Többletköltség nélkül is építhető passzívház - Autonóm energiaellátás a kerti fahulladék hasznosításával - Részletes beszámoló a novemberi passzívházas rendezvényekről

Idén is nagy siker volt a november 9-11. között megrendezett Passzívház Nyílt Napok, a nyolc látogatható helyszínre rengeteg érdeklődő építtető és szakember volt kíváncsi. Az eseménysorozat nyitánya a november 9-én tartott Passzívházak és Energiahatékony Épületek konferencia volt, ahol a külföldi és hazai előadók legújabb terveiket és megvalósult munkáikat mutatták be. 

Szekér László összeállítása az Építészfórumon is olvasható

A Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok rendezvényéhez kapcsolódva a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) szervezésében 2012. november 9-11. között ismét megrendezték a Passzívház Nyílt Napokat, amelynek keretében idén nyolc helyszínt - Budapest, Gödöllő, Diósd, Zsámbék, Dunaújváros, Esztergom és Szentendre - lehetett meglátogatni, ezek közül öt helyszínre szervezett autóbuszos túra keretében is el lehetett jutni. 

Nemzetközi szinten 900 passzívház nyitott ki 30 országban, a megépült és bemutatott passzívházak zöme, mintegy 700 épület Európában található, de Ázsiában, Amerikában, sőt Új-Zélandon is volt látogatható passzívház. 

A szervezésben is jelentős szerepet vállaló Green Press hatékony médiakampányának köszönhetően óriási volt az érdeklődés: több száz érdeklődő – zömében építtetők és szakemberek – volt kíváncsi az energiahatékony építést megvalósító passzívházakra. A fősodratú média is kiemelten foglalkozott a témával: az MTV1, ATV, Kossuth Rádió, Lánchíd Rádió stb. jelentős műsoridőt szentelt a témának.

Az első hazai minősített passzívház, a szadai passzívház megépítése óta fokozott érdeklődés mutatkozik az energiahatékony építés iránt, a fűtési energiaigény akár 90%-os csökkentését gazdaságosan lehetővé tevő technológia térnyerését elsősorban az építtetői lelkesedés fűti. Azóta sincs állami támogatás, és a hivatalos egyetemi oktatásban sem tudott gyökeret ereszteni a rendszer (kivéve a Szent István Egyetemet), továbbá az építész tervező szakma jelentős része is vonakodik lelkesedni, annak ellenére, hogy az EU döntése értelmében 2018-tól, illetve 2020-tól csak olyan épületek építhetőek, melyek energiafelhasználása minimális - vagyis a passzívház-technológia alkalmazása megkerülhetetlen.

Az Intelligent Energy Europe, Passivhaus Institut Darmstadt és más nemzetközi szervezetek közreműködésével létrehozott Nemzetközi MinősítettPasszívház Tervező képzés 2011-ben elindult Magyarországon is, és azóta már több, mint száz szakember végezte el a Passzívház Tervező Tanfolyamot. Jelenleg 28 magyar minősített szakember található a nemzetköziadatbázisban, utánpótlásban tehát nem lesz hiány. Már most több tucat új passzívház építésről tudunk, köztük már nagyobb projektek is találhatóak, mint például az angyalföldi százlakásos passzívház.

Az idei seregszemle nem volt teljes körű, korábban épült házak már nem voltak látogathatóak és jelentősnek mondható műhelyek nem képviseltették magukat – ez talán betudható annak is, hogy a házak megnyitása jelentős terheket ró a tulajdonosokra – ezúton is köszönet illeti azokat, akik feláldozták hétvégéjüket, és lehetővé tették otthonaik bemutatását. 

Az idén bemutatott épületek zöme lakóház volt, de a lakóházak mellett idén először egy középület is látogatható volt: a pesterzsébeti iskola energetikai felújítását követően új foglalkoztató szárny épült passzívház minőségben. 

A pesterzsébeti általános iskola új épülete. Tervező, fotók: Szekér László

Az autista gyerekek számára épült önálló épületrész falait 25 cm, padlóját 25 cm, tetőjét 40 cm hőszigetelés védi, az ablakok háromrétegű speciális üvegezésűek (U=0,4 W/m2,K), 95% hatékonyságú hővisszanyerős szellőzés gondoskodik a friss levegő utánpótlásról energiaveszteség nélkül, az épületburok hőhídmentes és légtömör. Az új épület fő érdeme azonban nem ez, hanem az a tény, hogy lényegében többletköltség nélkül épült meg, ezzel újra igazolva a szadai épület által már bizonyított tényt, hogy lehet többletköltség nélkül ma Magyarországon passzívházat építeni. A legtöbben erre voltak kíváncsiak, kézzelfogható az igény a költséghatékony passzívházépítésre.

A szentendrei passzívház. Fotó: Boros Károly

A Boros Károly által jegyzett szentendrei passzívháznál egyedi megoldásként egy faelgázosító kazán látja el az energiatermelés funkcióját – a kerti fahulladék hasznosításával, így az épület autonóm energiaellátásúnak tekinthető. Az építtetőket nagyon foglalkoztatja a megújuló források alkalmazásának lehetősége, azok kombinálása a passzívház-technológiával – egyébként ez lesz a fő témája a 2013-ban megrendezésre kerülő Nemzetközi Passzívház Konferenciának is. 

Foglalkoztatja még az embereket az EU-direktíva és a hazai szabályozás, a támogatási rendszer (hiánya), és a gyűjtőfogalomként „passzívház-tévhitek”-nek nevezett kérdéskör. A szó szerint kézzel fogható passzívházakat végigjárva meggyőződhetett mindenki, hogy lehet ablakot nyitni passzívházban, lehet központi porszívót beépíteni, valóban kellemes a belső klíma, a novemberi időjárás ellenére még egyik passzívházban sem indult be a fűtés, nem a csekély többletköltség a fő akadálya az építésnek, így nem álmokat kerget, aki passzívházat épít, jó befektetés az ilyen építkezés stb. 

Budaörsi passzívház. Fotó: Batár Zsolt  Épületismertető ITT>>

A Sári Attila-Benécs József páros diósdi, zsámbéki és dunaújvárosi passzívháza is látogatható volt, és érdekességképpen egy gödöllői lakásfelújítás is. A budaörsi télikertes passzívház idén is népszerű volt az érdeklődők körében. Esztergomban is van már minősített passzívház, ez az épület is megtekinthető volt. Még mindig sok félreértés tapasztalható a passzívház-definíció értelmezése körül, de azért egyre jobban bekerül a köztudatba a téma, és nem érdemtelenül.

Ez talán a Passzívházak és Energiahatékony Épületek c. konferenciának is köszönhető, amelyet a Nyílt Nap nyitányaként ismét a Francia Intézetben rendezték meg, a Környezetvédelem Hónapja 2012 rendezvénysorozat részeként. A 2009 óta évente megrendezett konferencia szervezője ezúttal is a Green Press volt, a támogatók között a PAOSZ, az iPHA (International Passive House Association), a Belügyminisztérium, a Francia Nagykövetség, valamint a MÉK, MÉSZ, MMK, MÉGSZ stb. is megtalálható. 

A konferenciát hagyományosan jó előadók és jó előadások jellemezték, a színvonalról hazai és külföldi előadók gondoskodtak, bemutatva a legújabb hazai és példaértékű külföldi projektjeiket. A konferenciát a fővédnök,Szaló Péter helyettes államtitkár (Belügyminisztérium Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság) nyitotta meg, méltatva a passzívház-technológia jelentőségét és szerepét a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésében, külön kiemelve az állami fenntartású intézmények felújításának szükségességét. Jelezte, hogy hamarosan kiírásra kerülnek a 2012-2015 közötti KEOP-pályázatok, melyek jelentős (50-80 %-os) támogatást biztosítanak majd a vállalkozások és költségvetési intézmények energetikai korszerűsítésére.

Albert Dubler, az UIA (Építészek Nemzetközi Szövetsége) elnöke jelenlétével tisztelte meg a konferenciát. Előadásában hasznos tanácsokat fogalmazott meg az építészek számára: az építészeknek vezető szerepet kell vállalniuk a fenntartható világ megteremtésében, az integrált tervezés révén találhatják meg újra helyüket a gazdasági válság miatt gyakran talajt (és állást) vesztett építészek. Ehhez azonban új ismeretek elsajátítására van szükség – például a passzívház-technológia megismerésére.

Fenntartható építészet = felelős építészet

Az UIA a felelős építészetre cserélte a fenntartható építészet kifejezést (ez egyébként ismerős az építész füleknek, de tartalmában mást jelent, mint korábban): az építészet/építészek felelősek azért, milyen világot hoznak létre. Tehát a jövőnk (utódaink jövője) a tét, valamint boldogságunk, hiszen a fenntarthatatlan világ egyben boldogtalan és élhetetlen is. Az UIA elnökeként idejétmúltnak nevezte az elitista építészetet, és a Bruttó Hazai Termék (GDP) helyett a Bruttó Hazai Boldogság (Gross National Happiness) bevezetésének fontosságát ecsetelte – kiemelve, hogy a boldogság nem egyenlő a fényűzéssel. A BHB négy pillére: jó kormányzás, fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, kulturális örökségvédelem és környezetvédelem. A holisztikus megközelítés magában foglalja a pszichológiai jólétet, egészséges életmódot, értelmes időtöltést, kulturális sokszínűséget stb. – ilyen értelemben megfogható tartalmat adva az „építészeti minőség” gyakran értelmezhetetlen fogalmának is.

A következő előadó szintén Franciaországból érkezett, a Paumier építésziroda  Normandiában tevékenykedik, és jelentős passzívház projektjei vannak. Bernd Retz több minősített passzívházat is bemutatott, az egyik koncepció szerint egy kisebb városnegyed épül fel terveik szerint - ebből egy 24, illetve 26 lakásos passzívház lakótömböt mutatott be a konferencián. Az elkészült épületek energiafogyasztását három éven keresztül tervezik mérni.

Benécs József okl. gépészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató előadásában régi házak, lakások passzívház szintű felújításáról számolt be, kitérve a megtakarítási potenciálra és a költségekre is. A bemutatott épületek között szerepelt „sátortetős kockaház”, panelfelújítás önerőből, valamint társasházi lakás egyedi felújítása is - mindegyik hiteles építéstörténettel, számításokkal és elemzésekkel. Betekintést kaphattunk a magyar rendeletek szerinti számítás és a PHPP számítás közötti különbségről, és az előadó rendületlenül oszlatta a tévhiteket is.

Passzívház Felsőörsön. Fotó: Boros Károly

A következő előadó a méltán népszerű Boros Károly passzívházépítő volt, aki elhozta magával egyik megrendelőjét is, a balaton-felvidéki ház építtetőjét/tulajdonosát, aki személyes hangvételű előadásában ismertette tapasztalatait. Kepes József, a népi építészetre hajazó felsőörsi passzívház építtetője elmondta, hogyan jutott el a gondolattól a megvalósításig, és milyen az élet az új passzívházában, Boros Károly pedig a tőle szokásos lelkesedéssel ismertette legújabb szentendrei passzívházának szerkezeti részleteit, megoldásait. Ezek közül is kiemelném a költséghatékony, többfunkciós konzolos faszerkezetű erkély innovatív kialakítását, és a faelgázosító kazán alkalmazását, mellyel a négy gyermekes család hőenergia-igényét autonóm módon tudják biztosítani.

Sinóros-Szabó Balázs építész, a tavaly bemutatott dunakeszi sorház tervezője egy tucat új passzívház tervével és építési fotóival kápráztatta el a nagyérdeműt. Előadásának címe önmagáért beszél: aktívan a passzívházakért – a tervező ahol lehet, napelemeket alkalmaz a passzívházain, ezáltal már most teljesítve a „közel nulla” energiaigény 2020-tól kötelező követelményét. A szakmai körökben már jól ismert dunakeszi sorház és pátyi családi ház mellett újabb munkáival ismerkedhettünk meg, amelyek magukon hordozzák az alkotó stílusjegyeit: modern formavilág, nagyvonalú megnyitások, szabad formálású fehér tömegek, zöldtetők. A többlakásos házak mellett az irodaházak tervei is feltűntek, legemlékezetesebb új épületei számomra a „Villa G” névre keresztelt és a gyulai családi háza volt - az egyik minősítés alatt áll, a másik előminősített passzívház.

Montessori óvoda. Terv, fotók: Martin Rührnschopf

A délutáni előadók sorát Martin Rührnschopf osztrák építész nyitotta meg, aki már debütált Magyarországon a 2007-es ZeroCO2 konferencián. Korábbi munkáit röviden összefoglalva most legújabb megvalósult épületeit mutatta be, elsősorban egy osztrák ökologikus passzívház Montessori óvodát, melynél a hangsúly a napenergia passzív hasznosításán volt. Az egyszerű tömegű, nagyvonalúan délre tájolt épületkubust a napenergia fűti, a hőenergiát vályogfalak tárolják. Két épület épült egyszerre, egy „high-tech” és egy „low-tech” – a tapasztalat pedig az, hogy mindkettő jól működik – vagyis a „low-tech”-nek is van létjogosultsága.

A passzívházak jellegzetessége a speciális épületgépészet, így ezekről is esett szó a konferencián. Az Ariston kereskedelmi és műszaki vezetője, Buczkó Tihamér gépészmérnök, okl. energetikai mérnök bemutatta a legújabb – akár 2-3 kW értékig lemoduláló, így passzívházba alkalmas – gázkazánokat, egy érdekes gázkazán-hőszivattyú hibridet, (ami valószínűleg inkább csak a mediterrán klímán működik igazán hatékonyan), és más újdonságokat. A Helios képviseletében Kovács István mutatta be a „közel nulla” helyigényű, megvalósult hővisszanyerős rendszerek koncepcióját.

A további építészeti tárgyú előadásokban Horváth Tamás okl. építészmérnök, minősített passzívház tervező beszámolt saját tervezésű, illetve az osztrák-magyar együttműködésben létesülő passzívház-projektekről, aktív- és passzívházakról. Horváth Tamásnak mély ismeretei vannak az osztrák gyakorlatról, és ez azért különösen fontos, mert a „sógorok” jelentős lépéselőnyben vannak ezen a téren (is), van mit tanulni tőlük. A Weiz-ben épülő pluszenergiás házak a tetőkre telepített napelemeknek köszönhetően jelentős áram- (és pénz) termelő egységek, egy lakás éves szinten akár több ezer euró bevételt tud termelni. A bemutatott hazai példák (Szombathely, Zalaegerszeg, Vasvár) kiváló alacsonyenergiás épületek – jellemzően passzívház komponensekkel. Néhány tipikus építési hibára is felhívta a figyelmünket az előadó, aki a közeljövőben elinduló passzívház szakmunkásképző oktatás elindításáról is informálta a hallgatóságot.

Szekér László bemutatta a pesterzsébeti iskolabővítést, mely az első hazai passzívház iskola. A Nyílt Napon is látogatható épület egy hetvenes években épült és közelmúltban felújított iskolaépület bővítése önálló szárnnyal, a benne tanuló autista gyerekek számára kialakított foglalkoztatókkal.

Nagy Csaba okl. építészmérnök, a százlakásos angyalföldi passzívház-projekttervezője - a tavalyi konferencián mutatta be először a terveket - ismertette a projekt jelenlegi állását: 2012 nyarán megszületett az építési engedély, jelenleg a kivitelezők versenyeztetése folyik, és ezzel párhuzamosan az előminősítés és részletek kidolgozása készül.

A konferenciát Szatmári Zoltán, a Bachl Kft. alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadója előadása zárta. Előadásának témája az innovatívhőszigetelési megoldások PIR keményhab táblákkal címet viselte. A szerkezeti csomópontokkal, építési megoldásokkal színesített előadásban a lemezalapok, falszigetelések, valamint födém-, illetve tetőszigetelések kialakításának módjait ismertette a szakember. Szakmai újdonságként mutatta be az újrahasznosított anyagból gyártott Kombitherm elemet, mely nyílászáró beépítésekhez, rögzítésekhez kínál megoldást.

A konferenciát szakmai fórum és kiállítás kísérte, itt több új terméket, szolgáltatást ismerhettek meg a látogatók, többek között itt kerültek nyilvánosságra a 2013-as passzívház tervező képzés időpontjai, amelyek közül az első modul 2013. február 8-án indul. A következő Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok időpontja: 2013. november 8-10. Aki esetleg idén lemaradt, jövőre pótolhatja.

                                           

A legmeggyőzőbb tapasztalat: passzívházban lakom - Mennyi az annyi? Bekerülési költség, fogyasztás, passzívházgépészet - Tudósítás a Passzívházak és Energiahatékony Épületek konferenciáról 2.

A Green Press által szervezett Passzívházak és Energiahatékony épületek szakmai konferenciát idén is a Francia Intézetben rendezték meg, 2012. november 9-én. A rendezvényen az Építészek Nemzetközi Szövetségének (UIA) elnöke, Albert Dubler is jelen volt, ő tartotta a nyitó előadást, Fenntartható építészet - egy boldogabb világért címmel. A konferencián új magyar, osztrák és francia passzívházakat ismerhettek meg a résztvevők tervezésben, kivitelezésben közreműködő szakemberek előadásában, de 'laikus' passzívház építtető-tulajdonos is szerepelt az előadók között. Nem szakmabeliként is autentikus előadást hallhattunk tőle, hiszen nap mint nap megtapasztalhatja, milyen passzívházban élni.

Vértesy Mónika környezetmérnök tudósítása

Szerkesztő: Mesterházy Mónika

A tudósítás első része itt olvasható >>

Kepes József  a látványos népi építészeti elemeket is felvonultató - igen népszerű - felsőörsi passzívház használati tapasztalatairól számolt be; a családi házat a szülei építtettek, 2011. áprilisában költöztek be. 

Fotó: Kepes József

Korábbi házukban éves szinten 2200 köbméter volt a gázfogyasztás (= kb. 374 000 forint). Az aránylag nagy házat nem lehetett zónánként fűteni, csak teljes egészében, hidegen húztak az ablakok. Az új ház terveztetésekor nagy fejtörést okozott, hogy 'szimplán' alacsony energiájú lakóépületben, vagy passzívházban gondolkodjanak. 

Utóbbi mellett szóltak az alábbi érvek: a PHPP, vagyis a passzívház tervező csomag révén a fűtési költségeket már a tervezési fázisban meg lehetett becsülni, a minősített elemek többlet garanciát jelentettek, továbbá a hővisszanyerős szellőztetésnek és a légtömörségnek köszönhetően átlagon felüli a komfortszint a passzívházban. Minderre hajlandóak voltak áldozni, máshol húzták meg a határokat okosan. 

Fűteni csak akkor kell, ha nem süt a nap

A ház, a maga 132 négyzetméteres alapterületével kisebb, mint a korábbi otthonuk; a fűtés helyiségenként jól szabályozható, ami jól jön majd, ha a gyerekek elköltözése után a szülők kettesben maradnak a házban. 

Az első teljes fűtési szezon után a lakók elégedettek, és a számláik igazolják a PHPP-számítás eredményeit. A tulajdonos külön kiemelte: náluk másfél-két hónappal rövidebb a fűtési szezon.  A teljes szezonban 34 ezer forint volt a gázszámlájuk, ennyit fogyasztott a 12 kW teljesítményű kondenzációs kazán. 

Már több tulajdonos megerősítette azt, amit a konferencián Kepes József is elmondott: fűteni csak akkor kell a passzívházakban, amikor nem süt a nap.  A kültéri levegő hőmérsékleténél ugyanis sokkal lényegesebb a szolár nyereségek aránya, amit jó tervezéssel nagyszerűen ki lehet aknázni. Legalább ugyanilyen fontos, hogy hűtés nélkül sem melegszik a ház 25 Celsius-fok fölé.

Cikkajánló: Miért építettem passzívházat? 

A Holnapház interjúja az építtetővel >>

Bekerülési költségek: ügyeljünk a bruttó-nettó trükközésre!

A felsőörsi passzívház tervező-kivitelezője Boros Károly, akinek neve a témában jártasaknak már biztosan ismerősen cseng. Boros úr - kifejezetten jó előadó - hozta a formáját: rendkívül összeszedetten osztotta meg egyik új, Szentendrén létesült, előminősített passzívházuknak építési tapasztalatait.

A fotó 2012. november 11-én, a passzívház nyílt napokon készült. Rengetegen keresték fel a látogatható passzívházakat. Itt olvasható képes összeállításunk a rendezvényről >>

Szentendrei passzívház. Az építtetők az energiatudatos szemlélet elkötelezettjei: a fűtési és használati melegvizet faelgázosító kazánnal és napkollektorral biztosítják, a szürkevíz- és esővízgyűjtés megoldott, a növényállomány öntözését szolgálja. A burkolatoknál is előnyt élvez a természetes anyagok használata. A ház egyszerű megjelenése a megrendelők kifejezett kérése volt

Érdekes például, hogy a légtömörség teszt előtt ők maguk is végeznek egy előzetes mérést, ahol a Blower-door tesztnél megszokott 50 Pa nyomáskülönbségnél jóval nagyobb (=400 Pa) nyomáskülönbség mellett hődrótos mérőeszközzel és nagy-nagy türelemmel végigböngészik az egész épületet a tömítetlen hézagok felderítése végett.

Vállalkozó szelleműeknek egy ötlet: állítólag nem létezik még olyan termék vagy eljárás a magyar piacon, ami a brutálisan drága (bejárati ajtó esetében akár 1 millió forintot is elérheti az ár), jó minőségű nyílászárókat ideiglenesen megvédi az építkezés viszontagságaitól. Pedig milyen igaz: bekerülnek az ajtók, az ablakok, de a sok felfordulással, hurcolkodással járó munkafázis ezután következik.

Végezetül a bekerülési költségekről: 

190 000 nettó Ft / bruttó m2, vagy
300 000 bruttó Ft / nettó m2

Első ránézésre teljesen eltérő költségeket sugallnak a feltüntetett árak, pedig mindkettő igaz az építkezés bekerülési költségére. Boros úr azért is adta meg így az árakat, hogy felhívja a figyelmet az ingatlanügynökök trükkjeire.

13 projekt 1 tervező

Nagykovácsi passzívház. Tervező: Sinóros-Szabó Balázs 

Még több látványterv ITT >>

Sinóros-Szabó Balázs szintén ismert passzívházas berkekben; a fiatal minősített passzívház tervező - döbbenet! - 13, zömében új projektet mutatott be a konferencián, ráadásul az ismertetett tervek, házak többsége megvalósul, ha úgy tetszik: tető alá kerül. A tervező épületei jellegzetesek, a tető ugyan mindig más, de mindegyik házban van közös vonás. A gépészeti rendszer eleme mindig levegős hőszivattyú vagy passzívház kompakt készülék, napelemes áramtermeléssel kiegészítve, ami már-már túlzónak tűnik. Hamarosan kifejtem, miért gondolom így. 

Passzívházgépészet, amiről nem lehet eleget beszélni

Az előadók többsége dióhéjban beszélt gépészetről, ami abból adódhat, hogy a passzívházas eseményeket többségében építészek és laikus építtetők látogatják, nem pedig épületgépészek. Abból a felvetésből kiindulva, hogy a passzívháztervezés az energiamérleggel kezdődik, arra következtethetünk, hogy a gépészetnek is hatalmas szerepe van, érdemes elmélyülni benne. Való igaz, hogy először a hőveszteséget kell minimalizálni és biztosítani a kellő légtömörséget, de az sem érdektelen, hogy a friss levegő utánpótlásához szükséges hőigényt és a használati melegvízigényt - ami nem lesz kisebb, mint egy átlagos épületben - hogyan és milyen gépészeti rendszerrel biztosítjuk.

A budaörsi passzívház gépészeti helyisége 
Fotó: Batár Zsolt

Néhány éve még a passzívház kompakt készülék volt a sláger, ami egy dobozva zárva ultra kis helyigénnyel ám ultra nagy költségek árán fűt, hűt, készíti a melegvizet és hővisszanyeréssel szellőztet. Még mindig előfordul, de egyre ritkábban. Vannak tervezők, akik felismerték, hogy a passzívházakba sem kell feltétlenül több mint 8 millió forintot igénylő gépészeti rendszer, és amíg rendelkezésünkre áll, addig a gázt sem kell feltétlenül elfelejteni, mint energiahordozót.

Kondenzációs kazán: 12 kW végre Magyarországon is!

Néhány éve még probléma volt, hogy a magyar piacon nem lehetett kapni olyan kis teljesítményű gázkazánt, ami egy passzívház alacsony hőigényéhez igazodik. Ez azért rossz, mert ha nem tud kellően alacsony teljesítményre modulálni az égő, akkor a kazán rendszeresen ki, majd újra be fog kapcsolni sűrűn váltva egymást, ami nem minősül rendeltetésszerű használatnak és a készülék idő előtti amortizációjával jár együtt.

Most már erre is van megoldás. Az olasz Ariston csúcstechnológiás kondenzációs kazánja, a Genus Premium Evo System 12 és 18 kW teljesítményben is kapható, a nagyobb teljesítményű készülékek (24, 30, 35 kW) pedig 1:10-hez modulálnak, vagyis akár 2,5 kW teljesítménnyel is képesek működni. 
Buczkó Tihamér, az Ariston műszaki és kereskedelmi vezetője a konferencián kifejtette: a kondenzációs technológia előnye nemcsak a kondenzátumban rejlő hő visszanyeréséből adódik, hanem abból is, hogy az égőtér újfajta kialakítása tökéletes gáz/levegő keveredést tesz lehetővé.

Kondenzációs technológia hőszivattyúval kombinálva

Sokan ismerjük a levegős hőszivattyúk egyik nagy hiányosságát: alacsony külső hőmérséklet mellett olyan mértékben lecsökken a COP értékük, hogy működésük gazdaságtalanná válik. A gáz még mindig olcsó energiahordozónak számít, a kondenzációs technológia hatékony, átmeneti időben pedig a hőszivattyú a verhetetlen, érdemes tehát ötvözni ezek előnyeit! 

Ariston Hybrid - kazán és hőszivattyú
egy készülékben >>

Az Ariston munkatársa nemcsak bemutatta a készüléket (a konferencia weboldalán összeállítás olvasható a Hybridről), hanem egy megtérülés számítást is bemutatott, aminek eredményeként az jött ki, hogy a hybrid rendszer telepítése nagyjából ugyanannyiba kerül (1,1 millió forint), mint egy HMV rásegítésre használt napkollektoros rendszeré. Utóbbi azonban az üzemeltetést tekintve valamivel drágább, vagyis a hybrid rendszer még gazdaságosabb. 

Használati melegvíz előállítás passzívházakban

A melegvízigény alapvetően a lakók szokásán múlik és független az épület szerkezetétől. A passzívház-követelményeket azonban úgy alkották meg Darmstadtban, hogy a teljes energiamérleget kontroll alatt tartsák, vagyis nemcsak a fűtésnek, hanem a háztartási áram felhasználásának és a használati melegvíz készítésének is hatékonynak kell lennie. Utóbbira megoldás lehet a levegő-víz rendszerű hőszivattyú család (Ariston Nuos), amivel villanybojlerhez képest 75 százalék energiát lehet megtakarítani.

Folytatjuk a beszámolót!

Megújuló szakma, energiatudatos építészet, egyelőre sok "szépséghibával" - Tudósítás a Passzívházak és Energiahatékony Épületek konferenciáról 1.

A fővédnök dr. Szaló Péter területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár  és Szekér László, a Passzívházépítők Országos Szövetségének elnöke nyitotta meg a Passzívházak és Energiahatékony épületek címmel harmadik alkalommal megrendezett konferenciát, 2012. november 9-én. A Green Press által szervezett konferenciát ezúttal is a Francia Intézetben tartották, ahol nagyjából százan gyűltek össze. A konferencia a korábbi években megtöltötte a 250 fős konferenciatermet, a 2009-es rendezvényen különtermet is meg kellett nyitni. A szinte minden területen, így a szakmai konferenciák látogatottságában is érzékelhető 'visszaesés' a rendezvényen is érzékelhető volt, annak ellenére, hogy a programot, az előadásokat a résztvevői visszajelzések alapján kifejezetten magas szakmai színvonal jellemezte.

Vértesy Mónika környezetmérnök tudósítása

A téma népszerű és aktuális, a szervezőgárda gyakorlott és idén is jó programot állítottak össze. Esetleg az lehet a valamivel szerényebb létszám oka, hogy a 12 500 Ft + áfa részvételi díj bizonytalaníthatta el az érdeklődők egy részét, akik az építőiparban ténykednek, és így a bőrükön érzik a válságot. 

A Magyar Építész Kamaránál szakmai továbbképzésként akkreditált konferenciára tagsági kedvezményt biztosítottunk a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Építész Kamara, a HuGBC és a Passzívházépítők Országos Szövetsége tagjai számára, esetükben a részvételi díj összege 10 000 Ft + áfa volt, érvényes diákigazolvánnyal rendelkezők 5 ezer forint + áfa részvételi díj ellenében vehettek részt az egész napos konferencián. A részvételi díjak nem változtak 2009 óta

A szerk.

A helyettes államtitkár úr köszöntőjében felhívta a figyelmet a KEOP pályázatokra, amiket elvileg már idén novemberben megnyitnak. Ezek valóban lehetőséget jelentenek a vállalkozások és költségvetési intézmények épületenergetikai korszerűsítésére. A 2012-2015 kiírás egyfordulós és könnyített eljárás szerint lehet pályázni, a támogatás intenzitás is magas, vállalkozásoknál 50-60 százalék, míg közületeknél 80-85 százalék.

Támogatási keret van, fejlesztési koncepció nincs?

Egy 'szépséghibára' azonban a 2012. november 8-án a MÉGSZ és MÉGNAP által megrendezett, napenergia hasznosításról szóló konferencián felhívták az épületgépész szakma figyelmét. A közlekedésfejlesztést és a dunai hajózás javítását célzó támogatás felhasználása bajos lehet, mert ezekre a fejlesztésekre nincsen még kellően kidolgozott koncepció, amit a forrást biztosító gazda, az EU elfogadna. Éppen ezért a kormányzat a támogatási keretek átcsoportosításán gondolkozik, de félő hogy a késlekedés és a világos koncepció hiánya miatt kicsúsznak az időből és az erre a ciklusra pályázható összeg tekintélyes részét meg sem ítélik majd hazánknak, vagy ha megítélik, de nem valósulnak meg a fejlesztések, akkor az összeg visszavándorol a gazdához. 

Fenntartható építészet, egy boldogabb világért

"A Bruttó Nemzeti Boldogság sokkal fontosabb, mint a GDP"

Az Építészek Nemzetközi Szövetsége, az UIA francia elnöke, Albert Dubler hasznos tanácsokat fogalmazott meg a magyar építészek számára. Az építészeknek véleményformáló, vezető szerepet kell betölteniük a társadalomban. A világ négymillió építészének fele jelenleg munkanélküli, számukra a kiutat a válságos állapotból a következők jelenthetik: folyamatos továbbképzések (például passzívház tervezési ismeretek elsajátítása), civil mozgalmakban való részvétel, társszakmákkal való szorosabb együttműködés (nem szabad elkülönülniük a mérnökök világától).

Megjegyezném, hogy ezek szép és követendők gondolatok, de abban a helyzetben, amikor valaki a mindennapos megélhetéséért küzd sokszor nehezen megvalósíthatók.

a j á n l ó

Minősített Passzívház Tervező képzés 

Nemzetközileg elismert képesítéssel

Ha az építészet meggyőző, akkor mindenkihez eljut

Albert Dubler, az UIA elnöke beszél

Sokan sokféleképpen definiálják a fenntarthatóságot. Dubler úr ezt a felelősségteli szóval tudja legtalálóbban helyettesíteni. Felelősségteli az az építészet, ami energiahatékony, kerüli az ártalmas anyagokat, követi a tudomány fejlesztéseit. Drágább, mert magas minőséget képvisel, de a magasabb ár megtérül, amikor az üzemeltetés és élhetőség szintjére lépünk. 

Kérdés persze az is, hogy a fenntartható építészet hogyan jut el a megrendelőhöz, amire az elnök úr válasza egyszerűen az: „Ha az építészet meggyőző, akkor mindenkihez eljut. ”

Bérlakások passzívház minőségben

A francia Paumier építésziroda német származású építészének, Bernd Retznek a konferencián bemutatott projektjei közül kiemelném a Val de Sermontban megvalósuló ZAC programot, amelynek keretében egy teljes városnegyedet hoznak létre energiatudatos koncepció szerint.  A város komoly kötöttségeket állított a tervezők elé az egységes koncepció megvalósulását szem előtt tartva. A Paumier iroda két nagy bérlakásos társasház tervezését is megnyerte két német (külsős) építésszel együttműködve. A 24 és 26 lakásos épületek energiafogyasztása megfelel a passzívház követelményeknek, a minősítés folyamatban van. 

Bernd Retz

Franciaországban a passzívházak még messze nem annyira elterjedtek, mint mondjuk Ausztriában vagy Németországban, de a felzárkózás állítólag gyors ütemű és folyamatosan történnek lépések annak érdekében, hogy a helyi szabályozás ne akadályozza a darmstadti követelmények megvalósulását. A ZAC programban üdvözlendő, hogy a leendő lakók viselkedési könyvet fognak kapni az épület helyes használatáról. A helyi energiahivatal bevonásával három éven keresztül mérik az épületek energiafogyasztását, ami a projekt sikerességének egyik fontos mutatója. 

Passzívház Nyílt Napok - Itt jegyezném meg, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is megrendezik (megrendezték) a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napokat. November 2. hétvégéjén több minősített hazai passzív lakóház megnyitja kapuit, hogy az érdeklődők saját bőrükön tapasztalják a passzív életérzést és főképp komfortot. A rendezvény weboldala: www.passzivhaznyiltnap.com

Energiapazarló lakások felújítása passzívház-technológiával

Benécs József

Benécs József okl. gépészmérnök, minősített passzívház tervező és oktató, akinek a PHPP, azaz a passzívház tervező csomag magyar adaptációját köszönhetjük az idei konferenciára olyan munkákkal érkezett, amelyek reflektálnak a jelenlegi gazdasági helyzetre. Nagyon rossz állapotban lévő, jellemzően alacsony értékű házakat, illetve lakásokat tettek minden szempontból, energetikailag is korszerűvé. Szárligeten például egy 60 négyzetméteres, a hatvanas-hetvenes évek típusterve alapján épült házat sikerült felújítani 3,5 millió forintból (igaz, ebben a tervezési költség nincs benne) úgy, hogy energiafogyasztása több mint 80 százalékkal csökkent. 

"Az épület összeroskad, összedől..."

Egy gödöllői társasház passzívház minőségű felújításával jelentős energiahatékonyságot értek el, a fogyasztást 84 százalékkal sikerült redukálni. Részletek >>

Benécs úr rávilágított arra, mekkora 'szakadék' tátong a magyar rendelet szerinti energetikai számítás és a PHPP szerinti számítás között, holott elvileg mindenki azt szeretné, hogy a hagyományos épületek passzívházakkal való összehasonlítása lehetséges legyen. Ez több ponton is hibádzik, az egyik nagy összeférhetetlenséget a megújuló energiaforrások primer energia átalakítási tényezőjének eltérősége okozza. 

Egészen megfoghatatlan, hogy az újonnan kiadott „Speciális építmények tűzvédelme” című szabályzatban állítólag szerepel a passzívház is, mint speciális építmény, amire az előadó szóbeli érdeklődésére azt válaszolták, hogy „tűz esetén a vastag hőszigetelés a lemezalap alatt összeroskad, így az épület összedől”. 

Folytatjuk a beszámolót!

A szerző

Vértesy Mónika
okl. környezetmérnök,
létesítmény energetikus

"Környezetmérnöki tanulmányaim során tűnt fel, hogy épületeink milyen nagy mértékben felelősek a fenntarthatatlan energiafelhasználásért. Ennek ellenére egészen a közelmúltban felerősödött aggasztó válságtünetek megjelenéséig szinte alig kapott figyelmet ez a terület, holott tudjuk jól, hogy más környezeti problémákhoz képest milyen könnyen és hatékonyan orvosolható. Laikusként mindig is érdekelt az építészet, ezért is döntöttem úgy, hogy a passzívházakra szakosodom. Diplomamunkámban azt vizsgáltam, hogy mely tényezők befolyásolják az energiatudatosabb építészet hazai terjedését.  Ahhoz, hogy az itthoni helyzetet jobban megértsük és értelmes javaslatokkal tudjunk előállni, néha nem árt egy kicsit kitekinteni. Ezért is volt nagyon hasznos az a kurzus, melynek keretében Olaszországban (Politecnico di Milano, ATHENS program) ismerkedhettem meg az alacsony energiafelhasználású házak tervezésének alapjaival."