A következő címkéjű bejegyzések mutatása: LEED. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: LEED. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. 08. 27.

Passzívház az indiánok földjéről - Progresszív és hagyománytisztelő - Esővízzel öntöznek, a Napból nyernek áramot, fűteni nemigen kell

Passzívházként ismertetik a nemzetközi szakportálok az álomszép természeti környezetben fekvő, panorámás családi rezidenciát. Noha a taosi (USA, Új-Mexikó) épület a világ minősített passzívházait felölelő adatbázisban nem található meg, a publikált fotók elárulják: valóban passzívház-technológiát alkalmaztak a tervezés-kivitelezés során, s persze a tervezői leírásnak is illendő hinnünk. 

Nemcsak a környezet, de az épület is figyelemreméltó - környezet- és energiatudatos 'jegyeit' tekintve progresszív, külső jegyeiben hagyománytisztelő. Tartalmaz minden fontosabb 'technokrata' gépészeti elemet, belsőépítészete a modern minimalista, illetve a rusztikus mediterrán (mexikói) stílust ötvözi. Az épület LEED Platinum minősítést kapott.

Egy korábbi épületismertetőnkben olvashat a LEED-ről>>

Ki gondolná, hogy passzívház? Pedig az!

2012. 03. 28.

Zöld Világítótorony: fenntartható, karbonsemleges dán középület - LEED arany fokozat a Koppenhágai Egyetem hallgatói központjának

A Koppenhágai Egyetem hallgatói központja lett Dánia első, LEED minősítést elnyert széndioxid-semleges, fenntarthatóan működő középülete. Az aktívház koncepció szerint megvalósult, 950 négyzetméter alapterületű egyetemi épület a Model Home 2020 kísérletsorozat második projektjeként készült el 2010-ben; a „Zöld Világítótorony” kiemelkedő működésével a LEED arany fokozatú minősítését szerezte meg. (Korábbi, kapcsolódó összeállításunk a Model Home 2020 programról ITT található.)


A LEED minősítési rendszert 1998-ban dolgozta ki a fenntartható építésért tevékenykedő Egyesült Államokbeli szervezet, a U.S. Green Building Council. A szervezet négy kategóriában ad értékelést: minősített, ezüst, arany és platina. A minősítés során öt szempontot vesznek figyelembe: elhelyezkedés és helyszínválasztás, vízhasználat, energiafelhasználás és atmoszféra, anyaghasználat és erőforrás, valamint a belső környezet minősége. 

Green Lighthouse
Dánia első fenntartható középülete, a Koppenhágai Egyetem hallgatói központja a magán- és közszféra sikeres együttműködésének példája

A Zöld Világítótorony energiaellátását több forrásból fedezi, az intézményben nagy szerepet kap a természetes szellőzés és a fény, ezzel elősegítve a belső klíma optimális szinten tartását. A megfelelő mennyiségű természetes fény és friss levegő elengedhetetlen jó fizikai és lelki közérzetünkhöz, legyen szó akár oktatási intézményről, irodáról, vagy lakótérről. 

Az épület megvalósításában a VELUX Cégcsoporton túl a VELFAC, a Dán Egyetemi Ingatlankezelő, a Koppenhágai Önkormányzat, valamint a Koppenhágai Egyetem vett részt

Az aktívház koncepció egyik fontos eleme, hogy a belső klíma a bőséges napfénynek és friss levegőnek köszönhetően mindig megfelelő

„Azáltal, hogy a Zöld Világítótorony Dánia első minősített fenntartható középülete lett, a kétéves projekt fontos üzenete kapott ismét nagy hangsúlyt: az állami intézmények és a magánszektor innovatív együttműködése egészen egyedi és újszerű eredményekre képes a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés területén. A LEED minősítés továbbá fontos jelzés az építőiparnak is, hiszen növeli a fenntartható megoldásokkal kapcsolatos érdeklődést. Tekintettel arra, hogy az épületek felelősek Európa széndioxid-kibocsátásának 40 százalékáért, óriási fejlődési lehetőségek állnak még előttünk” – nyilatkozta Martin Lidegaard, dán klíma- és energiaügyi miniszter. 


Fotók: Model Home 2020


A dán kormány elsődleges célkitűzései közé tartozik, hogy Dánia legyen a fenntartható fejlődés egyik gazdasági motorja, és iránymutató szerepet töltsön be a zöld technológiák terén, ehhez azonban szükséges a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatása.


Tornóczky Mónika, a VELUX Magyarország Kft. építésze szerint "az ehhez hasonló innovatív gondolkodásnak és együttműködéseknek egyre fontosabb szerepe van az építészetben, mert a fenntartható szemlélet kialakítása során több aspektust is figyelembe kell venni. Nem elég az építészek és a kivitelezők elhivatottsága, hatalmas szükség van a társadalom gondolkodásmódjának alakítására. Ez pedig éppen olyan egyedi és látványos, közfunkciót betöltő kezdeményezésekkel tud átütő sikereket elérni, mint az aktívház koncepció szerint működő Zöld Világítótorony, ahol nap mint nap egyszerre tanulnak és dolgoznak az emberek, ráadásul az épület folyamatosan fogad látogatókat a világ minden tájáról".

A következő cél: a szigorúbb új minősítési rendszer, a DGNB Dánia elnyerése

A Zöld Világítótorony a saját dán minősítési rendszer kifejlesztésében is szerepet játszott, ugyanis részt vesz a kidolgozás alatt álló, új „DGNB Dánia” minősítési rendszer kísérleti projektjében, amely várhatóan 2012 közepétől működik majd. A saját dán rendszer a fenntarthatóság több szempontját is figyelembe veszi, így többek között a gazdasági, szociális és éghajlati aspektusokat, ráadásul a tervek szerint a LEED rendszernél magasabb szintű elvárásokat fogalmaz meg. Az új minősítési rendszer három dimenzióban elemzi az épületet, hogy átfogó képet adjon annak fenntarthatósági, társadalmi és pénzügyi helyzetéről. Nem csupán az energiafogyasztást vizsgálja, hanem a beltéri klímát, a művészeti szempontokat, valamint a térbeli rugalmasságot is.



Cikkajánló >> a DGNB HUNGARY hírei


Az aktívház koncepció

Az aktívház koncepció azon a vízión alapul, hogy egészségesebb, kényelmesebb épületek jöjjenek létre, melyek nincsenek negatív hatással a környezetünkre. Ez utóbbi többek között annak köszönhető, hogy több energiát termelnek, mint amennyit fogyasztanak, mert minden, a működésükhöz szükséges energiát saját maguk hoznak létre. Az aktívház koncepció egyik fontos eleme, hogy a belső klíma a bőséges napfénynek és friss levegőnek köszönhetően mindig megfelelő és egészséges feltételeket biztosít az épületben tartózkodóknak. További lényeges tényező, hogy pozitív hatással vannak a környezetre is a teljes élettartamuk folyamán. Aktívházak lehetnek új vagy felújított épületek, lakóházak, vagy középületek.

A Model Home 2020 koncepció

A Model Home 2020 koncepció a VELUX Cégcsoport elképzelése a magas életminőséget kínáló, környezetbarát épületekről. A projekt a következő generáció épülettervezési – gyakran az aktívház elnevezéssel illetett – elképzeléseit támogatja. Lényege, hogy a VELUX Cégcsoport több partner közreműködésével hat, a fenntartható építkezés jegyében készülő házat épített fel 2009 és 2010 folyamán Dániában, Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Németországban és Franciaországban, amelyeket használat közben tesztel. Valamennyi épület három fő alapelv figyelembevételével készül, ezek: hatékony energetikai kialakítás, magas életminőség és minimális környezetre gyakorolt hatás. Mindegyik ház különböző éghajlati, kulturális és építészeti viszonyok között valósul meg, a helyszínt biztosító országok adottságai szerint.


Videóismertető a Zöld Világítótoronyról

2012. 01. 09.

Feketén a hófehér - Fenntartható és igényes családi ház - 16 végzős építészhallgató dolgozott a terveken

Nyolc hónapos előkészületi és kutatómunkát követően a Studio 804 építésziroda tervei alapján, a Kansasi Egyetem 16 végzős építészhallgatója bevonásával készültek el a passzívház követelményeinek megfelelő - vagyis kimagaslóan energiahatékony - családi ház tervei, amely Kansasban harmadikként kapta meg a LEED platinum, vagyis a legjobb épület és környezetvédelmi minősítést.

A tervezők célja egy fenntartható - lokális viszonyokhoz alkalmazkodó, helyi lehetőségeket (erőforrásokat) kiaknázó - lakóépület prototípusának létrehozása volt. 

Lényeges kritériumként szabták meg, hogy a ház hűtési és fűtési energiaigénye az ottani épületek átlagfogyasztásához képest mintegy 90 százalékkal kevesebb legyen. A primer energiafogyasztást is radikálisan csökkentették - a házba kizárólag energiatakarékos elektromos háztartási berendezések kerültek -, a felhasznált építőanyagok egy része pedig újrahasznosított.

A prototípus tervezése során az is kiemelt szempont volt, hogy a tervezők könnyen értékesíthető - a potenciális vásárlók számára elérhető - passzívházat hozzanak létre. Ennek érdekében igyekeztek olcsó passzív elemeket - például lamellákat - használni, vagy hőtároló felületeket kialakítani. 

A végeredmény kívül-belül tetszetős: egy közel 160 négyzetméteres, három hálószobás, két fürdőszobás, amerikai konyhás, dupla belmagasságú, tágas és világos nappalival rendelkező családi ház született.




Az épületszerkezet főbb jellemzői: hőszigetelő ablakok, szuperszigetelt falak - falazat 16 cm, a tető 22 cm vastag hőszigetelésű -, hővisszanyerős szellőzés, déli tájolás, a déli oldalon kiterjedt üvegezés, légtömör épületburok, 37 négyzetméter alapterületű kiugró terasz, alatta a kocsibeálló. Az északi oldal zárt. 
Az épület különlegessége a sötét fenyőburkolattal ellátott homlokzat és az ezzel harmonizáló lamellák, amelyek optimális szögben engedik be a napfényt, segítve a téli hőnyereséget, nyáron pedig megakadályozva a túlzott felmelegedést.




Fotók: Studio 804

Projekt neve: Prescott passzívház
Épülettípus: Családi ház
Helyszín: Kansas City (USA)
Átadás: 2010 május
Tervező: Studio 804
Beépített terület: 1700 square foot

2011. 09. 20.

Hazai zöld kereskedelmi- és irodafejlesztések - LEED és DGNB minősítésű projektek


A FUGA Budapesti Építészeti Központban 2011. szeptember 8-án megrendezett DGNB workshop érintőlegesen foglalkozott a hazai zöld minősítésű kereskedelmi- és irodafejlesztésekkel. Az áttekintő táblázatot Szekér László okl. építészmérnök, a DGNB Hungary ügyvezetője állította össze. A táblázatban szereplő K3 irodaházról készült összeállításunk itt olvasható.

2011. 09. 03.

Tiszta Chicago - Zéróenergiás lakóház pillangótetővel

Az USA-ban felhasznált fosszilis energia mintegy 23 százaléka a lakóingatlanok üzemeltetésére fordítódik, a légkört erőteljesen szennyező szén-dioxid-kibocsátásnak pedig mintegy 18 százalékáért felelősek a lakóépületek.
 
Megépült Chicago első zéróenergiásnak tervezett háza, amely egyben az első LEED platina minősítésű lakóépület a városban. Szürkevíz újrahasznosítás, esővízgyűjtő rendszer, passzív szolár csapda (kiterjedt üvegfelületek), aktív szolár rendszer (fotovoltaikus napelemek, napkollektorok), geotermikus energiahasznosítás - ezek a főbb jellegzetességei az épületnek. (Hogy valóban zéróenergiás épületről van-e szó, az az év végén összesített mérési eredmények kiértékelésekor derül ki.)
Az építtető / tulajdonos Michael Yannel gyógyszerész a környezet- és energiatudatos építészet elkötelezettje; példaértékű házat kívánt létrehozni. Lakóingatlanok esetében nem szokványos megoldás, hogy két különálló - északi, déli - épületet alakítottak ki, amelyeket egy zárt - zöldtetős - átjáró köt össze. A magasabb északi épületben alakították ki a hálószobákat, a fürdőszobát, valamint az iroda- és a zeneterem is itt kapott helyet. A déli szárnyban található a konyha, az étkező és nappali. A déli oldalon egész évben elegendő a nappali fény, a természetes világításból az árnyékoltabb északi szárny is kap valamennyit. 
A ház(ak) legszembetűnőbb építészeti eleme a "kifordított" tető (pillangótető), 48 szolár panellel. A tető fényvisszaverő felületként működik, a lehető legnagyobb napenergia nyereséget szolgálja. A napenergia-termelés a 10 kW-os rendszerrel éves viszonylatban várhatóan eléri a 18 000 kWh-t. (A leírásból arra lehet következtetni, hogy a ház összesített primer energiaigénye 100-120 kWh/m2,év. Az érték megfelel a passzívházak esetében előírt követelménynek, a fűtési energiaigény viszont nagyjából háromszor nagyobb, mint egy passzívházban.) 


Képek forrása / Fotók: Christopher Barrett



Hozzávetőlegesen nyolcvan méter mélyről nyerik a geotermikus hőt a padlófűtéshez, nyaranta a hűtéshez. Falazat: hőszigetelt szendvicspanel - két, összesen húsz centi vastag betonréteggel. A betonfal nyáron hőcsillapító funkcióval bír (a hőszigetelés mértékét nem közölte a cikk). A napenergia nyereség maximalizálása érdekében az épület déli oldalán jelentős az üvegfelületek aránya; a hőszigetelő ablakok háromszoros üvegezésűek.






A 240 négyzetméter alapterületű ház belsőépítészetet is meghatározzák a környezettudatos alkalmazások: előszeretettel használnak újrahasznosított anyagokat, energiatakarékos világítástechnikát. A mosógép által elhasznált vizet WC-öblítéshez újrahasznosítják.

Tervező: Farr Associates

Green Press értékelés: A projekt innovatív és előremutató. Két kérdés merül fel első látásra: mi történik a napelemekkel, ha betemeti őket a hó? A tetőmegoldás látványos, ám gyakorlatilag egy nagy hózug, melyről a feltorlódott (és eljegesedett) havat legfeljebb elektromos fűtéssel lehet eltávolítani (újabb energiapazarlás). A ház nagymértékben függ a hálózattól, ezért katasztrófahelyzetben sérülékeny. Egy hóviharos téli időszakban, amikor hálózati kimaradások vannak és áram hiányában nem működik a hőszivattyú, a házban szerintem nagyon hideg lesz, a hatalmas üvegfelületek nem képesek benn tartani a meleget, még ha 3 rétegű üvegezéssel vannak is ellátva.  

2011. 05. 03.

Ökodizájn: mozaikburkolat bambusz, rózsa- és teakfából

Egzotikus keményfából készít mozaiklapokat a Flux Studios. A Fortis Arbor Wood termékcsalád a fenntarthatóság, a környezet- és energiatudatosság jegyében fogant, ugyanis a cég nagyrészt a fakitermelés- és feldolgozás során keletkezett hulladékanyagot hasznosítja. Mindez persze nem látszik a végeredményen: az "egzotikus" falapokból természetes, tetszetős és strapabíró falburkolatok, járólapok készülnek. Néhány fotó a LEED által minősített környezetbarát famozaikról.





Az alkalmazott alapanyagokról 

Bambusz, rózsafa és teakfa - ez a három egzotikus növény szolgál a különleges mozaiklapok alapanyagául. A bambusz a japánok tradicionális építészeti, belsőépítészeti alapanyaga, rendkívül ellenálló, ugyanakkor "kifinomult". A rózsafa jellegzetes - a mahagóni és a cseresznye színvilágához közelítő, gazdagságában ezeken is túllicitáló - árnyalatáról kapta "nyugati" nevét. A rózsafa közkedvelt alapanyaga a kültéri - minőségi - faragott szobroknak, erre predesztinálja sűrűsége, s a szélsőséges időjárást is álló természetes szépsége. A teakfát talán még ellenállóbbnak tartják, nem véletlen, hogy hajóépítésben ez (volt) a legfelkapottabb alapanyag. Padlót, köztéri bútorokat is előszeretettel készítettek belőle régebben, Angliában még most is sok olyan több évszázados teakpad látható, melyeket nem tudott kikezdeni az idő vasfoga.

2011. 04. 28.

Green Home irodaház Budapesten - Skanska projekt


A XIII. kerületben, a Kassák Lajos és a Lőportár utca sarkán hamarosan megkezdődik a Green Home irodaház kivitelezése, amely már megkapta a LEED platina előminősítést – tudtuk meg Pados Gábortól, a Skanska projektmenedzserétől. A hétemeletes, három mélygarázsszinttel rendelkező épület várhatóan a jövő év végére készül majd el. Az irodákon kívül helyet kapnak itt majd üzletek is az utcáról nyílóan. A belső kertben kültéri tárgyalókat alakítanak ki. 

Forrás: Green Press Hírügynökség

A résfalas alapozást geotermikus csövezéssel fogják ellátni. A vízfelhasználás 67 százalékos csökkentését a csapadékvíz felhasználásával és a mosdók úgynevezett szürke szennyvízének wc-öblítésre való visszaforgatásával érik el. A teherhordó szerkezet előregyártott vasbetonból fog készülni, ez kevesebb helyszíni élőmunkát és szennyezést, pontosabb kivitelezést jelent. Az épület a főváros észak-déli fő kerékpár-közlekedési tengelye mentén helyezkedik el, ezért nagy gondot fordítanakak a kerékpártárolók, öltözők, zuhanyzók kialakítására. 




A Skanska Property Hungary Kft. az egyik legrégebbi magyarországi ingatlanfejlesztő cég, amely vezető pozícióra törekszik a környezettudatos fejlesztés és kivitelezés terén, figyelembe véve azt a tényt, hogy a széndioxid-kibocsátás negyven százaléka az épületállományhoz kötődik. (Ha ebbe beleszámítanánk az építőanyaggyártásnak olyan nagy emissziójú részeit is, mint az acél-, a cement-, az alumínuim- és az üveggyártás, a részarány 50 százalékra emelkedne.) Nagyon fontosnak találják az életciklus-elemzést, illetve a tervezést, hiszen az utóbbi egy viszonylag rövid szakasz az épület teljes időtartamát tekintve, de itt dől el, hogy milyen kibocsátású lesz a ház.
A LEED minősítő rendszer hat szempont szerint értékeli az épületeket, ezek: az épület és környezete fenntarthatósága, a vízfelhasználás, a klímaváltozásra gyakorolt hatás, az építőanyagok és energiaforrások, a beltéri minőség és az innováció. A Skanska számára azért is fontos volt egy ilyen minősítés, mert ezáltal a nemzetközi portfóliójában is lehetőség nyílik az egyes épületek összehasonlítására.