Amikor a tervező keze megszalad - 5 bolondos, ikonikus épület a világból

Összegyűjtöttünk pár extrém, mosolyfakasztó épületet a nagyvilágból. Lám, a tervezők nem csak precíz - szögletes - mértani alakzatokban tudnak gondolkodni!

1. Guggenheim Múzeum, Bilbao, Spanyolország

Frank Gehry kanadai-amerikai építész tervezte a modern és kortárs művészetek múzeumát, a bilbaói Guggenheim Múzeumot, amelyet a világ egyik leglátványosabb épületeként tartanak számon. Az egymásra tornyosuló, lekerekített elemek hajóformát adnak ki, nem véletlenül, hiszen a épület a Nervion folyó partján áll - a hajlított élek véletlenszerűen lettek megtervezve és megjelenítve, bővebben Wikipédia -, az építményt titánpanelek borítják. Az 1997 óta látogatható múzeumból Bilbao szépen profitál - évente hozzávetőlegesen egymillióan keresik fel a létesítményt.

Guggenheim Múzeum, Bilbao
Fotó: David Heald - The Solomon R. Guggenheim Foundation, New York

2. Dalí Színházmúzeum, Figueres, Spanyolország

Húsvét közeledtével kihagyhatatlan a sorból Dalí bolondos, míves "tojásháza". Figueres katalán város híres szülötte Salvador Dalí. Itt található a művész életművének legnagyobb gyűjteményét birtokló Dalí Színházmúzeum - Teatro-Museo Dalí -, amely ugyancsak nem nevezhető szokványos építészeti produktumnak. A bohém művész tervei alapján készült, Figuera romos színházát alakították át, polgárpukkasztó módon. Az épület párkányát  körös-körül méretes kőtojások díszítik. Az állami tulajdonú múzeum alagsorában található Dalí kriptája.

Dalí Színházmúzeum, Figueres. Fotó INNEN

3. Longaberger irodaház, Ohio állam, USA

Ez ám az emblematikus épület! A kosárgyártó cég - Longaberger - központi irodaháza egy az egyben a saját gyártású piknik kosár másolata; százhatvanszoros nagyítása a közepes Longaberger kosárnak. A marketingfogás ötlete Dave Longaberger cégalapító fejéből pattant ki. A gigantikus, hétemeletes sárga kosár 13 éve áll Newarkban, s nemcsak a cégnek, hanem a városnak is meghozta a világhírt.

Longaberger irodaház, Ohio. Fotó INNEN

4. Girbe-gurba "meseház", Sopot, Lengyelország

Mesekönyv-illusztráció ölt testet ebben a vicces épületben, amelyet ténylegesen meseillusztrációk alapján tervezett Szotyńscy & Zaleski. A tervezőket Jan Marcin Szancer és Per Dahlberg rajzai ihlették. Bolondos formája ellenére sem illendő házikónak nevezni, hiszen a bevásárlóközpontként működő épület alapterülete 4000 négyzetméter.

The Crooked House, Sopot. Fotó INNEN

5. Fred and Ginger, avagy a Részeges, Prága, Csehország

Turisták milliói látogatnak el Prágába, hogy láthassák a lenyűgöző történelmi városrészt, ez a kortárs építészeti geg azonban többnyire elkerüli a figyelmüket. Az 1996-ban átadott extrém irodaház egy biztosító társaság központja; építését állítólag a Cseh Köztársaság elnöke, Vaclav Havel hagyta jóvá. Táncoló háznak nevezik; becenevei Fred és Ginger, gúnyneve Részeges. A legtetején egy francia étterem kapott helyet, ahonnét csodálatos kilátás nyílik a városra.

Fred & Ginger - Prága. Fotó INNEN

Ez tényleg óriási! - Művészet és építészet: Cosima von Bonin ütős installációi

A művészet is az építészet kapcsolódik össze Cosima von Bonin német képzőművész installációiban. A kölni Ludwig Múzeumban, a "Cut! Cut! Cut!" c. kiállításon mintegy 70 alkotása látható. Kedvencünk a hat óriásasztal - az asztallábak magassága különböző, a legalacsonyabb 2.70 méteres, a legmagasabb 5.40 méteres.

A kiállítás 2012. májusban zár. Aki esetleg kedvet kapott hozzá, 
és épp arra jár...:) 

Tervezni csak pontosan, szépen... - BÚÉK!

Szilveszteri tervlap, rétegrendekkel;) ITT látható az eredeti, nagyítható változat

Miniatűr meseház alaprajzokkal - Kényes, de fenntartható, fűteni nem kell! :)

Nagy öröm, hogy a Green Press Blogot nem csak komoly mérnökemberek követik - egyre több visszajelzést kapok az olvasóktól, köszönet ezért. Páran jelezték, hogy nehéz kinyomozni az elérhetőségeinket. A blog jobb oldalsávjában, a Facebook box alatt található az "Írj a szerkesztőnek!" modul az e-mail címmel. Bátran írjatok, minden értelmes levélre válaszolok. 

Következzék az ünnepre hangoló, mai tartalom...némileg kötődik az építészethez;)

A mézeskalács házikó azon kevés "házi kreatívok" egyike, ami akkor mutat igazán jól, ha giccses. Túldíszítettségével kelt igazán mesebeli hangulatot, szívmelengető, illatos dísze az ünnepre "hangolt" lakásnak.  Mivel a szó szoros értelmében ennivaló a végeredmény - el lehet fogyasztani, de ha sajnáljátok felfalni, el is tehetitek, bedobozolva, száraz helyen sokáig eláll, kitart a következő karácsonyig.  Mondhatnám, hogy kisgyermekes anyukáknak kötelező "feladat" - ha van hozzá affinitásuk, s van rá idejük. Időigényes munka - főleg a házikó összerakása, s ami a legfontosabb: nem szabad kishitűen nekilátni! 

Alaprajz. Hogy a "szakma" is kapjon valamit...:)

Ha érdekel a mézeskalács ház kivitelezési folyamata, látogass el IDE!


Egy másik zabálnivaló ökoház >>

Zabálnivaló ökoház, illatos csempeburkolattal - Új magyar rekord

Magyar rekord született Siófokon: közel 6 ezer mézeskalácsból elkészült a Mikulás lakóhelyéül szolgáló mézeskalácsház, amelyet 2011. november 25-én vehettek birtokba a gyerekek.

- Tudomásom szerint építőipari burkolás céljára először került felhasználásra ehető, előre kisütött mézeskalácscsempe, így nem kétséges, hogy magyar rekord született – nyilatkozta Sebestyén István, a rekord hitelesítője. Hozzátette, ha a rekordállítók továbbítják Londonba a dokumentumokat, akkor lehet Guinness-rekordkísérletről is beszélni.

Fotó: Varga György

A mesékből jól ismert mézeskalács házikó megalkotásához, illetve a fából készült váz burkolásához egy helyis sütöde készített 10x10 centiméteres mézeskalácslapokat és egyéb díszítőelemeket, amelyekhez 200 kg lisztet, 98 kg mézet, 48 kg cukrot, 40 kg margarint, 3,7 kg őrölt fahéjat, 2,9 kg sütőport, 800 darab tojást és 70 dkg mézesfűszert használt fel. (mti)

S ha már mézeskalács ház - így fest egy valódi építőanyagból készült hamisítvány;)

A 2003-ban paraszt barokk stílusban épült ház harmonikusan illeszkedik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park varázslatos környezetébe Fotó: laurusart.hu

Csődhelyzetbe sodort mérnökvállalkozások - A legnagyobb adós maga a közszféra

Válságos időket él a hazai mérnöktársadalom. A hazai műszaki szakemberek alkotómunkája, a mérnöki tervezés és szakértői tevékenység rendkívül gyorsan, folyamatosan és jelentősen leértékelődött. Napjainkra már a mérnökcégek működése is veszélybe került, az alkalmazott mérnököket az elbocsátás, a vállalkozókat a tönkremenetel fenyegeti. Mind több mikro- és kisvállalkozó mérnök adja fel korábban jövedelmező, egzisztenciáját és elismerést jelentő praxisát, hivatását, vagy vállal külföldön munkát. Szakembereink tömeges kivándorlása, vagy hazai mérnökirodáink külföldi tulajdonba kerülése és tevékenységük lassú elsorvasztása pótolhatatlan veszteségeket okoz Magyarországnak.

Az uniós társfinanszírozású projektekben szerepet vállalt mérnökvállalkozások jelentős részénél a kintlévőségeik az éves árbevételük 40-50 százalékát is meghaladják. A legnagyobb adós maga a közszféra, nem ritkák az aláírt teljesítésű, másfél-két éve ki nem fizetett számlák. 

A mérnök társadalom sürgős intézkedésre vár annak elkerülésére, hogy e cégek az állam tartozása miatt menjenek csődbe, vagy szoruljanak arra, hogy egyre dráguló bankhitelekből fedezzék alkalmazottaik bérét, rezsiköltségeiket, vagy a mérnöki munka elengedhetetlen kellékeit, a szoftvereket és a műszaki szabványokat. Ezek azok a jól felépített, sok évtizedes szakmakultúrával rendelkező mérnökvállalkozások, szakterületeket integráló mérnök műhelyek, melyek a hazai beruházásokat képesek kiválóan megtervezni, műszakilag előkészíteni, ellenőrizni és lebonyolítani.

A piacon lévő megrendelések egy szűk körhöz jutnak csak el, ahol pedig verseny van, ott lefelé menő árspirálba hajszolják az életbemaradásukért küszködő mérnököket. Már régen nem arról szól mindez, hogy a verseny költséghatékonyan működő, jól szervezett cégeket juttatna megérdemelten munkához. Éppen ellenkezőleg elindult egy negatív kiválasztódási folyamat. A jelenlegi hazai közeg nem biztosítja a megfelelő kereteket az értékteremtő szolgáltatásokhoz.

A Magyar Mérnöki Kamara felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy a magyar gazdaságban jelentős hozzáadott értéket képviselő, a nemzetgazdaságban fontos szerepet játszó mérnökség nélkül nem lehet kibontakozásról vagy országépítésről beszélni. Értjük, hogy a legfőbb ország-program most a költségvetési egyensúly megteremtésére és az államadósság kezelésére irányul, de ehhez erős gazdaság is kell. Jól működő gazdaság azonban beruházások, erős és versenyképes műszaki értelmiség nélkül nem létezik. Az ország javát szolgáló beruházásokhoz pedig jó tervek, és tisztességesen megfizetett magyar mérnökök kellenek.

A Magyar Mérnöki Kamara felkéri a Kormányt, hogy haladéktalanul intézkedjen arról, hogy az európai uniós projekteknél megbízásokat teljesítő vállalkozások felé a tartozások kiegyenlítésre kerüljenek. Elvárjuk továbbá, hogy a rendelkezésre álló uniós források felhasználásához, a beruházások tervezéséhez nagyszámban kezdődjenek meg a projektek mindenki számára elérhető és részvételt biztosító tervezési pályázati kiírásai. Ennek szolgálatába kell állítani különösen az új Közbeszerzési törvényt, a díjszabást, a szabványok elérhetőségét javító intézkedéseket, a szoftverek kedvezményes megvásárlásának támogatását, és a munkát adó mérnöki mikro- és kisvállalkozások és tevékenységük megbecsülését, a politika minden szintjén. A Magyar Mérnöki Kamara partner ezeknek a változtatásoknak az elindításában és végrehajtásában.

További információ: Barsiné Pataky Etelka elnök,  info@mmk.hu  +36303741591

Csodállak, ámde... - A sorsára hagyott Ganz gyárcsarnok

"Az aktuális hírek a Jövő Házával foglalkoznak; hosszú távon a legnagyobb horderejű problémát a Fény utcán túli régi Ganz-gyár sorsa jelenti. (...) Egy 2003. decemberében meghozott kormányhatározat szellemében ide egyszer "az informatikán alapuló, jövőt bemutató, üzleti rendezvényekre is alkalmas kulturális központ" kerül. Az elképzelésnek ma még nincs nyoma; ami a helyszínen fogad, az a régi Ganz gyár mintegy tíz éve használaton kívüli, óriási, lerobbant szerelőcsarnoka, a volt melegpörgető irdatlan tömbje, a Kisrókus utca mentén egy hosszan elnyúló irodaépület, és a Margit körúttal párhuzamosan megépített Gazdasági és Közlekedési Minisztérium lepusztult függönyfalas székhelye. Az egész komplexum egy helyrajzi számú telekhez tartozik, ám egyszerre három tulajdonos is osztozik rajta, ráadásul a legnagyobb szeletet birtokló Kisrókus Kft. tulajdonát újabban az Informatikai Minisztérium kezeli. A terület hasznosítására eddig a Mammut Rt. nyújtotta be az igényét."

Építészfórum, 2004.

Az egykori Ganz gyár tervezett hasznosításával is foglalkozó cikk 2004-ben jelent meg az Építészfórumon. Az azóta eltelt 7 évben érdemi változás nem történt a rekonstrukciót / rekultivációt illetően: a lepukkant monumentális épületegyüttest - nyitott része parkolóként hasznosított - sokan megcsodálhatják a II. kerület forgalmas városrészében. Még az Unió csúcsvezetői is felfigyelhettek rá, hiszen 2011 első félévében - amíg Magyarország látta el az Európai Tanács elnöki tisztét - gyakran időztek a Ganz gyár szomszédságban található Millenárison. A jogos fanyalgás ellenére is - miért nem történik előrelépés a hasznosítást illetően? - el kell mondani, hogy egy romjaiban is lenyűgöző gyárépületről van szó. Megmutatjuk!

Get the flash player here: http://www.adobe.com/flashplayer