Káptalantóti Liliomkert - A felszámolás fenyegetettségének árnyékában

A rendkívül népszerű Balaton-felvidéki Liliomkertről - káptalantóti termelői piacról - több bejegyzés található a Green Press Blogon. 

Szeptember elején felhívást tett közzé Harmatyh Ildikó, biológus-mérnök, piacszervező, a Liliomkerti Piac Szövetkezet elnöke: "bajban vagyunk, felszólításokat kaptunk, hogy számoljuk fel a piacot". A jogerős határozat szerint a 3 hektáros területen a szántó állapotot kell helyreállítani. 

- A Liliomkert ötödik éve működik, 180-200 embernek jelent vasárnaponként jövedelmet, bizonyos családoknak komplett megélhetést. A több ezer látogató pedig igényei szerinti portékára, termelői élelemre tesz szert. Kértem a hatalom segítségét. Írtam miniszerelnökünknek, a vidékfejlesztési miniszternek, választ egyelőre nem kaptam. A vidékfejlesztési minisztérium egyik tisztviselője jelezte csupán, hogy foglalkoznak a kérdéssel - közölte Harmathy Ildikó a 2011. szeptember 11-én összehívott sajtótájékoztatón. Kiemelte: nem óhajtja visszaállítani a szántó állapotot, a piac folyamatosan működik tovább. A határozat értelmében három hónap áll rendelkezésre a szántó állapot visszaállítására. Harmathy Ildikónak - és a Liliomkert fennmaradását támogató közösségnek - tehát három hónap áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy elérjék a határozat megsemmisítését. A piacszervező szeretné elérni, hogy a hatalom egyedi elbírásálban kezelje a Liliomkert ügyét, ahogy "számtalan multi esetében" ez bevett gyakorlat. 

A sajtótájékoztatót rögzítették, az alábbi videón megtekinthető.

A Vidékfejlesztési Minisztérium számára készített hatástanulmány itt olvasható. 

Az új piactörvény tervezetével kapcsolatos szakvélemény pedig itt található.

Rendhagyó piactörténet

2007. július 15-étől heti rendszerességgel látogatható a Liliomkert termelői piaca. A piacnak nagy népszerűsége ellenére nincs működési engedélye, mert az építési hatóság az építési engedélykérelmet nem tudta befogadni, lévén, a terület szántóként szerepel a telekkönyvben. A piac üzemelése ennek ellenére nem törvényellenes, hiszen nem tiltja törvény, hogy a termelők, kézművesek, stb. magánterületen árusítsanak. A Káptalantóti Önkormányzat 16/2010. (II.23.) határozata a területet a külterületi rendezési terv elkészítésekor a VT/1 besorolásba minősíti, 40 százalékos beépíthetőséggel. A határozat telekkönyvi átvezetésének több milliós költségeire a községnek nincsen pénze. Mind az ügyben illetékes sümegi építészeti hatóság, mind a földhivatal a szántó állapot visszaállítására kötelezi a Liliomkert üzemeltetőjét 3 hónap, illetve 120 napos határidővel. Mindeközben elkészült a piactörvény módosításának tervezete - a Liliomkerti Piac Szövetkezet szerint - minden szakmaiságot nélkülöző, tisztán jogi szempontok szerint. "A  Liliomkerti Piac Szövetkezet munkája, a jövőépítés az életellenes szabályozás miatt" ellehetetlenülni látszik.

A Liliomkerti Piac Szövetkezet állásfoglalása A telekkönyv az aktuális állapotok nyilvántartására hivatott, nem pedig arra, hogy a rendszerváltás előtti állapotba kényszerítse vissza az ingatlantulajdonosokat. Problémánk nem egyedi, hiszen az elmúlt 20 év olyan változásokat idézett elő számos, a kárpótlással magántulajdonba került ingatlanon, amelyek a tulajdonos tevőleges hozzájárulása nélkül, akarata és szándéka ellenére, pusztán a körülményekből adódóan minőségi változásokat eredményeztek. A folyamatot a rendszerváltás spontán privatizációjának történelmi tévedése indította, majd a tőkehiány okozta. Mégis, a telekkönyvi módosítás jelentős költségeit azokra hárítja az érvényben lévő jogszabály, akik elszenvedői és nem okozói voltak a termőföld állapotának szomorú átalakulásában. Jelen joggyakorlat a telekspekuláció irányába terel, és nem a termelés ösztönzését szolgálja.

A termelői piac az a fórum, ahol az embernek lehetősége van arra, hogy élelmét attól szerezze be, aki az termelte/előállította. A kereskedelmi forgalom jogi biztonságát szolgáló élelmiszerbiztonság valójában az utólagos jogi reklamáció lehetősége. Az ember azonban előre menő, biológiai biztonságot szeretne nyújtani magának és szeretteinek, azaz, egyszerűen fogalmazva: egészséges élelemmel szeretnénk táplálni gyermekeinket/unokáinkat, nem pedig utólag perelni elveszett egészségükért. 

Első lépésként a termelői piacok JÓL MŰKÖDŐ hálózatát kell létrehozni, ahol a vevő közvetlenül a termelőtől kaphat hiteles tájékoztatást élelmének eredetéről, összetételéről. 

Követeljük a valós ingatlanállapotok illeték- és mindennemű eljárási költség nélküli rögzítését! A piactörvény tervezetének szakmai (értsd: biológiai) szempontok szerinti módosítását! Kérjük a sajtó nyilvánosságának segítségét, a civil társdalom támogatását, híres emberek, művészek tekintélyük által biztosított közbefolyását.