Példa, érték: a svéd ökocity - Városfejlesztés fenntartható módon - Stockholm új külvárosában mindenki jól lakik

Város a fenntarthatóság felé címmel rendezett kétnapos konferenciát Budapesten 2012. április 24-25-én a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, a HuGBC. A felvonultatott esettanulmányok legjobbja (szerintünk) a Stockholm külterületén fekvő Hammarby Sjöstad. A svéd ökocity példaértékű fenntartható városfejlesztési projekt, melyet Fryxell Stellan építész, várostervező ismertetett a budapesti rendezvényen.

Hammarby Sjöstad a skandináv ország népszerű szakmaturisztikai attrakciója, Stockholm déli külvárosában található, nevét a city-t keresztező Hammarby folyóról kapta. A barnamezős területek rehabilitációját szolgáló fejlesztési koncepció már az 1990-es évek elején megszületett, a régi kikötő és ipari terület helyére álmodták meg a modern városrészt. A minden ízében a fenntarthatóság elveinek megfelelően kialakított, végleges formáját várhatóan 2015-ben elnyerő, 12 ütemben megvalósuló új városrész mintegy 25 ezer lakó befogadására lesz alkalmas. A lakások nagyjából fele bérlakás, a többi magántulajdon. 

Ökociklus modell

Tizenegyezer lakást alakítanak ki, ezek többnyire előregyártott elemekből összeállított apartmanok - készházak -, amelyeknek nagyjából 50 százalékkal alacsonyabb a víz- és energiafogyasztása az átlagos svéd lakásokéhoz viszonyítva. A városrész egészére jellemző a takarékos üzemmód, vagyis az energiahatékony és környezettudatos működés.

Infografika, fotók FORRÁSA

Az építészeti koncepció lényege (leegyszerűsítve) a hagyományos belvárosi hangulat megteremtése a modern építészet környezettudatos "újraértelmezésével". A lakások a belvárosiakhoz képest tágasabbak, hangsúlyos nyitott terekkel, külkapcsolattal - erkélyekkel, teraszokkal, lapostetőkkel - rendelkeznek. Az épületek formálásában és az anyaghasználatban is a sokféleségre törekszenek - az összkép mégsem hektikus (rendezett variabilitás). 
A lakótömböket "zöld" belső udvarok, játszóterek kapcsolják össze. A parkoló autókat nemigen tolerálják a közterületeken - majd' lakóépülethez tartozik garázs (a tömegközlekedés egyébként rendkívül jól szervezett, a cél az autósforgalom visszaszorítása). A városrészen dominálnak a nyitott közösségi terek. Minden aprólékosan és okosan megtervezett - a sétányoktól, a kerékpárutakon át az utcabútorokig mintha minden azt demonstrálná: ilyen élhető város! És tényleg. Nem véletlen, hogy Hammarby Sjöstad ma már a szakmai tanulmányutak egyik legnépszerűbb célállomása Európában. 

Egy másik példa-érték:
A fenntartható csodaváros: Masdar City

Egy híján húsz - Melyik lesz közülük Európa Zöld Fővárosa 2014-ben?

2011. október 14-éig nyújthatták be pályázatukat az Európa Zöld Fővárosa 2014 címre pályázó uniós tagállamok és a tagjelölt országok legalább 200 ezer lakosú városai. Az Európa Zöld Fővárosa pályázatra vonatkozó kezdeményezés Jüri Ratasnak, Tallinn korábbi polgármesterének a javaslata nyomán született egy 2006-ban tartott tallinni találkozón, ahol 15 európai város és az észt városokat tömörítő szövetség közös egyetértési nyilatkozatot írt alá a díj létrehozásáról. A pályázat célja, hogy ösztönözze a városok környezetbarát jellegének fejlesztését, jutalmazza az elért eredményeket, és hozzájáruljon a bevált gyakorlatok európai városok közötti cseréjéhez. A nyertes városok új oldalukról mutatkozhatnak be, a kitüntető cím növeli a győztes városok jó hírét, illetve vonzerejét a turisták, valamint a jövőbeli munkavállalók és lakosok szemében is.  

Stockholm városa kapta meg elsőként a rangot  2010-ben, idén Hamburg, 2012-ben a spanyol Vitoria-Gasteiz, 2013-ban pedig Nantes viselheti az Európa Zöld Fővárosa címet. 

Nem borítékolnánk...ám szerintünk is Frankfurt lesz Európa Zöld Fővárosa 2014-ben

Hogy 2014-ben melyik várost illeti meg a titulus, hamarosan kiderül; idén 19 város pályázott. Többen az egyetlen német pályázót, Frankfurtot tartják a legesélyesebbnek (a városban elkezdődött minden idők legnagyobb passzívházas ingatlanfejlesztése). 

A 19 pályázó között találjuk Párizst, Brüsszelt, Koppenhágát, Bécset, Ljubljanát, Rotterdamot, Torinót, Antwerpent és Gentet. Az Egyesült Királyság három várost jelölt: Bristolt, Newcastle-t és a Stoke on Trent. Ezúttal is erőteljes a Délkelet-Európai "mezőny": Brasov (Románia), Thessaloniki (Görögország) és két török ​​város Bursa és Trabzon pályázik a címre. Finnország elsőként nevezett Tampere városával, a spanyolokat ezúttal Zaragoza képviseli.

A nemzetközi zsűri - a környezetvédelem különböző területeit képviselő szakértők -  12 mutató alapján bírálják el a pályázatokat. Figyelembe veszik a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a közlekedésszervezést, a városi zöld területek arányát, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a biodiverzitás megőrzésének színvonalát, a levegő tisztaságát, a vízfogyasztás alakulását, a szennyvíztisztítás megoldását, az ökoinnovációt és a fenntartható foglalkoztatást, a környezettudatosság érvényesülését a helyi hatóságok irányító tevékenységében, valamint az energiahatékonyságot.

 Forrás: www.europeangreencapital.eu

Gigantikus városfejlesztés Frankfurtban - Csak passzívházak épülnek az új kulturális központban

Mindössze öt hónapos tárgyalássorozatot követően 2011. augusztusában Hessen tartomány, Frankfurt városa és az ingatlanfejlesztő ABG Frankfurt Holding által létrejött megállapodás értelmében gigantikus városfejlesztés valósulhat meg a következő évtizedben a német városban. A fejlesztési projekt weboldala: Kulturcampus Frankfurt.

A passzívházak kivitelezésében nagy tapasztalattal rendelkező ABG Frankfurt Holding (itt láthatók eddigi projektjeik) a Goethe Egyetem (Campus Westend) átszervezésével / részbeni áthelyezésével új egyetemi és kulturális központ létrehozására szerződött. A 16,5 hektáros területen kizárólag passzívházakat építenek. Frankfurtban a passzívház standard előírásai az irányadóak új építések esetében. Ami egyedülálló, az a városfejlesztés gigantikus volta - Petra Roth városvezető szerint százévente realizálódik ilyen nagy horderejű beruházás a városban. Kizárólag passzívházakat - köztük co2-semleges modelleket is - magában foglaló egyetemi és kulturális városközpont pedig nincs még a világon.

(A jóval kisebb területen megvalósult Innsbrucki passzívház-lakótelepről,

és az Olimpiai Faluról korábbi bejegyzésünkben olvashatnak.)

További érdekesség, hogy a tervezési folyamatban a polgárok is részt vehetnek, ötletműhely keretében bárki előterjesztheti javaslatát a terület fejlesztésére vonatkozóan. Néhány épület tervezése már elkezdődött, az első passzívházak várhatóan 2013-ban készülnek el.
 
A Bockenheim és Westend városrészek közé ékelődő Kulturcampus Frankfurt pezsgő kulturális életnek ad majd teret, ahol a több mint 670 ezer lakosú város minden jelentős művészeti, kulturális programkínálata elérhető lesz.

Térkép forrása

Frankfurt városa az elkövetkezendő 3 évben 15 millió euróval  járul hozzá a fejlesztéshez, a Franz Adickes Alapítványon keresztül. A jelenlegi egyetemi épületek értékesítéséből befolyt összeg révén, illetve kiegészítő támogatási alapokból további 50 millió eurós hozzájárulást remélhetnek a fejlesztők. A beruházás várható összértékéről egyelőre nincs információ. A Green Press Blogban rendszeresen beszámolunk a fejlesztés aktualitásairól.

Budapesten másodszor indítják el a németországi Passivhaus Institut 

által kidolgozott, magyar nyelvre adaptált Minősített Passzívház Tervező képzést. 

Az oktatás hazai bevezetése szakmai áttörésnek számít, 

hiszen nem létezett ilyen jellegű szakmai továbbképzés az országban. 

Az őszi kurzusra korlátozott számban még lehet jelentkezni!

Információk: a www.passzivhaztervezo-oktatas.com weboldalon.