Buddha árnyékában - Japán első minősített passzívháza

A Tokiótól 50 kilométerre fekvő Kamakura városban épült meg 2009-ben Japán első minősített passzívháza a Key Architects tervei alapján. (Az óriás bronz Buddha szobráról ismert, kedvelt óceánparti üdülővárosról a Green Press Blogban korábban közöltünk fotókat.) 

Nedves, szubtrópusi éghajlaton először alkalmazták a német építési szabványt. A Japánban prototípusnak tekinthető kétszintes épület csendes, eldugott lakóövezetben található. Az építtetőt eredendően nem a passzívház minősítés megszerzése inspirálta - hiszen 2-3 éve még nem is hallott a technológiáról -, célja "csupán" egy energiatakarékos családi ház létrehozása volt. Miwa Mori, a Key Architects tulajdonosa "beszélte rá" a passzívház-technológia alkalmazására. A tervezőnő Írországban ismerkedett meg a kiemelkedően energiahatékony építési koncepcióval, amikor a passzívház-standard előírásainak megfelelő szociális lakások kialakításában közreműködött.

Fotók forrása

Egy tömegében végletekig egyszerű, kétszintes faszerkezetű "kockaház" jött létre, amely - a nyúlfarknyi építési telek miatt - méreteiben sem túl hivalkodó, a hasznos alapterület mindössze 93 négyzetméter. A passzívház bekerülési költségét négyzetméterre vetítve 2500 euróban határozták meg (nem akartak/tudtak rá sokat költeni).

Sok jó ember kis helyen is elfér...a Japánban általánosnak mondható horizontális korlátozottság  - magyarul helyszűke - miatt a tervezők szolidan felfelé terjeszkedtek. Szabadtéri pihenőhelyként fedetlen tetőkertet alakítottak ki, ahol a háromgyermekes család gondtalanul időzhet. Pazar kilátás nyílik a közeli folyóra és a környező hegyekre. A japán etikettnek megfelelően cipővel tilos a házba lépni. A lépcsőházból az első emeleti egybenyitott, természetes fényben fürdő nappali-étkezőbe vezet az út. A második szinten találhatók a gyerekszobák, a hálószoba és a fürdőszoba.

Japánban évente mintegy 1 millió új ház épül. Az új lakóépületekre vonatkozóan egyelőre semmiféle irányadó energiahatékonysági előírás nincs érvényben. A japánoknak gyakorlatilag fogalmuk sincsen a háromszoros üvegezésű nyílászárókról (tisztelet a kivételnek), a hőszigeteléssel sem "bíbelődnek", márpedig ezek megléte passzívházak esetében elengedhetetlen. A nedves szubtrópusi éghajlaton az épületek páramentesítése, nyári hűtése jóval nagyobb kihívást - és költséget - jelent, mint télen a fűtés. A földrengés elleni védelem kardinális szempont az épületek kialakításakor.

Az egyik gyerekszoba

Háromszoros üvegezésű ablak

A főbb műszaki adatok a japán passzívházról

Falazat U-értéke: 0,16 W/m2K. A darmstadti Passivhaus Institut közép-európai éghajlaton kevesebb, mint 0,15 W/m2K U-értéket ír elő, ám a japán prototípusnál a némileg magasabb érték elfogadható.

Éves hőigény: 15 kWh/(m²a)
Primer energiaigény: 113 kWh/(m²a), ami magában foglalja a fűtési energiaigényt, a melegvíz-előállítást, a háztartási villamos energia- és a kiegészítő villamos energiafogyasztást.

Részletes műszaki adatok angol nyelven ITT TALÁLHATÓK.

Tervező:

Miwa Mori / Key Architects