Hogyan tudunk null- és pluszenergiás épületeket létesíteni? - Nemzeti terveket vár az EU - Nincs kellően ösztönző támogatás

Az utóbbi években érzékelhetően megnőtt az energiahatékony, energiatakarékos épületek iránti érdeklődés; főleg a drámaian emelkedő energiaáraknak, s részben a bizonyítottan jó alternatívát jelentő, ma már hazánkban is széles körben ismert - kiemelkedően energiahatékony - passzívházaknak köszönhetően. 
Szekér László, okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató összeállítása

Az első passzívház minősítést 2009-ben kapta meg magyar lakóépület, - a szadai passzívházat azóta egyetemi diplomamunkák elemzik, rövid idő alatt tananyag lett belőle. 

A korábbi, kezdetleges energiahatékonysági gyakorlatot minőségileg új szintre emelte ez az egyszerű lakóház, mely hazánkban elsőként teljesítette a rendkívül szigorú, nemzetközileg is elismert energetikai követelményrendszert – hozzátehetjük, hogy gazdaságosan, és az eltelt időszakot figyelembe véve elméletben és gyakorlatban igazolva az elért eredményeket. Jelenleg tíz magyar épület rendelkezik hivatalos passzívház minősítéssel, és több tucat építkezés/minősítés van folyamatban; közel százra tehető azon épületek száma, melyek megközelítik a passzívház minőséget. 

A szadai passzívházból tananyag lett. Látványterv: Intervallum Építésziroda

Cikkajánló: Három éve épült meg az első magyar passzívház - Mennyi a havi energiaköltsége?

A passzívházak a szokványos technikával készülő épületek energiamennyiségének töredékét igénylik, megvalósításuk már a mai energiaárak mellett is sok esetben gazdaságos. 

A passzívházak tervezése és megépítése átfogó ismereteket igényel,  a minőségi megvalósítás csupán ezen ismeretek birtokában lehetséges. 2011-ben indult Magyarországon a minősített passzívháztervező képzés, 2012 nyaráig 80 fő végezte el a tanfolyamot, többek között sikeresen diplomáztak az első passzívház-tervező szakmérnökök a gödöllői Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán. (A tervezői továbbképző tanfolyam 9 önálló rendezvényből és gyakorlati műhelymunkából áll, amelynek elvégzése lehetőséget nyújt a darmstadti Passivhaus Institut által kifejlesztett Minősített Passzívház Tervező cím sikeres, vizsga útján történő megszerzésére). 

A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán 2012-ben diplomáztak az első passzívház tervező szakmérnökök. Ismertető a képzésről>>

A passzívház-technológia valós választ ad az energiakérdésre, így hazánkban is egyre több passzívház létesül. Időnként lehet hallani null-energiás, plusz-energiás illetve autonóm házakról is, azonban ezek alapja is a passzívház-technológia. 

Hogyan tudunk nulla illetve pluszenergiás épületeket alkotni? 

Energiahatékonysággal és megújuló források alkalmazásával. Elkerülhetetlen a kompakt épületformára törekvés, az optimális tájolás, termikus zónásítás, szuperszigetelt épületburok (határoló szerkezetek és ablakok), légtömörség, hővisszanyerős szellőzés, hatékony berendezések, használói tudatosság, napkollektorok, napelemek, hőszivattyúk… stb. stb. – azaz sikerült beazonosítani a passzívházak legfőbb jellemzőit! A passzívház a hatékony épületburok és optimalizált gépészeti kialakításánál fogva az optimális energiahatékonyságot jelenti, a többi megújuló energia alkalmazása pedig megtérülési számításokkal igazolható.  

A zéróenergiás épület közkeletű definíciója: energiaigény mínusz energiatermelés ≤ 0. Rögtön felmerül pár tisztázandó dolog: például mi számít energiaigénynek (a közös területek, pl. lépcsőházak, garázsok világítása, háztartási gépek energiafogyasztása ide számít-e?), mi számít energiatermelésnek (helyi vagy távoli energiatermelés)? Fontos tisztázandó kérdés továbbá, hogy nettó vagy bruttó alapterületre vetítjük az igényt, és primerenergiában számolunk-e? Az is kérdéses, vajon az épületeken belül kell-e megteremteni a közel nulla energiafelhasználást, vagy pedig nagyobb rendszerekben gondolkodva. Az egyes épületekre telepített mini-erőművek nem mindig gazdaságosak. Az egyes országoknak fontos tisztázniuk a célt is, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, vagy az energiafüggetlenség a fontosabb? A megújuló források alkalmazása többletköltséggel járhat, és akár ronthatja is az energiahatékonyságra szánt pénzügyi forrásokat, ezért feltétlenül biztosítani kell a gazdaságosságot és az életciklusra vetített költségoptimalizálást.

Nem elhanyagolható érv a passzívházak mellett a PHPP – megbízható és igazolt modellező szoftver, mely hitelesített dinamikus szimulációs programokra épül, használata egyszerű és mégis pontos. A PHPP számítás pontossága tudományosan bizonyított tény. A zéróenergiás, illetve pluszenergiás épületek méretezéséhez is jó alapot kínál, megfelelő modulokkal (megújuló energia méretező modulok, beruházási és üzemeltetési költségek valamint életciklus-elemzések, stb.) továbbfejlesztve a tervezés megfelelő eszköze lehet a jövőben is. 

Az Európai Unió döntése szerint 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését figyelembe vevő technikákat kell a megvalósítás során alkalmazni. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház követelményrendszer, illetve -technológia gyakorlati alkalmazása, nem csak új épületek esetén, hanem a felújításoknál is. Bár a felújítások komoly kihívás elé állítják a tervezőket és kivitelezőket, számos példa áll rendelkezésünkre meglevő épületek passzívház szintű felújítására.

A 2010/31/EU Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv 9. cikke előírja: a tagállamok biztosítják, hogy 2020. december 31-től kezdődően valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen, és 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek. Az irányelv előírásai szerint a tagállamoknak nemzeti terveket kell készíteniük a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére. Az irányelv előírásai szerint a tagállamoknak a tervekről rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottságnak.

Lázár Antal okl. építészmérnök által tervezett különleges passzívház.
Az épületről több fotó és ismertető ITT található >>

Hazánkban is megkezdődött a szakmai műhelymunka a nemzeti tervek előkészítésére, a közel nulla energiaigényű épület típusok műszaki paramétereinek és definíciójának megállapítására a még gazdaságos megvalósíthatóságot és a hazai építőipari és gazdasági folyamatokat is figyelembe véve.

A szakmai előkészítésbe – egyetemek, kamarák, szakmai szervezetek mellett - bekapcsolódott a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) is, javaslatokat téve a racionálisan megvalósítható műszaki követelményrendszer kialakítására. 

A PAOSZ véleménye szerint a passzívház technológia jelenleg az energiahatékony és fenntartható építés gazdaságosan megvalósítható, műszakilag kiforrott gyakorlatát képviseli, és mivel a megfogalmazott követelményeket a passzívházak teljesítik, javasolják, hogy a minősített passzívházak külön számítás nélkül feleljenek meg az előírásoknak. Javasolják továbbá, hogy a számítások igazolásához a PHPP - a passzívházak méretező szoftvere teljes körűen felhasználható legyen, annak elkészítésére a mindenkori energiatanúsítók, valamint a "Minősített Passzívház Tervező" és a "Minősített Passzívház Tanácsadó" nemzetközi oklevéllel rendelkező személyek jogosultak legyenek. 

Az uniós irányelvek alapvetően jó célt fogalmaztak meg a közel nulla energiafogyasztású épületekkel, azonban kérdéses, hogy az egyes épületekkel egyedileg kell-e ezeket a célokat teljesíteni. Bár műszakilag lehetséges zéróenergiás, sőt pluszenergiás épületeket építeni, nem biztos, hogy a lakóházak a legoptimálisabb energiatermelő helyek, és nem biztos, hogy a lakók a legjobban képzett személyzet az energiatermelés felügyeletére. Aki vállalja ezt a feladatot, azt jutalmazni kellene – adókedvezményekkel, kedvezményes energia-átvételi lehetőséggel, egyéb elismerésekkel – de talán nem kellene kötelezővé tenni.

Viszont javasolható az épületek energiafogyasztásának passzívházszintű csökkentése, hiszen ez reálisan megvalósítható. A megújuló források alkalmazását pedig központi támogatás mellett célszerű elősegíteni.