Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! 1. rész - Alapozástól a kulcsátadásig: nyomon követheti egy energiatakarékos családi ház kivitelezési folyamatát

Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! címmel sorozatot indítunk a Green Press Blogon: két kisgyermeket nevelő házaspár életébe tekinthetnek be heti gyakorisággal az olvasók. A család építkezésbe kezdett Szombathelyen, közel passzívház minőségű, fokozottan energiatakarékos lakóház lesz az otthonuk. A kivitelezési folyamatról Haitzmann Ágnes, az egyik tulajdonos-építtető számol be hétről-hétre,  fotókon is rögzítve a főbb munkafázisokat, s persze szubjektív meglátásait is megosztja az olvasókkal. Az építtető beszámolóit közreműködői (tervezői, kivitelezői) interjúkkal, építőanyag-ismertetőkkel, aktuális témához kapcsolódó szakmai érdekességekkel egészítjük ki. Kövesse a sorozatot - érdemes!

Az építtetők

Haitzmann Ágnes Budapesten született. Gyerekkorában Kőbányán, egy lakótelepen élt a szüleivel. Huszonévesen belekóstolt ugyan a vidéki életbe, a főiskolai éveket Esztergomban töltötte, de ennek még kevés köze volt ahhoz, ami később várt rá: Szombathelyen lett újságíró, szerkesztő, hét évig dolgozott a városi lapnál. Több mint egy évtizede él a vasi megyeszékhelyen férjével, akivel öt- és kétéves lányukat nevelik.

Hollósi Szabolcs falun - a 11 éve városi rangot kapott - Répcelakon töltötte gyerekkorát, többnyire kertes családi házban. Iskolái okán került el egyre távolabbi városokba: Szombathelyre, Győrbe és Budapestre, de útja visszakanyarodott Vas megyébe. Csaknem tíz éve, hogy társával saját tanácsadó céget alapított, és többek közt megújuló energiaforrások felhasználását célzó beruházások koordinálásával foglalkozik a Nyugat-Dunántúlon.

Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! 

Még néhány hónapja sem gondoltam arra, hogy valaha ilyesmivel foglalkozom majd. S lám. Kertes házra ugyan már jó ideje vágytunk, legfőképp, amióta a lányaink megszülettek, de építkezésre sosem adtunk volna a fejünket önszántunkból. Most viszont boldogan nézek le a sávalaphoz kiásott gödör aljára, és elképzelem, ahogy hamarosan öntik bele a betont. De lássuk, mitől válik romantikussá ez az amúgy igencsak prózai gondolat.

Ez év tavaszán, amikor a jó idő beköszöntével világossá vált: szabadulna a család a négy fal közül, a használt, de viszonylag új házak piacán kezdtünk nézelődni.  A házkeresés kudarcba fulladt, több hónapot szántunk rá, hiába. Bár talán mégsem hiába, hiszen végigvitt bennünket egy úton, aminek a végén a saját családi házunk áll. Felemelő a tudat, hogy nem megszokni, megszeretni kell egy házat, amit megvásárolunk, hanem felépíttetjük a sajátunkat. Kertes házat kapunk, de cserébe nem megalkudni, elfogadni, átalakítani kell, hanem gondolkodni, tervezni és dolgozni. Mindkettő pénzbe kerül, de nem mindegy, azt mire fizetjük ki. 

Sorsszerű, ahogy a használt házak keresése, a sok-sok kert bejárása után végül összetalálkoztunk olyasvalakivel, aki üres telken segítene nekünk építeni, körülbelül ugyanannyiért, mint amennyibe egy több éves ház kisebb-nagyobb átalakításokkal is került volna. De közel sem ugyanolyat, jóval magasabb minőségűt. Az már csak bónusz, hogy épp azon a környéken akadtunk az üres ingatlanra, ahol eredetileg is kerestük álmaink házát, vagyis a jelenlegi, jól megszokott városrészünkön. A háznézegetés közepette  már jócskán kezdtük feladni az elveinket, a belváros közelségét, és egyre távolabbi utcákban jártunk, mígnem visszakanyarodtunk a mostani otthonunk felé.

Hogy milyen legyen a ház, a semmiből nehéz kitalálni, de rájöttünk, még nehezebb lett volna egy meglévő, átalakításért kiáltó ház nappalijában ülve előrelépni. Szerettünk volna minél praktikusabb, szebb, olcsóbb fenntartású házat, és látókörünkbe került az energiatakarékos, illetve a passzívház fogalma is, nem csak a házvásárlás kapcsán. Mindkettőnk munkája közel sodort bennünket a környezetvédelemhez, az ökológiai szemlélethez, így ismereteink is voltak arról, merre tart az energiaválságtól rettegő világ. 

Az eladásra kínált házak között azonban, mondanom sem kell, nemigen találkoztunk számunkra megfelelő nagyságú, és egyben korszerű energiafelhasználású otthonnal. Többnyire másfélszer-kétszer akkora házakba botlottunk, mint amekkorára szükségünk van, persze feleakkora telekkel, és a gépészeti megoldások sem a leghaladóbbak voltak.

Azt hamar megfogalmaztuk, hogy milyen házat nem akarunk, de passzívház építésébe nem kezdtünk volna még így sem. Kellett hozzá az a cseppet sem elhanyagolható körülmény, hogy Horváth Tamás építész célja pont ugyanaz legyen, mint a miénk. Ő energiatakarékos, sőt ha lehet, passzívházak építését gondolta ki, mi pedig rájöttünk, hogy erre van szükségünk. Egy olyan házra, amelynek kellően vastag a szigetelése, mindig friss a levegője, nyáron nem forrósodik fel, télen pedig nem hűl le, ahová besüt a nap, ahol keveset kell fűteni, ahol nincs szükség klímára, nem penészesek a falak,  és ahol egyáltalán: jó élni.

Most már azt is tudjuk, merre tart a modern építészet, amely a saját útját keresi ebben az irányban. A mi utunk pedig az, hogy ne csak saját családunkkal tegyünk jót, de tapasztalatunkat átadjuk azoknak, akik kíváncsiak, és tanulnának a mi példánkból, akik házépítés előtt állnak, és nem tudják, ugyan miért kellene letérniük a jól megszokott, kitaposott útról. 

Még mi sem tudjuk biztosan, hogy érdemes, de úgy érezzük, és a hozzánk eljutott ismeretek alapján is úgy tűnik, hogy ez a jó irány. Mire elkészül a ház, de leginkább az utána következő években, már mi is tudni fogjuk a választ. A passzívházak követelményeihez közelítő, energiahatékony házat építünk. És akit érdekel, most elolvashatja, hogyan.

Fotók: Haitzmann Ágnes | Green Press Blog

Háztervezés: kezdjük az alapoknál! - A potyakonzultációktól a kiviteli tervekig - Green Press kisokos építkezőknek

Családi ház építésekor legalább fél évet kell szánni a tervezési fázisra. Gyakorló építészek szerint az építtetők többsége - rossz beidegződés miatt - szeretne mielőbb túljutni a tervezési, tervengedélyeztetési fázison, ám manapság a tervezési, engedélyeztetési folyamat tovább tarthat, mint maga a kivitelezés. Milyen tervekre van szükség? Mennyiért, milyen sorrendben készülnek? Összefoglaltuk a főbb tudnivalókat!

Szerző: Mesterházy Mónika / A cikk eredeti közlője a HVG Online

Mi alapján válasszunk építészt?

Elsősorban ne a munkadíj, hanem a referenciamunkák legyenek irányadóak! Az építészek szívesen terveznek 'stílusukban', általuk preferált építészeti irányzatba illő épületet, így korábbi munkáikat mindenképp érdemes feltérképezni. A gyakorlat teszi a mestert - népi építészeti jellegzetességeket felvonultató családi ház tervezésével lehetőleg ne olyan építészt bízzunk meg, aki modern, városi lakások tervezésében járatos, mint ahogy energiatakarékos épület, passzívház tervezését sem célszerű olyan építészmérnökre bízni, akinek hiányosak ebbéli ismeretei, vagy nem elkötelezettje a „zöld irányzatoknak". 

(Persze egy tapasztalt építész majd' minden feladattal megbirkózik, nem kizárható, hogy kiváló terveket 'szállít', mégis érdemes olyan szakemberrel szerződni, aki nem először próbál megfelelni az adott építtetői elvárásoknak.)

Pátyi lakóház vázlatterve. Készítő: Hegedűs Attila, Holnapház Blog

A haverunk az építészünk?

Érdemes arról a helyzetről is szólni, amikor az építtetőnek nem nagyon kell keresgélnie, mert van(nak) tervező(k) a családban, a baráti, ismeretségi körben. Szinte minden építész első referenciamunkái között fellelhetők olyan tervek, amelyeket ismerőseinek készített. Az ismeretség - bizalmi kapcsolat - előnyt jelenthet, akár fogorvos, akár ügyvéd, vagy építész legyen a szakember, akire szükségünk van, de az sem zárható ki, hogy a közös munkából kellemetlenségek adódnak (munkadíjas kontra szívességi vállalás). Az alapvető építtetői szempontokat ez esetben is szem előtt kell tartani (lásd fentebb: tervező által követett építészeti irányzat, referenciamunkák, építtetői vélemények). A barátság, ismeretség jó alap a közös munkához, de írásbeli szerződést ez esetben is kell kötni, fixálva a határidőket, a munkadíjat, a fizetési feltételeket. Ha jó építész, vagy ismerős építész közül kell választani, a jót válasszuk! (Ha az ismerős jó építész, nincs min hezitálni.)

Infóvadászat: maratoni potyakonzultációk

A tervezővel folytatott első személyes konzultáció alkalmával általában felmérhető, hogy van-e esély a közös munkára. Az építtetők információgyűjtés szándékával több építészt, gépészmérnököt, kivitelezőt stb. felkeresnek. A szakemberek többsége ilyen alkalmakkor nem számol fel óradíjat, ugyanakkor sok hasznos információval látják el a potenciális ügyfeleket. Előfordul, hogy az építtető megfeledkezik az etikettről, s akár 2-3 órán át 'feltartja' a szakembert. Az ingyenes konzultáció lehetőleg ne tartson egy óránál tovább! Természetesen más a helyzet, ha egyértelmű a megbízási szándék, vagy már létrejött a megállapodás.

Baj akkor van, ha a tervező nem kérdez

Az építtető és tervező között - ideális esetben - bizalmi kapcsolat alakul ki. A mérnök munkája során temérdek privát információ birtokába jut. A család anyagi helyzetéről éppúgy tudomást szerez, mint a család belső dolgairól: a háziasszony, a családfő, a gyerek(ek) kedvenc időtöltéséről stb. 

Mielőtt az építész nekilát a tervezésnek, kérdések sorát intézi a családhoz - nem kell emiatt feszengeni, ez az elvárható viselkedés. Akkor van 'baj', ha a tervező nem kérdez. Egy jó építész nemcsak az építtető igényeit, a család életmódját térképezi fel, de a tervek megvalósításának korlátjaira is figyelmeztet, vagy ellenkezőleg: olyan plusz lehetőségekről tájékoztat, amelyek elkerülték az építtető figyelmét.

Optimális esetben három 'vezérelv' ölt testet a házban: a hely-telek adottságai, az építtető igényei, illetve az építész szakmai ambíciói (például jellegzetes tömegformálás és energiahatékony kialakítás).

Bioklimatikus, organikus lakóház Franciaországból.
Tervező: Patrice Bideau. A Green Press épületismertetője ITT olvasható

Tervezési fázisok és a piszkos anyagiak

Az építésszel kötött megállapodás alapvetően három tervezési fázisra vonatkozik: a vázlatterv készítésére (előkészítő terv), az engedélyezési, illetve a kiviteli tervkészítésre. Mindegyik munkafolyamat más-más szempontokat helyez előtérbe, bár az egyes tervek között vannak átfedések.

A megállapodás létrejöttekor - annak részeként - célszerű a tervezési munkadíjban megállapodni. Kirívóan eltérő díjszabásokkal lehet találkozni; előfordul, hogy az építésziroda „csak” azért viszi le az árat, hogy megszerezze a számára értékes referenciamunkát, így a gyanúsan olcsó díjszabásnak nem szabad bedőlni, több egyéb szempontot is mérlegelni kell!

A Magyar Építész Kamara (MÉK) weboldalán elérhető a tervezők névjegyzéke, s többek között az is látható a listában, hogy adott szakember melyik megyében tevékenykedik. A MÉK honlapján a tervezői díjszabás számításához is találnak iránymutatást az érdeklődők. A kamara az épülettípusokat különféle díjosztályokba sorolja.

A kamara ajánlása szerint például egy 120 négyzetméteres családi ház esetében tervezési díjként a nettó bekerülési költség mintegy 9,5 százalékát lehet elkérni a színvonalas tervezési munkáért - minél kisebb a ház, annál magasabb a tervezési díjszázalék. A gyakorlat általában az, hogy az építészek a MÉK ajánlott díjszabásánál többnyire kevesebbet kérnek, a kamara szerint az ajánlott díjhoz képest legfeljebb 30-40 százalékos eltérés indokolható.

A MÉK weboldalán található díjszámítási excel táblázatot minden építtető könnyedén tudja használni. A tervezési díjat általában három részletben kapja meg a tervező.

A kamara ajánlása szerint a vázlattervre, azaz az előkészítő tervezésre az össz tervezői díj 15 százaléka fizetendő ki, az engedélyezési tervkészítés a díj 30 százaléka, a kiviteli terv pedig a díj 55 százaléka. A tervezési díj első ránézésre tisztes összegnek tűnik, ám ezen osztoznia kell az építészmérnöknek a szakági társtervezőkkel - statikus, épületgépész, épületvillamossági tervező stb. -, akik mind az engedélyezési, mind a kivitelezési tervek összeállításában közreműködnek.

Ha a tervezők a kivitelezésben is részt vesznek, a műszaki, pénzügyi felügyeletért, a műszaki átadás-átvételben való közreműködésért további munkadíjat kérhetnek, melynek ajánlott mértéke az össz bekerülési költség 2,2 százaléka.

Budaörsi passzív családi ház - havi 5 ezres fűtésköltséggel.
Tervező: Szekér László.
Épületismertető ITT olvasható

Vázlatterv: hamar munka ritkán jó

A tervező első feladata, hogy a leendő házat - az építtető igényeinek figyelembevételével - formába öntse. A vázlatterven jelenik meg először a ház teste, az első skicceken látható, miként helyezkedik el, mekkora helyet foglal a telken, mennyire idomul a természetes és épített környezethez. Ebben a munkafázisban kerül sor a ház külső-belső méretezésre, a helyiségek felosztására. A vázlatterv tetszés szerint módosítható.

Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató tapasztalata szerint az építtetők általában beleszeretnek az első skiccekbe, ezért a tervezőnek csak olyan vázlattervet szabad megmutatnia, amelyet szakmailag tökéletesnek érez. A látvánnyal „rabul ejtett” megrendelő a homlokzat megváltoztatásával járó indokolt módosításokat ugyanis nem mindig fogadja szívesen. A vázlattervvel a rutinos építészek négy-öt hét alatt elkészülnek. Ahhoz azonban, hogy igazán különleges, kreatív anyag szülessen, több hónapra, adott esetben fél évre is szükség lehet. Csakhogy az építtetők általában türelmetlenek, mielőbb szeretnék elindítani az építkezést, a tervezési, engedélyezési szakaszt legszívesebben átugranák.

A vázlatterv általában 1:200 léptékű, alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat tartalmaz, része a költségbecsléshez és az építési engedélyhez szükséges mutatók felsorolása: a beépített alapterület megjelölése, a főbb építménymutatók megfogalmazása. Látványterv és makett is készülhet a vázlattervhez.

Angol lakóház makettje. Tervező: Bere:Architects

A helyhatóságok által rögzített építési előírások egy része a házak küllemét is szabályozza. A tervezőknek ismerniük kell a helyi előírásokat, melyek azt is taglalják, mekkora lehet a házak magassága, a tetők dőlésszöge. A hatósági szabályokat kötelező betartani, különben az építtető nem kap építési engedélyt. A jó tervező a földrajzi, természeti adottságokat is felméri, mielőtt munkához lát: talajvizes területre nem tervez pinceszintet, sík, szeles terepen fokozottan ügyel a ház tájolására. Törekedni kell arra is, hogy az új ház ne törje meg az utcakép harmóniáját, ugyanakkor nem célszerű vakon követni a szokásjogot sem, hiszen egy ízléses, nívós épület színesíti a jellegtelen utcaképet.

Engedélyezési és kiviteli tervek

Ha az építtető elfogadta a vázlattervet, kezdődhet az engedélyezési terv összeállítása. Az engedélyezési tervfázisban a megrendelő még szabadon kezdeményezhet módosításokat: csökkentheti, növelheti a méreteket, a tető hajlásszögét, a beépítendő anyagokat. Az engedélyezési terv magában foglalja - egyebek mellett -, hogy a létesülő lakóingatlan hány méterre esik a szomszédtól, milyen magas, milyen széles, százalékosan mekkora a telken a zöld és a burkolt területek aránya. Szerepelnek a terven a homlokzat paraméterei, a benapozás és hőszigetelés jellemzői. Az engedélyezési terv azokat a műszaki paramétereket rögzíti, melyek alapján az építési engedély kiadható.

Az elkészült terveket, műleírásokat, számításokat, szakvéleményeket, tulajdoni viszonyokat, építési előírásokat minden esetben dokumentálni kell. Ez a feladat az építtetőre hárul, de az építtető írásbeli megbízása alapján a tervezők is beszerezhetik a szükséges igazolásokat, s leadhatják az illetékes építésügyi hatóságnál.

Nem utolsó sorban: a bürokrácia

Szükség lesz a hivatalos helyszínrajzra, a kéményseprő szakvéleményére (amennyiben a háznak van kéménye, ugyanis a passzívházaknál elhagyható a kémény), a tulajdoni lapra, a hőtechnikai igazolásokra, bonyolultabb alapozású épület esetében talajmechanikai szakvéleményre, lejtős telek esetében geodéziai felmérésre, ezen felül természetesen a engedélyezési tervekre és a tervezői nyilatkozatra. Szükség lehet még bármilyen más szakhatósági - például műemlékvédelmi, bányakapitánysági, környezetvédelmi stb. - engedélyre, vagy szakvéleményre (például faanyagvédelmi, akusztikai szakvéleményre), bár ezek családi házaknál nem jellemzőek. 

Célszerű az építésügyi hatósággal előzetesen egyeztetni arról, hogy milyen engedélyekre, szakvéleményekre lesz szükség, majd közel azonos időpontban benyújtani az ezekre vonatkozó kérelmeket, mivel az adott esetben tucatnyi szakhatósági engedély beszerzése időigényes, csúszhat az építési engedély kiadása.

Az építésügyi hatóságnak hivatalosan 60 nap áll rendelkezésére az építési engedély határozat meghozatalára, ám az esetleges hiánypótlások miatt fél évbe, sőt, akár évekbe is beletelhet, mire az engedély megszületik, ami érthetően óriási bosszúság forrása. A szükséges igazolások, szakvélemények beszerzése további kiadásokat ró az építtetőkre. Az építési engedélytől nem térhet el sem az építtető, sem a kivitelező. Amennyiben az épület szerkezetét, funkcióját vagy homlokzatát érintően merül fel a változtatás igénye, módosítási kérelmet kell benyújtani az építésügyi hatósághoz.

Az összeállításunk elején látható vázlatterv - pátyi lakóház - megvalósult formában, látványos kőhomlokzattal
Fotó: Hegedűs Attila, okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező

Hogyan válasszuk ki az építőanyagokat?

Az engedélyezési terv is részletezi, hogy az építkezésnél milyen anyagokat használnak fel, a tervben rögzített rétegrendek mutatják, hogy a főbb anyagok miként épülnek egymásra.

Az építőanyag kiválasztásakor a tervező javaslatot tehet, a bekerülő építőanyagokat az építtetővel egyeztetve határozza meg. Mielőtt az építési munkálatok elkezdődnének, ajánlott elegendő időt szentelni a színvonalat, tartósságot, gazdaságos működést garantáló építőanyagok kiválasztására. Léteznek fórumok, melyek segíthetnek eligazodni az építőanyagok kínálatában; a Magyar Építőanyagipari Szövetség (MÉASZ) is hasznos támpontokat adhat. A MÉASZ három éve vezette be a jó minőségű építőanyagok markáns megkülönböztetésére szolgáló Kiváló Építési Termék Minőségjelet, részletek a www.measz.hu weboldalon.

Érdemes-e spórolni a kiviteli terven?

Családi házakhoz kiviteli tervet - a pénzmegtakarítás szándékával - nem mindig kérnek az építtetők, pedig a ma épülő, igényes és költséges házaknál fontos kívánalom a részletes kiviteli terv megléte, hiszen ez jelenti a garanciát arra, hogy az épület a tervezett módon és a tervezett költségekkel épül meg. A kiviteli terv tartalmazza azon információk összességét, melyekre a kivitelezőknek szükségük van az építés során. A felelős műszaki vezető az egész építkezést átlátja, a kiviteli tervvel összhangban felügyeli és irányítja a munkálatokat, és a szakszerűségért is ő felel. Személye garancia arra, hogy a kivitelező cég alkalmazottai első osztályú munkát végeznek. A minőségi követelményekre célszerű kitérni a szerződésben is, illetve az elmaradt, hibás vagy hiányos teljesítés díjazására is. Folyamatos szakfelügyelettel elkerülhetők a galibák, s nem utolsó sorban az építtetők álma is teljesül: olyan családi házat kapnak, amilyet megálmodtak.

Perspektíva, nemcsak Európának - Exkluzív összeállítás a passzívház-szabvány megalkotójáról, a világ első passzívházának megépítőjéről

Beszélhetünk passzívházakról anélkül, hogy ne ismernénk a passzívház-szabvány megalkotóját? Természetesen, de a "kép" csak akkor lehet teljes, ha nemcsak a passzívház-technológiát, hanem a hosszú évek kutatómunkájával azt kidolgozó szaktekintélyt is bemutatjuk - következzék tehát a hiánypótló bejegyzés Wolfgang Feist professzorról!

Prof. Wolfgang Feist

Wolfgang Feist 1981-ben abszolválta fizikatanulmányait Tübingenben. 1981 és 1985 között a kasseli egyetem tudományos munkatársaként tevékenykedett, nevéhez fűződik az Energiatechnika továbbképző szak létrehozása. 1986-tól 1996-ig a darmsadti Institut Wohnen und Umwelt (IWU) tudományos munkatársaként kutató- és fejlesztőmunkát végzett az alacsony energiaszintű épületek vonatkozásában; a lundi egyetem épületszerkezeti intézetének vendégkutatójaként, továbbá a passzívház kutatási projekt felelős vezetőjeként is tevékenykedett. A kasseli egyetem építészet szakán a termikus épület szimulációval foglalkozott behatóbban. A darmstadti Passivhaus Institut alapítója (1996) és vezetője; a költséghatékony passzívházak munkacsoport, valamint a CEPHEUS európai demonstrációs projekt tudományos vezetője. 2001-ben elnyerte a Német Környezetvédelmi Díjat, 2003-ban Göteborg városának Nemzetközi Környezetdíjával jutalmazták tevékenységét.

Wolfgang Feist professzor az első, 2008-ban megrendezett hazai passzívház konferencián (melynek szervezésben a Green Press vezető munkatársai is közreműködtek) tartott előadásából közlünk részleteket.

Szomszédos bolygónknak, a Vénusznak - melyet hasonló méretei miatt a Föld testvérbolygójának is neveznek - van a legsűrűbb légköre a kőzetbolygók közül. A Vénusz légkörét 96,5 százalékban szén-dioxid alkotja, ebből következően a felszíni hőmérséklet 450 Celsius-fok. A bolygót kénsavfelhők borítják, gyakorlatilag folyékony kénsav hullik az égből.

Vénusz. Fotó: NASA

Energiamérleg-számítással megállapítható: ha a Vénusz légköre ugyanolyan összetételű lenne, mint a Földünké, a felszíni hőmérséklet nem lenne magasabb 30-40 Celsius-foknál. Mindez jól érzékelteti, hogy mi történik akkor, ha a klímahatású gázt, a szén-dioxidot (CO2) a légkörbe juttatjuk, illetve visszajuttatjuk. A szén, a kőolaj, a földgáz égetésével a légkör szén-dioxid tartalmát növeljük. A CO2-koncentráció mérhető; más-más értékek jellemzőek a nyári és a téli hónapokban.

A Földön jelenleg 0,037 százalékos a CO2-koncentráció, s az érték emelkedő tendenciát mutat. Mégpedig azért, mert a szén-dioxidot szénként kiemeljük a földkéregből, ahova a növényzet révén százmillió évek alatt került. A fosszilis energiahordozók felhasználása a múlt évszázad elejétől folyamatosan emelkedett. Elégetésükkel visszajuttatjuk a légkörbe, felerősítve az üvegházhatást. Az üvegházhatás következménye már ma is érzékelhető; már a közeli jövőben látni fogjuk, hogy a Sarkvidéki-tengerről nyáron teljesen eltűnik a jégtakaró.

A NASA kutatása rámutat, hogy az arktiszi jég gyorsabban olvad, mint ahogy gondoltuk – a ráta dekádonként 9 százalék. Az arktiszi hőmérséklet 10 évenként 1,2 Celsius-fokkal emelkedik.

Miért foglalkoztasson bennünket, hogy mi történik a Sarkvidéken? Valójában nem a Sarkvidéki-tenger az, amire fókuszálnék - ez csupán egy példa -, hanem a klimatikus viszonyokban bekövetkező változásokra, melyek veszélyesek az emberekre, a környezetre, és a gazdaságra is.

Illusztráció INNÉT 

A Nemzeti Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) előrejelzése szerint az energiafelhasználás az elkövetkezendő harminc évben további 50 százalékkal emelkedhet, amennyiben nem változtatunk alapvetően az energiagazdálkodási politikánkon.

Egy másik nemzetközi munkacsoport, az International Panel on Climate Change (IPCC) a beavatkozást sürgeti. Állásfoglalásuk szerint a következő húsz évben csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók felhasználását; első lépésben legalábbis stabilizálni, majd azután visszaszorítani. 

A Nemzetközi Energiaügynökség rámutat: megfelelő beavatkozásokkal ténylegesen lehet javítani az energiahordozók felhasználásának hatékonyságát, így mintegy 20 százalékkal csökkenhető a szén-dioxid-kibocsátás. Ez azonban nem elég, jelentősen többet kell tenni ennél; a döntéshozók is kezdik felismerni ennek fontosságát. Andris Piebalgs, az energiapolitikáért felelős uniós biztos meghirdette az Európai Bizottság átfogó energiapolitikai stratégiáját, melyet Zöld Könyv formájában tett közzé. A terv meghatározza Európa pályáját az energiapolitikában, és ismerteti az Európai Bizottság javaslatát is, miszerint hosszú távon kell gondoskodni arról, hogy a lakóházak és egyéb épületek Európában közel nulla szén-dioxid-kibocsátásúak, illetve passzívházak legyenek.

A Zöld Könyv három célt jelöl meg az európai energiapolitika számára, amelyek csak közös erőfeszítésekkel érhetők el: fenntarthatóság, versenyképesség, biztonság.

Az épületek energiafogyasztásának visszaszorítása kiemelt cél, hiszen az energia több mint 40 százalékát az épületek használják fel. Szinte mindenütt elmondható Európában, hogy a hagyományos épületek fűtési energiafelhasználása kiemelkedően magas; az energiaszükséglet meghatározó része a fűtésre fordítódik. Milánóban ez éppúgy igaz, mint Oslóban, Moszkvában, vagy éppen Budapesten. A  "szokványos" lakóépületek átlagos energiafogyasztása jelenleg 200 kWh/m2 éves szinten. A fogyasztás mértékét a közelmúltban a korszerű építési technológiákkal sikerült ugyan valamelyest mérsékelni, az újonnan létesülő ingatlanok rendszerint már csak fele annyi energiát fogyasztanak, használnak fel, mint a régi épületek.

Az energiahatékony épületeké a jövő. A fotón az Egyesült Királyság elsők között minősített passzívháza látható

Az energiafogyasztás- és a CO2-visszaszorításában egyaránt kiváló eredmények érhetők el a passzívház-technológia révén. Mérések bizonyítják, hogy a passzívház-technológiával létesített ingatlanok energiafogyasztása 75 százalékkal, vagyis a negyedére csökkenthető a hagyományos építésű új épületek felhasználásához viszonyítva.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni az energiafogyasztás gazdasági vonatkozásait. Az energiaár fokozatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben. Voltak és várhatók is jelentősebb áringadozások, az viszont biztosan állítható, hogy energia átlagos árnövekedése követi az eddigi tendenciát. A hagyományos energiahordozók magas költségvonzata is szükségessé teszi tehát, hogy az épületek energiaveszteségét csökkentsük.


Folytatás itt

Lőttek a házi töltött káposztának? - 11+1 tévhit a passzívházakról, amelyekre a Passivhaus Institut szakértője tételesen reagál

Passzívház. Manapság "menő" téma. A játszótéren az öko-tudatos apukák épp úgy beszélnek róla, mint komoly mérnökök a szakmai konferenciákon. Szigetelésről, fenntarthatóságról és nulla forintos számlákról értekeznek. Ami közös bennük: nyitottak, érdeklődők, de van jó néhány tévhit, amivel gyakran összetalálkoznak. Nagyobb baj, ha szakmai közönségnek - vagy akár építészhallgatóknak - csepegtetnek dezinformációkat (a témában kevéssé járatos) oktatók, kinyilatkoztatva, hogy nem lehet ablakot nyitni, nagyobb társaságot összehívni, töltött káposztát főzni vagy ruhát szárítani egy passzívházban, ahogy ez egy közelmúltban Kiskunhalason tartott (kreditpontos) előadáson megtörtént. Az előadást követően a koos.hu az előadónak címezve NYÍLT LEVELET tett közzé, érdemes elolvasni!


Sariri-Baffia Enikőt kértük meg, mondja el mi az igazság a passzívházakkal kapcsolatban. A magyar származású mérnöknő a németországi Darmstadtban található Passivhaus Institut (Passzívház Intézet) egyik passzívház-minősítési joggal is rendelkező szakértője. 

1. Tévhit: Tilos ablakot nyitni – klausztrofóbia érzetünk lesz a házban.

Tény: Éppen ellenkezőleg.  Egy passzívházban van, és szükséges is, hogy legyen nyitható ablak, mivel nyáron ezt használják leginkább az éjszakai hűs levegő befogására.  Télen lehet, de nem szükséges ablakot nyitni, mivel éjjel- nappal friss marad a levegő a lakásban. Ha ablakot nyitunk, a kiáramló levegő nem megy át a hőcserélőn, ezért fizetnünk kell a hőveszteségért. Ez  minden passzívház-épület esetében igaz, mert a hővisszanyerős szellőztető berendezés az épületgépészet része.

2. Tévhit: Az építkezés aránytalanul drága, nagyon rossz a megtérülése.

Tény: Éppen ellenkezőleg: a többletköltség alacsony, ha intelligens építési és célszerű építészeti megoldásokat alkalmazunk, ezt bizonyítják a már megvalósult magyarországi passzívházak.

3.Tévhit: Ha hidegnek érzem a lakást, nem tudok befűteni. 

Tény: Éppen ellenkezőleg: Minden passzívházban van fűtés, ha minimális mértékben is. A közép-európában megszokott klímán - amikor 0 °C alatti a hőmérséklet - nem elegendő az ablakokon besugárzó napfény, vagy az épületben felszabaduló belső hő az épület belső hőmérsékletének fenntartásához. A hőmérséklet rendkívül lassan ingadozik a nap folyamán a passzívházban. (Előfordulhat, hogy a passzívház – a kinti hideg időjárás ellenére - egy teljes nap leforgása alatt csupán 0,5 °C-ot hűl -  miközben nem is fűtik.) Ami biztos: egy passzívházban nem lehet megfagyni, mert soha nem hűl fagypont alá a hőmérséklet. 

4. Tévhit: A vastag szigetelés és az egyéb komponensek előállítása több energiába kerül, mint amit a használata során meg lehetne velük takarítani.

Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívházak összes alkotóeleme hosszú élettartamú,  ezalatt  megtakarítják az előállításukhoz szükséges energia többszörösét. Az épület szerkezetét a vastag szigetelés védi az időjárás viszontagságaitól, így az hosszabb élettartamú, és ezáltal értéktartóbb.

5. Tévhit: A passzívház kialakítása annyiba kerül, hogy ezt az ingatlanpiacon nem lehet egy eladás során visszakapni.

Tény: Éppen ellenkezőleg: Ez jellemzően az olcsó módszerrel felújított épületekre igaz. Az ingatlanvásárlók egyre inkább az alacsony energiafogyasztású ingatlanokat keresik, és mellőzik a nagy energiaigényűeket. A takarékos házak értéke nő, míg ez utóbbiaké csökken. Nyugat-Európában ez a tendencia már egyértelműen megfigyelhető. Egy passzívház ma már megfelel annak az épületenergetikai színvonalnak, amely Európában csak 2020-tól lesz kötelező. Aki ma ezzel a módszerrel építkezik, az értéktartó épületbe fektet be.

Egy új magyar passzívház látványterve - hamarosan kezdődik a kivitelezés. 
A cél, hogy megkapja a passzívház minősítést.
Tervező: Koós Miklós

6. Tévhit: A passzívház komponenseit csak külföldről lehet drága pénzen beszerezni.

Tény: Ez jelenleg részben igaz. A magyar piacon a külföldi termékeket sok éve forgalmazzák, beváltak, ismerik őket. A magyar cégek számára előnyös lehet a hasonló termékek fejlesztése. Sőt ez a tevékenység hazai  érték- és munkahelyteremtő folyamatot eredményezhet: a külföldről érkező energiaellátás helyett hazai értékbe – helyi anyagokból előállított ingatlanba - fektetünk, amely évtizedekig jelentős pénzforrásokat tart idehaza.

Egy budaörsi passzívház gépészeti helyisége. Fotó: Batár Zsolt

7. Tévhit: A szigetelésbe nem lehet csavart becsavarni, mert az egerek megrágják. 

Tény: A rágcsálók ellen -  amelyek kb. 50 cm mélységig jelentenek gondot! - erős, a talajba helyezett fóliával lehet hatásosan védekezni. Kisebb és nagyobb terhek rögzítésére is meg van a megoldás, például egy spirál formájú tipli, mellyel lámpák, levélszekrények rögzíthetők. Szinte nincs is olyan tárgy, amit ne lehetne a szigetelésen keresztül hőhídmentesen rögzíteni. Azonban ez előrelátó tervezést igényel – épp emiatt fontos, hogy a megfelelő minősítésekkel rendelkező mérnökök szakértelmét  vegyük igénybe  a passzívház tervezése során. 

8. Tévhit: A passzívház egy bonyolult „high-tech” ház, amelyet a laikus úgysem tud megfelelően kezelni, ezért nem tudja elérni a megcélzott energiatakarékossági szintet.

Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívház egy nagyon jóindulatú, könnyen kezelhető ház. Nem igényli bonyolult gépészeti megoldásokat beépítését. A passzív házban alkalmazott komfort szellőzés egyszerűbben kezelhető, mint egy televízió. Az egyetlen karbantartási feladat a szűrőcsere, amelyet a tulajdonos - a porszívó szűrőjéhez hasonlóan - maga is elvégezhet, évente 2-3 alkalommal.

9.Tévhit: A szellőztető berendezés csővezetékei a baktériumok melegágyai, a készülék zajos és huzatos.

Tény: Pont ellenkezőleg: A friss szellőzőlevegővel működő berendezések nem hasonlíthatók a kevert levegős klímaberendezésekhez. Mikroorganizmusok csak a rosszul gondozott klímaberendezésekben telepedhetnek meg, ahol a pára lecsapódik. A passzívházban alkalmazott szellőztető berendezésben a friss levegő nem keveredik az elhasználttal, a külső levegő egy kiváló szűrőn keresztül pormentesen érkezik az épületbe. A készülékek csöndesek, a kevés zaj kiszűrésére hangtompítókat alkalmaznak. A levegő a helységbe a mennyezet alatt csak a feltétlenül szükséges mennyiségben, kis sebességgel érkezik, így a légáram kis mértékben - max. 1-2 m távolságban - érezhető, azon túl egyáltalán nem.

Passzívház - részlet. Fotó: Batár Zsolt

10. Tévhit:  Ha kimarad az áram, vagy elromlik a szellőztető berendezés, megfulladunk a házban.

Tény: A szellőztető berendezéseket eleve hosszú élettartamra tervezik. Ha elromlanak, gond nélkül javíthatók, mivel minimális és egyszerű technikával rendelkeznek. E módszer mellett természetesen alkalmazható az ablakon keresztül szellőztetés is. A fűtés - légfűtés hiányában - a belső hőforrások (lámpa, tűzhely stb.) segítségével megoldható. A fűtéshez - áram híján- gáztartályról működő fűtőláng is alkalmazható, a szkeptikusok és az otthonos hangulatot kedvelők pedig már eleve úgy terveznek, hogy fával tüzelő, külső levegővel üzemelő, légtömör kandallót építenek be. Azonban az áram hiányában fellépő probléma a passzív házban kismértékű, amely, elég valószinűtlen feltételezés.

11.Tévhit: A passzívházak rondák, robusztusak.

Tény: Passzívházak bármilyen építészeti stílusban kivitelezhetőek: nem az épület formája, hanem a minősége meghatározó.  Az optimális megoldás elérését azonban célszerű különböző formákkal és tájolással segíteni, különböző módszerek/befektetések alkalmazásával optimálisabbá tenni (az épület déli tájolása, nagy ablakfelületek alkalmazása, kompakt épületforma). Azonban ennek ellenkezőjére is akad bőven példa. A tényői - második minősített hazai – passzívházról kívülről nézve senki meg nem mondaná, hogy milyen különleges épületről van szó. A www.passivhausprojekte.de oldalon található egy adatbázis, melyben megépült házak százait dokumentálták. Ezek között nagyon sokféle ház található, a tervezők fantáziájának megfelelően.

Franciaország első minősített passzívháza. Tervező: Karawitz Architecture

11+1 Tévhit: A vastag szigetelés alatt a fal nem tud lélegezni, bepenészedik.

Tény: Pont ellenkezőleg: A vastag szigetelés alatt a fal szinte ugyanolyan meleg,  mint az épületben található belső levegő, ezért szinte kizárt páralecsapódas. Az alkalmazott  falszerkezetek a párát áteresztik, vagy a párazáró rétegek azt az épületen belül tartják. A pára eltávolításáról a szellőzés gondoskodik. (Ez  minden épületre jellemző.) A szerkezeten keresztül távozó pára mennyisége bármilyen épület esetén elenyésző. Légcsere legfeljebb a fugákon és lyukakon keresztül történhet, ami sok esetben a szerkezetben történő páralecsapódáshoz, nedvesedéshez, penészhez vezethet. Rosszul szigetelt szerkezetek a belső oldalukon hidegek, ezért a pára előszeretettel lecsapódik és penész képződik rajtuk. Mindezen problémák a passzívházak kiváló épületburka miatt kizártak, és inkább sok meglévő, vagy gondatlanul felújított épületre jellemzők.

„Energiakonzum helyett értékteremtésbe kell befektetünk. Ez  nem elsősorban anyagi megterhelést, hanem inkább kreativitást és intelligens megoldásokat igényel. A passzívház ezen gondolat tárgyiasulása. Bemutatja, hogy nem csak rezsiköltséget takarít meg ez a megoldási forma, hanem felhasználóbarát és komfortos is egyben. A magas energiaáramlás által okozott problémák eleve fel sem lépnek. Ez pedig nem csak a környezetnek és a népgazdaságnak éri meg, hanem az egyénnek is, mivel gazdaságos és meg is térül. A magas kockázatú, álom-megtérülést ígérő spekuláció helyett csakis a fenntarthatóságra való összpontosítás vezethet egy ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható fejlődéshez.“ Prof. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadti Passivhaus Institut vezetője, Innsbrucki Egyetem, épületfizikai tanszék 

Forrás: HarmoNet

A tudatos építtető 12 pontja - Green Press összeállítás

1. A pénzeddel szavazol

Az építkezés a saját döntésed. Eldöntheted, mit/kit támogatsz, mit/kit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, a felesleges építőanyagok tömeges gyártását, energiafaló épületek létesítését és fenntartását, a zöldterületek indokolatlan beépítését, a trópusi fák kivágását.

2. A hulladék a legdrágább

Az építőanyagok gyártása és felhasználása közben is keletkezik hulladék, így az életciklus végén nem mindegy, mennyi az újrahasznosítható rész.  Ami nem hasznosítható, az  szemét - értelmetlen pénzkidobás, terhelés a környezetnek. Mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel (idő előtt, és amikor lejár az ideje). Az energiafaló ingatlan is szemetelés, ezért olyan házat építs, ami nem szennyezi a környezetét az üzemeltetés során felesleges szén-dioxid-kibocsátással, ezzel a pénztárcádat is kíméled.

3. Csak a szükségeset!

Építkezés előtt írd össze, mire van szükséged. Ne a divatot kövesd, hanem valós szükségleteidet! Ne hagyatkozz "polctrükkökre", a "magazin építészetre", vagy a szomszéd házára! (Hagyatkozhatsz, de ne másolj átgondolatlanul!) Legyen saját véleményed a dolgokról, így a környezetről is, melyben élni kívánsz - te döntsd el, mi a fontos számodra!

4. Helyi erő

Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan! Használd a helyismeretedet, szervezd az építkezésed magad, lehetőleg vásárolj helyben kapható árukat, és bízz meg helyi mestereket. Kutasd fel a jó beszerzési forrásokat és szakembereket! A meglévő épület bontása előtt mérlegeld: nem éri meg inkább felújítani?

5. Mit, hogyan, mennyit viszel haza?

Ha építkezel, és ha lehetőségeid engedik, szerezz be utánfutót, vagy kisteherautót - a kisebb mennyiségű  építőanyagot így magad is el tudod fuvarozni. Nagyobb mennyiségek rendelésénél ügyelj a szállítási távolságra és a csomagolóanyagra.  A raklapokat váltsd vissza! Csak annyi építőanyagot rendelj, amit fel is használsz.

6. Keresd az eredetit, olvasd el a címkéket!

Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, előállított építőanyagokat, ismerd meg a teljes életciklusra vetített mutatókat, az anyagok előállításához felhasznált energiát. Az építőanyagok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne alkalmazz olyan anyagokat, melyek mérgező vegyi anyagokat tartalmaznak - ha van választási lehetőség, a természetes anyagokat részesítsd előnyben!

7. Gondolj az építkezés következményeire! 

Az épületek megépítési költségei mellett az üzemeltetési kiadások ma már egyre inkább meghatározóak, ezért ne feledd: a megépült házakat fűteni, világítani, takarítani is kell, nem beszélve az adókról és az esedékes karbantartásokról!  

8. Válassz fát újratelepíthető hazai erdőkből!

Ha fát használnál az építkezés során, válassz olyan fákat, melyek a hazai erdőkben nőttek, és újratelepíthető módon gazdálkodva kerülnek felhasználásra. Válassz olyan köveket, melyeket hazai bányákból termeltek ki. Kerüld a távoli országokból ideszállított egzótafákat, a drága márványokat és egyéb luxus építőanyagokat.

9. Tartós használat

Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár.  A jobb minőségű termék tovább tart. Ha választani kell, olyan termékeket építs be, melyek tartósabbak, és hosszabb időn át  fognak szolgálni.

10. Korszerűt

Alkalmazd a legújabb és legkorszerűbb elérhető technológiát, ebben van a haladás reménye. A valóban haladó, korszerű technológia mindig hordoz olyan értéktöbbletet, ami miatt érdemes áttérni rá. Elsősorban a hazai piacon már kipróbált és bevált megoldásokat keresd! A távoli országokból származó megoldások nem mindig használhatók idehaza, még ha a csomagolásuk gusztusosnak tűnik is, elavult technológiát pedig egyszerűen nem érdemes alkalmazni.

11. Helyi alvállalkozókkal dolgoztass!

Keresd a lakóhelyed közelében dolgozó építészeket, szakembereket és kivitelezőket! Így a helyi környezetedet támogathatod és kevésbé járulsz hozzá a mérnökök és munkások közlekedéssel járó környezetterheléshez.

12. A lehető legtökéletesebbet

Ha nincs is tökéletes épület, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, ki tervezi és ki építi, mit tartalmaz, mennyi energiát fogyaszt, mennyi járulékos költség van vele, meddig tart, és lebontása után hová kerül.

Készült a tudatos vásárlók 12 pontja alapján. Összeállította:

Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívház oktató, minősített passzívház tervező