Egy híján húsz - Melyik lesz közülük Európa Zöld Fővárosa 2014-ben?

2011. október 14-éig nyújthatták be pályázatukat az Európa Zöld Fővárosa 2014 címre pályázó uniós tagállamok és a tagjelölt országok legalább 200 ezer lakosú városai. Az Európa Zöld Fővárosa pályázatra vonatkozó kezdeményezés Jüri Ratasnak, Tallinn korábbi polgármesterének a javaslata nyomán született egy 2006-ban tartott tallinni találkozón, ahol 15 európai város és az észt városokat tömörítő szövetség közös egyetértési nyilatkozatot írt alá a díj létrehozásáról. A pályázat célja, hogy ösztönözze a városok környezetbarát jellegének fejlesztését, jutalmazza az elért eredményeket, és hozzájáruljon a bevált gyakorlatok európai városok közötti cseréjéhez. A nyertes városok új oldalukról mutatkozhatnak be, a kitüntető cím növeli a győztes városok jó hírét, illetve vonzerejét a turisták, valamint a jövőbeli munkavállalók és lakosok szemében is.  

Stockholm városa kapta meg elsőként a rangot  2010-ben, idén Hamburg, 2012-ben a spanyol Vitoria-Gasteiz, 2013-ban pedig Nantes viselheti az Európa Zöld Fővárosa címet. 

Nem borítékolnánk...ám szerintünk is Frankfurt lesz Európa Zöld Fővárosa 2014-ben

Hogy 2014-ben melyik várost illeti meg a titulus, hamarosan kiderül; idén 19 város pályázott. Többen az egyetlen német pályázót, Frankfurtot tartják a legesélyesebbnek (a városban elkezdődött minden idők legnagyobb passzívházas ingatlanfejlesztése). 

A 19 pályázó között találjuk Párizst, Brüsszelt, Koppenhágát, Bécset, Ljubljanát, Rotterdamot, Torinót, Antwerpent és Gentet. Az Egyesült Királyság három várost jelölt: Bristolt, Newcastle-t és a Stoke on Trent. Ezúttal is erőteljes a Délkelet-Európai "mezőny": Brasov (Románia), Thessaloniki (Görögország) és két török ​​város Bursa és Trabzon pályázik a címre. Finnország elsőként nevezett Tampere városával, a spanyolokat ezúttal Zaragoza képviseli.

A nemzetközi zsűri - a környezetvédelem különböző területeit képviselő szakértők -  12 mutató alapján bírálják el a pályázatokat. Figyelembe veszik a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a közlekedésszervezést, a városi zöld területek arányát, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a biodiverzitás megőrzésének színvonalát, a levegő tisztaságát, a vízfogyasztás alakulását, a szennyvíztisztítás megoldását, az ökoinnovációt és a fenntartható foglalkoztatást, a környezettudatosság érvényesülését a helyi hatóságok irányító tevékenységében, valamint az energiahatékonyságot.

 Forrás: www.europeangreencapital.eu