ellenállását" a passzívházakkal kapcsolatban. Mit gondolsz, mi táplálja ezt?

- Sajnos valóban érzékelhető valamiféle tartózkodás. Mivel én is az építésztársadalom része vagyok, meg tudom érteni az elutasítás mozgatórugóit. Ez pedig az esetek nagy többségében nem más, mint az ismeretlentől való tartózkodás, a valós ismeretek és tények hiánya. Sajnos szakmai közegen belül a félinformációk legalább ugyanolyan könnyen terjednek, mint az élet más területein. Érdekes módon, a laikus közvélemény sokszor sokkal nyitottabb, és ezt felismerve, bizonyos területeken a passzívház fogalomra a marketing is rátelepült - tengernyi terméket, építőanyagot, netán épületet hirdetnek passzívház "hívószóval", sokszor úgy is, hogy a dolognak nincs is túl sok köze ehhez -, és ez sem segíti a reális, valós kép megismertetését.

- Minősített passzívház tervező vagy. Magyarországon az elsők között tettél vizsgát, s szerezted meg ezt a címet; az oklevelet - a tudást - nemzetközileg elismerik. Itthon szeretnéd hasznosítani az ismereteket? 

- Családos emberként sok minden köt ehhez az országhoz, így természetes, hogy alapvetően itthon szeretném a tudásomat kamatoztatni. Kérdésedben burkoltan utalsz a mai magyar gazdasági helyzetre is, ami az építőipar vonatkozásában, ha lehet még kilátástalanabb. Abban bízom, hogy ez az időszak a beruházók és építtetők gondolkodását is a tudatosság és a minőség irányába mozdítja el. Azt gondolom, ezen a téren fontos szerepe van a passzívház-követelményrendszernek, és remélem, hogy az ezzel foglalkozó szakembereknek is.

- Mi a véleményed a Minősített Passzívház Tervező képzésről? 

- Összességében jó a képzés. Ott voltam minden előadáson, a végén vizsgát is tettem. Ugyanakkor, mint az első képzés hallgatója érzékeltem a kezdeti botladozásokat is. Minden képzés valójában annyira jó, amennyire mozgósítja a hallgatóját. Engem maximálisan mozgósított. Azóta is folyamatosan képzem magam, utánajárok az aktuális szakkérdéseknek, bújom a szakirodalmat, olvasom a neten az idevonatkozó témákat. 

- Mit tartasz a képzés erősségének, s ha van, mi a gyengéje? 

- Legnagyobb erőssége és egyben gyengéje is a német tananyag (magyar nyelvre adaptált, a szerk.). A precíz és részletes összeállítás mellett azért a mi magyar fejünk számára néha idegen a német gondolkodásmód és az alkalmazott műszaki megoldások egy jó része is.

- Melyik modult találtad a leghasznosabbnak? 

- Önmagában mindegyik modul hasznos volt, igazságtalan lenne kiemelni egyet. Azonban számomra mint építésznek, a legtöbb hasznos információt a tőlem távolabbi témák - épületgépészet, gazdaságosság - hozták, hisz ezekből tanultam a legtöbbet.

Ötletes sorozat a Holnapház blogon: Passzívház 1x1 

- Múlt ősszel elindítottad a Holnapház blogot – mi a célod vele? Milyen visszajelzéseket kapsz az olvasóktól?

- A blog indításával kettős célom volt. Az első és leghangsúlyosabb a már korábban is említett érdeklődői és szakmai tájékozatlanság feloldása, vagyis a hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatás, a passzívház-szemlélet minél szélesebb körben való megismertetése. Természetesen nem rejthetem véka alá, hogy a blogon keresztül a saját szakmai ismeretem bemutatása is célként lebegett a szemem előtt. A visszajelzések vegyesek, de mindenek felett hasznosak. Nagyon sok pozitív és buzdító észrevételt kaptam, azonban a szakszerűség és közérthetőség összeházasításának problémájával nap mint nap szembe kell néznem. Nehéz megtalálni az egyensúlyt, hogy ne legyen se túl száraz, unalmas, se leegyszerűsített, szakmailag esetleg nem minden ponton helytálló az összes bejegyzés. Remélem, hogy összességében a blog egésze teljesíti ezt a kettős követelményt, még ha vannak a bejegyzések között szakmaibbak és könnyedebbek is. 

- Ha az építtető tervezési feladattal bíz meg, felhívod a figyelmét a passzívház-technológiára?

- Természetesen! Azt gondolom, hogy a távlati gondolkodás mellett valahol a passzívházszint környékén van az optimum, s mint tervező törekszem az építtetők szemüvegén keresztül látva a számukra legjobb megoldást megtalálni.

- Akkor is próbálod alkalmazni a passzívház-követelményrendszer egyes elemeit a munkádban, ha az építtető nem passzívházat szeretne?

- Igen, hiszen önmagában a passzívház elemek nem idegenek a 'hagyományos' építőipartól, sőt! Egy passzívház nem az alkalmazott 'technológiától' más, hiszen az elemek önmagukban - hőszigetelt légtömör épületburok, hővisszanyerős szellőzés, extrém jó minőségű nyílászárók - bármilyen épületen felbukkanhatnak. Az egységes műszaki szemlélet az, ami az átlagos épületek köréből kiemeli. Vallom, hogy a passzívház, mint fogalom egyfajta műszaki minőséget takar csupán, és egyedül az épület műszaki minőségére ad választ. Az összes egyéb építészeti szempont fontosságát ugyanúgy szem előtt kell tartani.

- Ha valaki energiahatékonyságot célzó épületfelújításban gondolkodik, de nincs elegendő pénze a passzívházszintű rekonstrukció megvalósításához, milyen beavatkozásokat javasolsz feltétlenül, amivel jelentős energiamegtakarítás érhető el?

- Egyértelműen az építészeti - más szóval 'passzív' - megoldásokat kell első körben alkalmazni. Ár-teljesítmény arányban szinte minden esetben az épületburok különböző elemeinek (falak, tető) hőtechnikai javítása hordozza a legnagyobb megtakarítási potenciált. Az ablakok, illetve a gépészeti rendszer ('aktív' megoldások) rekonstrukciója általában nagyobb anyagi ráfordítással jár, ám a megoldást mindig a konkrét helyzet ismeretében lehet meghatározni, sőt a különböző megoldások esetleges hatásait is fontos időben, előre elemezni.

- Lehet ütemezni akár több évre is egy passzívház-minőségű felújítást?

- Természetesen lehet, ám ebben az esetben fontos, hogy a különböző 'munkaközi' állapotok működési sajátosságai is előre tudatosan legyenek számba véve.

- Ha építészként kellene véleményezned – építészeti szempontból – a megépült hazai minősített passzívházakat, mit mondanál?

- Építészeti szempontból nagyon különböző stílust képviselnek. Egy dolog összeköti és kiemeli ezeket az épületeket a többi családi ház közül, ez pedig a magas műszaki színvonal, amelyre biztosíték a minősítettség.

- Mi a meglátásod: a passzívházra specializálódott szakemberek – építészek, gépészek – segítik egymás munkáját? Működik a tapasztalatcsere, vannak megfelelő fórumok ehhez?

- Amennyit ebből eddig én tapasztalok, az alapján azt kell mondanom, hogy igen. A tanfolyam során kialakult kapcsolatok mentén van mód és lehetőség a tapasztalatcserére.

- Szeretnél passzívházban élni, tervben van, hogy ilyet építs saját használatra?

- Mivel most az általam tervezett és épített házban lakunk, egyelőre ez a kérdés nincs napirenden, de ha egyszer újra építkezésbe fogok, biztosan passzívház elvek mentén tervezett otthont valósítok meg magunknak.

Nyitány - Az Árkád Szeged az első magyar DGNB minősítésű projekt

A 2011. október 3-ai hivatalos átadást, s az azt követő zárt körű ünnepséget követően 2011. október 4-én a nagyközönség előtt is megnyílt az Árkád Szeged Bevásárlóközpont. Az ECE Projektmanagement G. m. b. H. Co. KG hamburgi vállalat által üzemeltetett Árkád Szeged az első hazai DGNB minősítéssel rendelkező beruházás - a fenntarthatóság elvei szerint tervezték és kivitelezték -, ráadásul a legjobb, vagyis az arany fokozatot kapta meg az előminősítés során.  A DGNB minősítési rendszerről a DGNB Hungary weboldalán található részletes információ. ITT olvasható, hogy milyen követelményrendszernek kell megfelelniük a DGNB minősítéssel rendelkező beruházásoknak.

Fotók: Green Press / Mesterházy Mónika

A háromszintes szegedi bevásárlóközpont 41 ezer bérbe adott négyzetméteren 130 üzlettel, valamint kávézókkal, éttermekkel, egy mélygarázzsal és 1300 férőhelyes ingyenes tetőparkolóval várja a látogatókat. 

Ahogy Botka László, Szeged polgármestere fogalmazott: az Árkád a régi és az új találkozása. Hipermodern üveghomlokzatára rácsodálkozhat az unoka, de nagypapája is fölfedezheti emlékeit: az egykori kendergyár vörös téglás burkolatának elemeit híven megőrizte az utókor.

Az Árkád Szeged M 1:333 léptékű modellje. Építész: Gunther Zsolt 3h építésziroda

Hazai zöld kereskedelmi- és irodafejlesztések - LEED és DGNB minősítésű projektek

A FUGA Budapesti Építészeti Központban 2011. szeptember 8-án megrendezett DGNB workshop érintőlegesen foglalkozott a hazai zöld minősítésű kereskedelmi- és irodafejlesztésekkel. Az áttekintő táblázatot Szekér László okl. építészmérnök, a DGNB Hungary ügyvezetője állította össze. A táblázatban szereplő K3 irodaházról készült összeállításunk itt olvasható.

Épületek komplex környezeti értékelése: DGNB minősítési rendszer

A DGNB Minősítési Rendszert a Német Fenntartható Építészeti Tanács (DGNB) fejlesztette ki az épületek komplex környezeti értékelésére. A fenntarthatóság hármas alappillérén - gazdasági, társadalmi és környezeti - alapuló értékelési rendszer egyenlő súllyal kezeli a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatósággal összefüggő kérdéseket. A DGNB Minősítési Rendszer a mérhetőségen és teljesítményen alapul, és a kiemelkedően teljesítő projekteket bronz, ezüst, és arany fokozatú kategóriákkal értékeli. Az értékelés hat témakört ölel fel: ökológia, gazdaságosság, szocio-kulturális és funkcionális kérdések, technológia, folyamatellenőrzés és helyszín. A minősítés egzakt, számszerűsített módon jeleníti meg egy fenntartható épület környezetre és társadalomra gyakorolt pozitív hatását.

A DGNB minősítés az integrált tervezés koncepcióján alapul, mely már a tervezés korai fázisában meghatározza a fenntartható építés célkitűzéseit. Fenntartható épület létrehozható a ma rendelkezésre álló technológiával, és az épület létrehozói a fenntarthatóságot megfelelően kommunikálhatják ezzel a minősítési rendszerrel.

A követelményrendszert az új irodaépületekre dolgozták ki először, ezt fejlesztették tovább a különböző épülettípusokra (kereskedelmi, ipari, oktatási épületek, lakóingatlanok stb.)

A DGNB második generációs épületminősítő rendszer, és nagyfokú rugalmassággal rendelkezik. Az értékelés alapjait széleskörű konszenzussal dolgozták ki, a fenntartható építés kritériumait a különböző épülettípusok eltérően súlyozva veszik figyelembe. A különböző rendszervariációk egyedi értékelő mátrixot jelentenek.

Az értékelés során 6 témát vesz figyelembe a minősítés:

Ökológiai minőség

Gazdaságossági minőség

Szocio-kulturális és funkcionális minőség

Technikai minőség

Folyamat minősége

Helyszín minősége

Az egyes területeket eltérően súlyozza a rendszer, jelentőségüknek megfelelően. A gazdasági, környezeti valamint a társadalmi-kulturális és funkcionális minőség azonos súllyal esik latba az értékelés során, a technikai minőség és folyamat minőség kisebb jelentőséggel bír, a helyszín értékelése külön történik, és nem számít bele az értékelésbe, csak tájékoztató jellegű.

 Filozófia

A DGNB minősítő rendszer nagy előnye, hogy alkalmazkodni képes a jövőbeni változásokhoz, valamint rugalmasan alkalmazható eltérő klimatikus, kulturális, gazdasági környezetben. A DGNB értékelési rendszere az Európai Unió szabványain és jogi szabályozásán alapul, de nagyfokú szabadságot ad az ország-specifikus építési gyakorlatnak megfelelő adaptációkhoz, ezáltal megteremtve a megfelelő alapot a különböző országokban minősített épületek összehasonlító elemzésére.

A rendszer flexibilitása elősegíti a nemzetközi elterjedését. Egyre több nemzetközi befektető használja a DGNB minősítési rendszert az ingatlanok értékelésére, a minőségi követelmények dokumentálására.

A DGNB Hungary 2010-ben alakult, azzal a céllal, hogy a fenntartható épületminősítési rendszer hazai elterjesztésén dolgozzon. A DGNB Hungary fenntarthatósággal foglalkozó konferenciát szervez  2011. szeptemberében Budapesten.

A konferencia címe: Bemutatkozik a DGNB - A fenntarthatóság mérhetősége

A téma apropóját az adja, hogy ugyan egyre többször esik szó a fenntarthatóságról, annak indikátorai sokszor nem ismertek, az épületek teljesítménye, környezetünkre és a társadalomra gyakorolt hatása, ezen hatások számszerűsítése egyre inkább feladatunk. A konferencia azt a témát járja körül, a fenntarthatóságnak milyen indikátorai vannak az EU-ban és Magyarországon, több esettanulmányt felvonultatva a hazai és nemzetközi gyakorlatból, különös tekintettel a városi fenntarthatóságra, illetve a település-ökológiára.  

Előadók: 

Beleznay Éva, Michael Dax, Ertsey Attila, Gyetvai Zsóka, Janesch Péter, Varga Edit, Zalavári József.  Moderátor: Szekér László

Főbb témák:

Fenntarthatósági célértékek és indikátorok az EU-ban és Magyarországon; DGNB: A fenntartható építészet minősítési rendszere; Fenntartható települési stratégiák Magyarországon; Válogatás a legújabb DGNB projektekből; Városi fenntarthatóság; DGNB minősítések tapasztalatai; Ökodesign - a fenntartható design.

Részletek hamarosan!