Lőttek a házi töltött káposztának? - 11+1 tévhit a passzívházakról, amelyekre a Passivhaus Institut szakértője tételesen reagál

Passzívház. Manapság "menő" téma. A játszótéren az öko-tudatos apukák épp úgy beszélnek róla, mint komoly mérnökök a szakmai konferenciákon. Szigetelésről, fenntarthatóságról és nulla forintos számlákról értekeznek. Ami közös bennük: nyitottak, érdeklődők, de van jó néhány tévhit, amivel gyakran összetalálkoznak. Nagyobb baj, ha szakmai közönségnek - vagy akár építészhallgatóknak - csepegtetnek dezinformációkat (a témában kevéssé járatos) oktatók, kinyilatkoztatva, hogy nem lehet ablakot nyitni, nagyobb társaságot összehívni, töltött káposztát főzni vagy ruhát szárítani egy passzívházban, ahogy ez egy közelmúltban Kiskunhalason tartott (kreditpontos) előadáson megtörtént. Az előadást követően a koos.hu az előadónak címezve NYÍLT LEVELET tett közzé, érdemes elolvasni!


Sariri-Baffia Enikőt kértük meg, mondja el mi az igazság a passzívházakkal kapcsolatban. A magyar származású mérnöknő a németországi Darmstadtban található Passivhaus Institut (Passzívház Intézet) egyik passzívház-minősítési joggal is rendelkező szakértője. 

1. Tévhit: Tilos ablakot nyitni – klausztrofóbia érzetünk lesz a házban.

Tény: Éppen ellenkezőleg.  Egy passzívházban van, és szükséges is, hogy legyen nyitható ablak, mivel nyáron ezt használják leginkább az éjszakai hűs levegő befogására.  Télen lehet, de nem szükséges ablakot nyitni, mivel éjjel- nappal friss marad a levegő a lakásban. Ha ablakot nyitunk, a kiáramló levegő nem megy át a hőcserélőn, ezért fizetnünk kell a hőveszteségért. Ez  minden passzívház-épület esetében igaz, mert a hővisszanyerős szellőztető berendezés az épületgépészet része.

2. Tévhit: Az építkezés aránytalanul drága, nagyon rossz a megtérülése.

Tény: Éppen ellenkezőleg: a többletköltség alacsony, ha intelligens építési és célszerű építészeti megoldásokat alkalmazunk, ezt bizonyítják a már megvalósult magyarországi passzívházak.

3.Tévhit: Ha hidegnek érzem a lakást, nem tudok befűteni. 

Tény: Éppen ellenkezőleg: Minden passzívházban van fűtés, ha minimális mértékben is. A közép-európában megszokott klímán - amikor 0 °C alatti a hőmérséklet - nem elegendő az ablakokon besugárzó napfény, vagy az épületben felszabaduló belső hő az épület belső hőmérsékletének fenntartásához. A hőmérséklet rendkívül lassan ingadozik a nap folyamán a passzívházban. (Előfordulhat, hogy a passzívház – a kinti hideg időjárás ellenére - egy teljes nap leforgása alatt csupán 0,5 °C-ot hűl -  miközben nem is fűtik.) Ami biztos: egy passzívházban nem lehet megfagyni, mert soha nem hűl fagypont alá a hőmérséklet. 

4. Tévhit: A vastag szigetelés és az egyéb komponensek előállítása több energiába kerül, mint amit a használata során meg lehetne velük takarítani.

Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívházak összes alkotóeleme hosszú élettartamú,  ezalatt  megtakarítják az előállításukhoz szükséges energia többszörösét. Az épület szerkezetét a vastag szigetelés védi az időjárás viszontagságaitól, így az hosszabb élettartamú, és ezáltal értéktartóbb.

5. Tévhit: A passzívház kialakítása annyiba kerül, hogy ezt az ingatlanpiacon nem lehet egy eladás során visszakapni.

Tény: Éppen ellenkezőleg: Ez jellemzően az olcsó módszerrel felújított épületekre igaz. Az ingatlanvásárlók egyre inkább az alacsony energiafogyasztású ingatlanokat keresik, és mellőzik a nagy energiaigényűeket. A takarékos házak értéke nő, míg ez utóbbiaké csökken. Nyugat-Európában ez a tendencia már egyértelműen megfigyelhető. Egy passzívház ma már megfelel annak az épületenergetikai színvonalnak, amely Európában csak 2020-tól lesz kötelező. Aki ma ezzel a módszerrel építkezik, az értéktartó épületbe fektet be.

Egy új magyar passzívház látványterve - hamarosan kezdődik a kivitelezés. 
A cél, hogy megkapja a passzívház minősítést.
Tervező: Koós Miklós

6. Tévhit: A passzívház komponenseit csak külföldről lehet drága pénzen beszerezni.

Tény: Ez jelenleg részben igaz. A magyar piacon a külföldi termékeket sok éve forgalmazzák, beváltak, ismerik őket. A magyar cégek számára előnyös lehet a hasonló termékek fejlesztése. Sőt ez a tevékenység hazai  érték- és munkahelyteremtő folyamatot eredményezhet: a külföldről érkező energiaellátás helyett hazai értékbe – helyi anyagokból előállított ingatlanba - fektetünk, amely évtizedekig jelentős pénzforrásokat tart idehaza.

Egy budaörsi passzívház gépészeti helyisége. Fotó: Batár Zsolt

7. Tévhit: A szigetelésbe nem lehet csavart becsavarni, mert az egerek megrágják. 

Tény: A rágcsálók ellen -  amelyek kb. 50 cm mélységig jelentenek gondot! - erős, a talajba helyezett fóliával lehet hatásosan védekezni. Kisebb és nagyobb terhek rögzítésére is meg van a megoldás, például egy spirál formájú tipli, mellyel lámpák, levélszekrények rögzíthetők. Szinte nincs is olyan tárgy, amit ne lehetne a szigetelésen keresztül hőhídmentesen rögzíteni. Azonban ez előrelátó tervezést igényel – épp emiatt fontos, hogy a megfelelő minősítésekkel rendelkező mérnökök szakértelmét  vegyük igénybe  a passzívház tervezése során. 

8. Tévhit: A passzívház egy bonyolult „high-tech” ház, amelyet a laikus úgysem tud megfelelően kezelni, ezért nem tudja elérni a megcélzott energiatakarékossági szintet.

Tény: Éppen ellenkezőleg: A passzívház egy nagyon jóindulatú, könnyen kezelhető ház. Nem igényli bonyolult gépészeti megoldásokat beépítését. A passzív házban alkalmazott komfort szellőzés egyszerűbben kezelhető, mint egy televízió. Az egyetlen karbantartási feladat a szűrőcsere, amelyet a tulajdonos - a porszívó szűrőjéhez hasonlóan - maga is elvégezhet, évente 2-3 alkalommal.

9.Tévhit: A szellőztető berendezés csővezetékei a baktériumok melegágyai, a készülék zajos és huzatos.

Tény: Pont ellenkezőleg: A friss szellőzőlevegővel működő berendezések nem hasonlíthatók a kevert levegős klímaberendezésekhez. Mikroorganizmusok csak a rosszul gondozott klímaberendezésekben telepedhetnek meg, ahol a pára lecsapódik. A passzívházban alkalmazott szellőztető berendezésben a friss levegő nem keveredik az elhasználttal, a külső levegő egy kiváló szűrőn keresztül pormentesen érkezik az épületbe. A készülékek csöndesek, a kevés zaj kiszűrésére hangtompítókat alkalmaznak. A levegő a helységbe a mennyezet alatt csak a feltétlenül szükséges mennyiségben, kis sebességgel érkezik, így a légáram kis mértékben - max. 1-2 m távolságban - érezhető, azon túl egyáltalán nem.

Passzívház - részlet. Fotó: Batár Zsolt

10. Tévhit:  Ha kimarad az áram, vagy elromlik a szellőztető berendezés, megfulladunk a házban.

Tény: A szellőztető berendezéseket eleve hosszú élettartamra tervezik. Ha elromlanak, gond nélkül javíthatók, mivel minimális és egyszerű technikával rendelkeznek. E módszer mellett természetesen alkalmazható az ablakon keresztül szellőztetés is. A fűtés - légfűtés hiányában - a belső hőforrások (lámpa, tűzhely stb.) segítségével megoldható. A fűtéshez - áram híján- gáztartályról működő fűtőláng is alkalmazható, a szkeptikusok és az otthonos hangulatot kedvelők pedig már eleve úgy terveznek, hogy fával tüzelő, külső levegővel üzemelő, légtömör kandallót építenek be. Azonban az áram hiányában fellépő probléma a passzív házban kismértékű, amely, elég valószinűtlen feltételezés.

11.Tévhit: A passzívházak rondák, robusztusak.

Tény: Passzívházak bármilyen építészeti stílusban kivitelezhetőek: nem az épület formája, hanem a minősége meghatározó.  Az optimális megoldás elérését azonban célszerű különböző formákkal és tájolással segíteni, különböző módszerek/befektetések alkalmazásával optimálisabbá tenni (az épület déli tájolása, nagy ablakfelületek alkalmazása, kompakt épületforma). Azonban ennek ellenkezőjére is akad bőven példa. A tényői - második minősített hazai – passzívházról kívülről nézve senki meg nem mondaná, hogy milyen különleges épületről van szó. A www.passivhausprojekte.de oldalon található egy adatbázis, melyben megépült házak százait dokumentálták. Ezek között nagyon sokféle ház található, a tervezők fantáziájának megfelelően.

Franciaország első minősített passzívháza. Tervező: Karawitz Architecture

11+1 Tévhit: A vastag szigetelés alatt a fal nem tud lélegezni, bepenészedik.

Tény: Pont ellenkezőleg: A vastag szigetelés alatt a fal szinte ugyanolyan meleg,  mint az épületben található belső levegő, ezért szinte kizárt páralecsapódas. Az alkalmazott  falszerkezetek a párát áteresztik, vagy a párazáró rétegek azt az épületen belül tartják. A pára eltávolításáról a szellőzés gondoskodik. (Ez  minden épületre jellemző.) A szerkezeten keresztül távozó pára mennyisége bármilyen épület esetén elenyésző. Légcsere legfeljebb a fugákon és lyukakon keresztül történhet, ami sok esetben a szerkezetben történő páralecsapódáshoz, nedvesedéshez, penészhez vezethet. Rosszul szigetelt szerkezetek a belső oldalukon hidegek, ezért a pára előszeretettel lecsapódik és penész képződik rajtuk. Mindezen problémák a passzívházak kiváló épületburka miatt kizártak, és inkább sok meglévő, vagy gondatlanul felújított épületre jellemzők.

„Energiakonzum helyett értékteremtésbe kell befektetünk. Ez  nem elsősorban anyagi megterhelést, hanem inkább kreativitást és intelligens megoldásokat igényel. A passzívház ezen gondolat tárgyiasulása. Bemutatja, hogy nem csak rezsiköltséget takarít meg ez a megoldási forma, hanem felhasználóbarát és komfortos is egyben. A magas energiaáramlás által okozott problémák eleve fel sem lépnek. Ez pedig nem csak a környezetnek és a népgazdaságnak éri meg, hanem az egyénnek is, mivel gazdaságos és meg is térül. A magas kockázatú, álom-megtérülést ígérő spekuláció helyett csakis a fenntarthatóságra való összpontosítás vezethet egy ökológiai és gazdasági szempontból fenntartható fejlődéshez.“ Prof. Dr. Wolfgang Feist, a darmstadti Passivhaus Institut vezetője, Innsbrucki Egyetem, épületfizikai tanszék 

Forrás: HarmoNet