Magyar megújuló energia kézikönyv 2012-13 | A 'zöld' ágazat meghatározó szereplői, innovációi, projektismertetők az angol nyelvű kiadványban

Hungarian Renewable Energy Handbook 2012-13 címmel megjelent a hazai megújuló energia szektor teljes körű üzleti bemutatója. Az angol nyelvű könyv bemutatja a legaktívabb, legjelentősebb, új üzleti kapcsolatok iránt érdekelődő (és üzletileg érdekes) magyar projekteket, innovációkat, valamint a legfontosabb magyarországi kutatásokat.  

A Kézikönyv célja, hogy a potenciális külföldi partnerek gyors, pontos és könnyen áttekinthető képet kapjanak a hazai megújuló ágazat legfontosabb szereplőiről; célirányosan dönthessenek azonnali kapcsolatfelvételről, üzleti együttműködésről.

Miért készült?

Egy potenciális befektető - főleg, ha külföldi - nehezen szerez pontos, hiteles és átfogó képet az őt érdeklő ágazatról, a piacképes, jelentős szereplőkről, projektekről, cégekről, kutatásokról, innovációkról. 

A szükséges információk és kapcsolatok megszerzése sokszor csak keserves, nem kevés időt és pénzt igénylő kutakodás, szervezkedés eredménye lehet. Már ha sikerül egyáltalán.

Befektetésre, finanszírozásra - vagy egyéb üzleti kapcsolatra - váró hazai megújuló cég, projekt, innováció gazdájának pedig kardinális kérdés: miként lehet közvetlenül és hitelesen eljutni a potenciális üzleti partnerekhez, befektetőkhöz, lehetséges finanszírozókhoz, döntéshozókhoz, véleményformálókhoz. 

A kiadványban megvalósult best practice-ok (példaértékű projektek) is fellelhetők, továbbá a különböző megújuló energia területek üzleti környezetét is bemutatja.

A Hungarian Renewable Energy Handbook 2012-13 c. kiadványt 46 országban terjesztik, de eljut a hazai szakmai és befektetői érdekelődőkhöz, fórumokra is.

További részletek: www.renewablewiw.com/hu

Green Press Blog kiegészítés

A 120 oldalas, C5 méretű (162x223 mm) kézikönyv 4 oldalt szán a passzívház témakörének. A 92-94. oldalon Közel zéró energiaigényű épületek passzívház-technológiával és megújuló forrásokkal címmel található összeállítás, amelyben szó esik az első minősített magyar passzívházról (Szada), a budaörsi passzív családi házról is, kiderül továbbá, hogy Magyarországon - a cikk összeállításakor - mindössze 10 minősített passzívház létezett, igaz, a technológiát - részben vagy egészben - egyre szélesebb körben alkalmazzák hazánkban is (nem minden építtető igényli, kéri a minősítést). 

A háromoldalas ismertető kitér a 2011-ben bevezetett Minősített Passzívház Tervezőképzésre is, továbbá a Szent István Egyetemen 2011. őszén elindított épületenergetikai passzívház tervező szakról is hírt ad. A modulrendszerű, illetve az egyetemi képzés tananyaga megegyezik; alapját az eredeti német tananyag magyar nyelvű adaptációja képezi.

Az összeállításban olvashatunk a passzívháztervezés elengedhetetlen segédszoftveréről is, a passzívház tervezési csomagról (PHPP) Benécs József, minősített passzívház tervező gépészmérnök és oktató, PHPP-szakértő oldalán találnak részletes ismertetőt >> 

A 93. oldalon arról is olvashatunk, hogy "A 2010/31/EU Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv 9. cikke előírja: a tagállamok biztosítják, hogy 2020. december 31-éig valamennyi új épület közel nulla energiaigényű épület legyen, valamint 2018. december 31. után a hatóságok által használt vagy tulajdonukban levő új épületek közel nulla energiaigényű épületek legyenek. Az irányelv előírásai szerint a tagállamoknak nemzeti terveket kell készíteniük a közel nulla energiaigényű épületek számának növelésére, és az ilyen tervekről rendszeresen jelentést kell tenniük a Bizottságnak. Ezek a nemzeti tervek tartalmazhatnak az épületfajta szerint differenciált célokat is." Hogy milyen stádiumban van a magyar nemzeti terv, arról egyelőre nincs érdemi információ. Korábbi cikkünk a témában >>

A kézikönyv 95. oldalán bemutatkozik a 2009-ben alapított Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ). Az ismertetőből kiderül: a PAOSZ tagjai kifejezetten aktívak passzívház területen. A nevük sem véletlenül "passzívháépítők", hiszen a tagok szinte mindegyike közreműködik - tervezőként, szakági mérnökként, kivitelezőként stb. - passzívházak létrehozásában. (Szinte valamennyi minősített magyar passzívház létrejöttében közreműködött valamelyikük, sok esetben többen is.) A PAOSZ az iPHA (Nemzetközi Passzívház Szövetség) egyedüli magyar partnerszervezete; a PAOSZ koordinája 2009 óta a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok hazai programjait. A rendezvényt hagyományosan november első hétvégéjén tartják; a hazai programok hamarosan elérhetők lesznek a www.passzivhaznyiltnap.com weboldalon.

Westend Duo: takaros és takarékos - Beruházói sikersztori: fenntartható magasépület - Mintaprojekt Frankfurtból: 96 méter magas belvárosi ikertorony

Frankfurt a felhőkarcolók európai fővárosa. Az első magasházat 1938-ban építették. Azóta a városközpont sziluettjét a toronyházak teszik jellegzetessé, melyek közül az egyik legújabb

a frankfurti belváros ikertornya, a kisebb toronyházak közé sorolható, 96 méter magas Westend Duo. Az épület számos díjat nyert, többek között a Prime Property Award 2008  Bronz-díját. Az ING Insurance és a Hochtief közös projektje a Frankfurt Westend negyedében található elegáns magasépület-együttes, amely kereskedelmileg rendkívül sikeres ökológiai szempontokat is érvényesítő épület.

Balról a második toronyház a Westend Duo, Frankfurt egyik új büszkesége.
A nagyméretű fotó háttérképként is letölthető
Fotó: Union Investment

A 31 300 négyzetméter alapterületű irodaegyüttes energiahatékony mutatókkal rendelkezik, a flexibilis térkihasználású pillérmentes kialakításnak köszönhetően akár egyterű irodák, akár kisebb cellás irodák kialakíthatók benne. A korábbi magasházat lebontották, hogy helyet adjanak az új, vegyes funkciójú tornyoknak, amelyekben az irodák mellett lakások, éttermek is találhatók. A régi épülethez képest 20 százalékkal nagyobb alapterületet alakítottak ki úgy, hogy a zöldterület növekedett és a műemlék Miquel Villa épületrész is érintetlenül maradt. A bontásoknak köszönhetően a korábban elzárt területeket megnyitották és nyilvános zöld közterületté alakították. A kivitelezés során különös gonddal óvták meg a helyszínen található ősfákat, és új fákat, növényeket is telepítettek a területre. A 26 emeletes, környezettudatos kialakítású, klímahomlokzattal ellátott üvegtoronyban az üzemeltetési költségek 35 százalékkal csökkentek. Ennek is köszönhető, hogy nem sokáig állt kihasználatlanul az épület, annak ellenére, hogy a városban 2 millió négyzetméternyi irodaterület vár bérlőre. 

A kereskedelmi siker a centrális elhelyezkedésnek és a vegyes funkciónak is köszönhető; a földszinten éttermek és bárok találhatók. A klímahomlokzatnak köszönhetően a fűtési és hűtési energiaigény jelentősen kevesebb, mint egy hasonló, átlagos irodaépületben. A két üvegréteg közötti levegő szigetelőrétegként működik, ezáltal csökkentve a fűtési költséget télen, és a klimatizálási igényt nyáron. Az üvegfal további sajátossága, hogy belülről nyitható ablakdobozokkal látták el, így a használók nincsenek hermetikusan elvágva a külvilágtól, igény szerint nyithatják az ablakokat. 

A két torony egymáshoz képest el van forgatva, az enyhén domború, kétszintenként vizuálisan összekapcsolt homlokzatok fokozzák a dinamikus vertikális hatást, így még karcsúbbnak tűnik az épület. A felső emeleti szinteket az első emeleti előtérből lehet megközelíteni a központi liftekkel. Mivel az épületszárnyak mélysége mindössze 15 méter, a természetes megvilágítást az irodák túlnyomó részében könnyedén meg lehetett oldani.

Az épület klimatizálását a talajvíz segítségével biztosítják, ez gyakorlatilag ingyen hűtést jelent az elektromos energiát pazarló módon használó szokványos mesterséges hűtéssel szemben. Két darab 140 méter mély fúrt kút szolgáltatja az energiát a hőszivattyúk számára, melyek – évszaktól függően – az aktivált betonfödémek segítségével hűtenek vagy fűtenek. A födémek a tartószerkezeti funkciók mellett épületgépészeti feladatot is ellátnak. 

A födém nem hagyományos, egybefüggő síkfödém, hanem üreges acéltartókkal kombinált, lépcsőzetesen megtört vasbeton lemez, ezáltal anyagtakarékosabb és erősebb kialakítású, közbenső alátámasztás nélküli, 12 méteres fesztávval. Kialakítástól függően – IT-hálózatokkal, elektronikával kiépített – álpadlós vagy sprinklerrel, levegőbevezetésekkel ellátott álmennyezet készült. A teljes födémmagasság így mindössze 53 cm, az álmennyezettel (és álpadlóval) együtt. Ennek köszönhetően 25 szabványos szintet tudtak kialakítani egy 100 méternél alacsonyabb magasépületben. 

Kint...

...és bent

A megvalósított innovációkat számos díjjal ismerték el, többek között Frankfurt városa és a Német Építészeti Múzeum által adományozott „Nemzetközi Fenntartható Magasépület” díjával (2008). Az ingatlanfejlesztés során kifejezetten nagy hangsúlyt fektettek az épület környezetének kialakítására és a városszerkezeti kapcsolatokra. A belváros megközelítése ideális, a tömegközlekedési csomópont néhány perces sétával elérhető, az U-Bahn megállója mindössze 200 méteres távolságra van, így a dolgozók többsége a tömegközlekedést használja, nem terhelve személyautókkal a környék forgalmát. Az épület alatt mélygarázs található, s nem feledkeztek meg a biciklitárolókról sem. 

Békaperspektíva - ez tényleg óriási! Nekünk, magyaroknak külföldre kell mennünk ahhoz, hogy ilyet lássunk

Az épület kivitelezője a Hochtief, legtöbb munkáját az USA-ban és Ázsiában végzi. A cég filozófiája szerint a fenntarthatóság és az épületek környezeti teljesítménye kulcsfontosságú a jövőbeli versenyképesség és pénzügyi sikeresség szempontjából. Amerikai társvállalatuk, a Turner Construction már több, mint 200 zöld épületet valósított meg az Egyesült Államokban (köztük Reebok Center, Canton MA; Alcoa World Headquarters, Pittsburgh, PA; Rose Garden Arena, Portland OR). A fenntarthatóság ma már nemcsak a környezet védelmét jelenti, hanem olyan gazdasági növekedés lehetőségét is, amely társadalmi fenntarthatósággal is párosul.

Klímahomlokzat

A hagyományos függönyfalrendszerű üveghomlokzatok nem eléggé hatékonyak. A kéthéjú dupla üveghomlokzatnak (klímahomlokzat) köszönhetően alacsonyabb energiafogyasztás érhető el. A két üvegréteg közötti tér klímapufferként szolgál, és megvédi a vihartól a motorosan mozgatható árnyékoló lamellákat. Ennek köszönhetően a belső tér lassabban melegszik fel nyáron és lassabban hűl le télen. A két héj közötti tér az épület légtechnikai rendszerének szerves része. A levegő áramlását gépi szellőztetés, vagy a gravitációs felhajtóerő biztosítja. A hatékonyság nagyban függ az üzemeltetéstől, az épületgépészeti rendszerek beállításától. 

A tervezők

Az épület koncepciójáról 2001-ben döntöttek a német szabályok szerint lebonyolított nemzetközi tervpályázaton. A nyertes pályázó a KSP Engel und Zimmermann Architekten (2009-től KSP Jürgen Engel Architekten) az egyik legsikeresebb német tervezőiroda, amelynek Berlin, Braunschweig, Köln, Frankfurt és München mellett Pekingben is működik irodája. A 250 munkatársat foglalkoztató építésziroda várostervezéssel, magasházak tervezésével és belsőépítészettel foglalkozik; számos irodaépület, bevásárolóközpont, lakópark, egyetem, kórház, szálloda és múzeum létesült a tervei alapján. Az utóbbi években főként német és kínai megrendeléseket teljesít.

Az ismertető a Green Press közreműködésével megvalósult Fenntartható építészet felé c. kiadványban jelent meg. A kötet MEGRENDELHETŐ, részletek itt >>

Könyvajánló: Fenntartható építészet felé

Fenntartható építészet felé címmel jelent meg 2010. végén a 103 oldalas ("színes, szagos") építészeti kiadványunk, amely a bevezető tanulmányok mellett 17 zéró széndioxid-kibocsátású építészeti projektet mutat be. A kötetben szereplő zéró emissziós - többségében külföldi - épületek egy szűkebb szakmai közönség előtt már nem ismeretlenek, a korábbi ZERO CO2 konferenciák anyagából válogattunk.

Négy év telt el azóta, hogy az első ZERO CO2 Fenntartható Építészet konferencia debütált Magyarországon.

Mint szervező, bizton állíthatom, négy éve százból 5 ember, ha értette, megértette, miről is van szó, amikor elhangzottak a bűvös szavak: ZERO CO2.

Nagy merészségnek tűnt ilyen furcsán, magyartalanul hangzó nevet adni egy induló konferenciának: ZERO CO2. 

(Az értelmezési nehézségből mulatságos átkeresztelések is fakadtak, mint: zerokkó, zérókó, zérókettő stb. Ekkorban kezdett általánossá válni a "zéró emisszió", vagyis a zéró kibocsátás fogalma, ami talán értelmezhetőbb, bár nyelvi hungarikum ebből sem válik. Nem egyszerű jól csengő, precíz, magyaros nevet adni a zéró károsanyag-kibocsátású építészeti irányzatnak.)


A kis kitérő után néhány gondolat arról, hogy miért érdemes megvenni ezt a könyvet?

Mert korszakalkotó építészeti trendeket vonultat fel, progresszív "elsőket", melyek okosan "használják" az energiát - fogyasztásuk, károsanyag-kibocsátásuk minimális. Elképzelhető, hogy az alkalmazott technológiák néhány év múlva "fapadosnak" számítanak majd, lesznek jobb, hatékonyabb, esetleg olcsóbb megoldások is. 

Az NKA és a gazdasági tárca támogatásával megvalósult kötet legfőbb érdeme a fenntartható építészeti szemlélet gyakorlatorientált közvetítése. Laikusok is forgathatják, hiszen nem csak a szakmának szól, hanem mindenkinek, akit foglalkoztatnak az környezettudatos, energiatakarékos és költségkímélő megoldások.

Aki szeretne a kötetről bővebb információkat, írjon a press@greenpress.hu e-mail címre.

Fenntartható építészet felé

Kiadó: Magyar Építőművészek Szövetsége 

Szakmai támogató: UIA-ARES

www.uia-architectes.org

Projektkoordináció, design: Green Press 

Írta és szerkesztette: Szekér László okl. építészmérnök

Szakmai lektorok: Dr. Osztroluczky Miklós, a műszaki tudományok kandidátusa, Dr. prof. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató

Ára: 3900 forint (Internetes rendelés esetén 3200 Ft + 800 Ft postaköltség. A rendeléseket a press@greenpress.hu e-mail címen is fogadjuk.)