A világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói

Környezetvédelmi hónap a Francia Intézetben a Green Press partnerségével

Kreatív újrahasznosítás témában tartott ma kézműves foglalkozást a Green Press kreatív csapata, az Életszépítők a budapesti Gustave Eiffel Francia Általános Iskola és Gimnáziumban. 4 órában nagyjából 80 gimnazistával készítettünk PET palackból, tetra pakból madáretetőt, megmutattuk milyen dekoratív mécsestartó készíthető befőttes üvegekből, hogyan hasznosíthatják kreatív célokra a papírgurigákat, a fémkupakokat, és egyebek mellett azt is, hogyan készíthetnek egyszerűen illatosítót szódabikarbóna és illóolaj elegyítésével.

Ezúton is köszönjük a Francia Intézet meghívását. A Francia Intézet által szervezett környezetvédelmi hónap részletes programját itt tekinthetitek meg >>

Milyen egy ökostrand? Gárdonyban van ilyen! (Kékzászlós fürdőhelyek)

A Kék zászló program a strandok és kikötők vizének tisztaságát jelzi, ezzel biztosítva a fürdőhelyek minőségét. A program 1985-ben Franciaországból indult ki, s azóta már a világ számos országában alkalmazzák a jelzést. Az európai terjedése 1987-ben indult meg, az Európai Bizottság támogatásával, majd 1992-ben szigorítottak a feltételeken, s egységesítették az osztályozási rendszert. 2001-ben terjesztették ki a programot Európán kívülre is. 2008-ra 37 országban 3700 strand vett részt a programban.

A strandoknak és kikötőknek négy csoportba sorolt kritériumoknak kell megfelelniük. Ezek meglétét folyamatosan vizsgálják, így a jó minősítést kapott strandoknak a szezonon kívül is oda kell figyelniük a színvonal fenntartására, mert akkor is megvonhatják tőlük a Kék zászló kitüntetést.

1. Környezetvédelmi oktatás és információnyújtás

Elengedhetetlen, hogy a strandon fel legyen tüntetve a fürdővíz minősége, a házirend és legalább öt olyan program szervezése kötelező, mely a környezetvédelemi oktatással foglalkozik.

2. Vízminőség

A kiváló vízminőség kritériumának meg kell felelni, valamint nem lehet a környéken szennyvízkivezető vagy ipari vízkivezető.

3. Környezetvédelmi intézkedések

Elsősorban meg kell felelni a helyi környezetvédelmi szabályoknak. Fontos az is, hogy a strandot tisztán tartsák, s ehhez elengedhetetlen, hogy megfelelő számú, rendszeresen ürített szemeteseknek kell lenniük a strand területén, nem beszélve az illemhelyek fenntartásáról, tisztításáról, ellenőrzött szennyvízelvezetéssel. A kutyákra, más háziállatokra vonatkozó előírásokat be kell tartani, valamint a tömegközlekedés megfelelő mértékét minden esetben biztosítani szükséges.

4. Biztonság és kiszolgálás

Minden strandnak, kikötőnek rendelkeznie kell megfelelő számú életmentő személyzettel és életmentő felszereléssel, elérhető elsősegélydobozzal, vészhelyzeti tervvel. Minden helynek biztosítania kell ivóvizet a látogatók, személyzet számára, valamint jól látható helyen térképet, melyen feltüntetik a strand szolgáltatásait, épületeit.

Kék zászlók Magyarországon

Balaton

A 80-100 Balatont szegélyező strand közül mindössze 29 kapta meg a magas színvonalú díjat 2011-ben. Köztük az akarattyai, a kenesei, a fűzfői, az almádi, a tihanyi, a szepezdi, az ábrahámhegyi, a szigligeti, a balatonedericsi, a balatonszárszói és a balatonboglári strandok.

Velencei-tó
Az egyetlen Kék zászló díjat a Velencei-tó környékén a gárdonyi Sport Beach öko strand nyerte el. A jelszava az, hogy „Természetesen több mint strand”, s ezzel már sokat elmond a fürdőhely céljairól, elképzeléseiről. A strand számtalan sportolási lehetőséggel (a vízben és a parton egyaránt található focipálya, röpiháló, kosárpálya) kedveskedik a látogatóknak, bio büfével, s persze számtalan hagyományos étkezdével is. A strand különlegesen gyerekbarát, ami a Velencei-tó környékén kevés helyen fordul elő, hiszen a víz általában nagyon gyorsan mélyül, itt viszont egy elképesztően hosszú szakaszon fel van töltve a tó medencéje, így a kicsik is bátran játszhatnak a vízben.

Bio, öko, egészség

Habparti

Fertőtavi Vizitelep
A Fertő tó nemcsak különleges természeti viszonyai miatt világhírű, hanem növény- és állatvilága is egyedülálló az egész Földön. A tó partját nagy kiterjedésű nádasok szegélyezik. Olyan, főként sókedvelő növényvilága van, amelynek tagjai között számos faj csakis itt fordul elő. A szürkészölden csillogó sekély víz a fürdőzőknek csaknem melegvizű, kellemes strandlehetőséget kínál. A Fertő-medencében gyakori az erős szél, így ez kedvez a vitorlásoknak és a szörfösöknek, valamint kedvelt horgászterület is. A tó sajátos szépsége sétahajókkal, kenutúrákkal is felfedezhető, így ajánljuk azoknak, akik fogékonyak a természet szépségeire.

Élő Bolygó Jelentés 2012 - 50 százalékkal több erőforrást használunk, mint amennyi képes megújulni - 2050-re 10 milliárdan leszünk?

Radikális lépésekre van szükség világszerte – figyelmeztet a  WWF által kétévente kiadott tanulmány -, a növekvő fogyasztás, az erőforrások egyre intenzívebb használata és a népességrobbanás ugyanis egyre elviselhetetlenebb terhelést jelent Földünknek. Összegzés a 2012. évi Élő Bolygó Jelentésről.

A WWF és több szervezet együttműködésében született jelentést idén a Nemzetközi Űrállomáson szolgálatot teljesítő holland űrhajós, André Kuipers mutatta be.

- Egy Földünk van. Innen fentről látom az emberiség hatalmas ökológiai lábnyomát befolyásoló tényezőket, köztük az erdőtüzeket, a légszennyezést, a pusztulást, és mindazokat a kihívásokat, amelyekre az Élő Bolygó Jelentés mostani kiadása is rávilágít. Fenntarthatatlan módon terheljük a bolygót, pedig némi odafigyeléssel megvan a lehetőségünk arra, hogy megmentsük otthonunkat, nemcsak magunk, hanem az utánunk következő generációk számára is - hangsúlyozta Kuipers.

A WWF jelentése szerint jelenleg úgy élünk, mintha lenne egy tartalék bolygónk: 50 százalékkal több erőforrást használunk, mint amennyi fenntartható módon képes megújulni. Ha a tendencia nem változik, 2030-ra már két Föld sem lesz elég az emberiségnek - állítja a WWF.

Az Élő Bolygó Jelentés nemcsak környezetünk egyre fokozódó romlását mutatja be, hanem azt is, hogy van lehetőségünk változtatni. 
Képesek lennénk olyan fenntartható jövőt építeni, amelyben a Föld 2050-re várható 9-10 milliárd lakójának is jut elég víz, élelem és energia. A jelentés kiemeli a szegény és gazdag országok közötti különbségeket. A fejlett országok ökológiai lábnyoma átlagosan ötször akkora, mint a szegényeké. Napjainkban a legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező országok Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Dánia, az USA, Belgium, Kanada, Ausztrália, Hollandia és Írország.

Magyarország a fenntarthatóság tekintetében szerencsére az EU élvonalába tartozik, az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk a harmadik legkisebb az Unióban Portugália és Bulgária után. Sajnos még így is messze vagyunk a hosszútávon fenntartható szinttől, hiszen akkor is két Földre lenne szükség, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok.

Az 1970-es évek óta végzett felmérések szerint a természet, a biodiverzitás pusztulása a szegény országokban a leggyorsabb. Ez példázza, hogy a kiszolgáltatott államok fizetik meg az árát a fejlett világ elképesztő életszínvonalának, amely ezeket az országokat használja nyersanyagforrásnak és szemétlerakónak is.

A WWF Élő Bolygó Jelentése 16 olyan prioritás területet határoz meg, ahol mihamarabbi beavatkozásra lenne szükség. Ilyenek a fenntarthatóbb fogyasztási szokások, a természeti erőforrások értékének pontos meghatározása, vagy a táplálékhoz való egyenlő hozzáférés.

A jelentés mindössze öt héttel az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciája (Rio+20) előtt jelent meg. Húsz évvel az utolsó "Földcsúcs" után ez a találkozó különleges lehetőség a világ vezetői számára, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a fenntartható jövő iránt.

- A Rio+20 konferencia lehet az a pont, amikor a világ egy új, fenntartható fejlődési pályára áll. A találkozó különleges alkalom a már elkötelezett kormányok, városok, vállalatok számára, hogy egyesítsék erőiket - közölte Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Forrás: WWF Magyarország