In memoriam Makovecz Imre

Makovecz Imre hatalmas, teljes jelentőségében csak az utókor által feldolgozható életművéből a gyász pillanatában ki kell emelnünk azokat az értékeket, amelyekkel hozzájárult a magyar társadalom építéséhez.

Köszönjük, Makovecz Imre!

Aligha akad hozzá hasonlítható építész, aki műveivel és közösségi szerepvállalásával olyan mélységben átformálta és olyan eredményesen emelte volna az épületeit használók életminőségét, kedvet, büszkeséget, méltóságot adva az épületeivel kapcsolatba kerülőknek.

Minden munkájában az építés drámáját tartotta szem előtt: azt a hatást, amelyet egy ház tervezése, megvalósítása és használata a közösségre gyakorol. Számára ez minden stilisztikai, művészeti kérdésnél előbbre való volt.

Csíkszereda, Makovecz-templom

Épületei eszközök voltak, hogy gyógyítólag nyúljon bele elrontott faluszerkezetekbe, tönkretett tájakba, manipulált és megnyomorított közösségekbe, katasztrófa sújtotta életekbe. Ehhez ezeknek az épületeknek is életteli műalkotásoknak kellett lenniük a települések, a tájak, a közösségek életébe szervesen illeszkedő jegyekkel.

Tevékenységének szociális hatása az egész országot átfogta és túlnyúlt az országhatárokon. Erdélyi és felvidéki szervező és tervező munkájával a kisebbségben élő magyarság közösségeit erősítette, segítette, ahogy korábban, a rendszerváltás előtti évtizedben a faluházakat építő mozgalom irányításával egyik kezdeményezője volt a kistelepülések fennmaradását szolgáló közösségfejlesztő munkának.

Építészeti munkássága kezdettől szembenállást jelentett a fennálló kultúrpolitikával, az alkotói szabadság határainak folytonos feszegetésével a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években egész szakmája számára új utakat nyitott.

A magyar kultúrában ritka módon sikeres iskolateremtő művész volt, aki rendkívüli energiát fordított az újabb nemzedékek szemléletének alakítására. Építészetének és gondolkodásmódjának követői ma már egészen egyedülálló módon hozzájárulnak az ország építészeti arculatának alakításához.

Kezdeményező szerepet játszott a főépítészi rendszer létrejöttében. A települések formálását gazdaként vállaló építészek – többnyire a korlátozó lehetőségekkel dacolva – hosszú évek óta folytatnak sikeres küzdelmet a kulturált környezetfejlesztésért, ami nemzetközileg éppoly figyelemre méltó, mint Makovecz Imre saját alkotásai.

Ugyanígy egyedülálló az a helyreállítási munka, amelyet szellemi irányításával munkatársainak széles köre végzett a 2001-es beregi, a 2010-es Sajó-Hernád-menti árvíz és a vörösiszap-katasztrófa következtében elpusztult településeken. A feladat messze túlterjedt egy építész általános tevékenységi körén, a károsultakkal történő személyes egyeztetések, a régió hagyományos építészetének elemzése, a kivitelezés lebonyolítása, logisztikai kérdések megoldása, a rendkívüli helyzethez alkalmazott adminisztráció kialakítása a lakóházak megtervezésével egyforma súllyal szerepelt és általános elismerést eredményező sikerrel zárult.

Ez a kivételes szervezőképesség jellemezte Magyarország rendszerváltás utáni első nagy nemzetközi szereplését a sevillai világkiállításon, ahol Makovecz Imre nemzeti pavilonja az építész által a siker érdekében kényszerűen vállalt fővállalkozói munkával valósult meg, elismerést hozva a magyar építészetnek és kivitelezői teljesítménynek egyaránt.

Mesteriskoláival, a Magyar Építész Kamara létrehozása iránti fáradozásával, a Kós Károly Egyesülés megszervezésével és annak több mint húsz éve tartó munkálkodásával példát adott a szakmai önszerveződés lehetőségeire és e lehetőségek eredményes kihasználására.

Ezek az értékek követésre érdemes és méltó módon állnak előttünk. Bízunk benne, hogy tanítványaiban lesz erő az életmű folytatására.

2011. szeptember 28.

                                                                            Nagy Ervin

                                                                       országos főépítész

Isten Veled, Makovecz Imre!

"Ő nem halt meg, csak alszik földanyja hű ölén..."

Nemzeti büszkeségünk, Makovecz Imre


Ertsey Attila nekrológja ITT OLVASHATÓ >>

Már a jövőnk sem a régi - Tudósítás a IV. ZERO CO2 konferenciáról

Már a jövőnk sem a régi
Paradigmaváltás előtt állunk

Green Press Hírügynökség

Minden évben nagy érdeklődés övezi a Zero CO2 Fenntartható Építészet konferenciát, hiszen négy éve az első ilyen rendezvény az egyik legfontosabb mérföldkő volt a "zöld" építészet magyarországi történetében. Az idei szakmai összejövetelt március 4-én, a Tavaszi Építészeti Fesztivál programsorozatába illeszkedve rendezték meg.

Négy évvel ezelőtt a konferencia létrehozása még idealista kezdeményezésnek tűnt, mára viszont eljutottunk odáig, hogy a környezettudatos építés kezd gyakorlattá válni. Egyre több az olyan megvalósult példa, amely inspirációul szolgálhat a továbbiak számára, az idei konferencia célja ezek bemutatása volt. A rendezvényen részt vett Lisa Siola, a Nemzetközi Építész Szövetség (UIA) II. régiójának elnöke is.

Lisa Siola, UIA Fotó: Bajomi Bálint, greenfo.hu

Paradigmaváltás előtt áll az egész világ, nemcsak az építész szakma – hívta fel a figyelmet bevezető előadása felütéseként Szekér László építész, a konferenciát szervező UIA "Építészet a fenntartható jövőért" II. régiós programigazgatója.  Három területen is változtatnunk kell: növelni kell a hatékonyságot, a lineáris folyamatok helyett körfolyamatokat – mint például az újrahasznosítás, a visszaforgatás – kell létrehozni, a fosszilis energiahordozók helyett pedig megújulókat kell igénybe venni. 

Forrás: http://zeroco2.hu/hu/galeria-t7/

Az Európai Unió 2050-re 85-90 %-kal kívánja csökkenteni a szendioxid-kibocsátást a kiotói egyezmény aláírásának idejéhez képest. Ehhez kapcsolódóan az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) is kidolgozta a Sustainable by Design stratégiát. 
Egyre több a fenntarthatóságot a középpontba helyező minősítő rendszer és építészeti verseny. A Prima Property Award-ot a fenntartható ingatlanfejlesztések legjobbjai nyerhetik el. A pályázaton indult projektek közül néhány mintaértékű épületet Szekér László részletesebben is bemutatott, így például az Unilever irodaépületét (Hamburg, Hafen City); a megújuló energiákkal – többek között elektromos autók fejlesztésével - foglalkozó német Juwi Holding wörstadti zéró CO2 kibocsátású irodaházát; Linz új landmark értékű magasházát, a Power Tower-t, amelynek szintén nulla a széndioxid-emissziója és az SMA AG gyárcsarnokát, amely száz százalékban megújuló energiákat használ fel.

Az utóbbi épületet tervező iroda, a kasseli HHS Architekten vezetője készítette fel a darmstadti műszaki egyetem csapatát, amely legutóbb már másodízben nyerte meg a Solar Decathlon elnevezésű, egyetemek között megrendezett nemzetközi versenyt. Ezen legközelebb már a Budapesti Műszaki Egyetem csapata is részt fog venni.
Míg az autóiparban gőzerővel dolgoznak a széndioxid-kibocsátás csökkentésén, az építőipar lassan mozdul, pedig az energiafelhasználás negyven százaléka az épített környezethez kapcsolódik. A fűtésszámlát tulajdonképpen tekinthetjük egy olyan büntetésnek, amit a múltban elkövetett építési hibákért fizetünk. Vannak persze pozitív fejlemények is, már Magyarországon is elkészült körülbelül húsz passzívház, a legújabbak Dunaújvárosban, Budaörsön, Pátyon és Budapesten.

Már a jövőnk sem a régi – hangsúlyozta Szekér László összefoglalásul. Egy új világ alakult ki körülöttünk, amelyet a globalizáció, az ivóvíz- és a földhasználat kérdése, valamint a népességrobbanás határoz meg. Ezeket a változásokat lehetetlen nem észrevenni, az építtetők kezdik is igényelni az új megoldásokat, a szakma azonban még nem teljesen felkészült. Egyre nagyobb szerepet kell kapnia a fenntartható várostervezésnek is, hiszen a városi hőszigetek, valamint a közlekedés, a parkolás problémái mind égetőbbekké válnak. Az építész és a mérnöki kamarák is szerepet vállalnak ebben a folyamatban, folyik a munka az autonóm ház és település témakörében és a nemzetközi fenntarthatósági minősítő rendszerek adaptációjával kapcsolatban is megkezdődtek az egyeztetések. A Passzívházépítők Országos Szövetsége pedig a jövő hónapban útjára indítja azt a képzést, amelyen akkreditált passzívháztervező minősítést lehet majd szerezni. Szekér László előadásának lezárásául - meghívott vendégként - Zobor Bence, a HHS Planer + Architekten AG munkatársa mutatta be a világ legnagyobb inverter gyártócsarnokát, amely a klímadesign tervezési módszereinek köszönhetően CO2 semleges épületként működik. 

Képgaléria ITT

A konferencia soron következő előadásaiban szintén érdekes témákról hallhattak a résztvevők. Márta Irén kommunikációs igazgató a Holcim Awards fenntartható építészeti világverseny megvalósulás alatt álló korábbi pályaművei közül ismertetett néhányat, Az idei pályázat leadási határideje március 23. Eddig hét magyar pályamű érkezett be, várják a további jelentkezéseket. Tornóczky Mónika a Velux Model Home 2020 programjának legújabb eredményeit mutatta be. A budapesti Green Home irodaházról, a Skanska “zöld” projektjéról, amely LEED Platinum előminősítést nyert, Pados Gábor projektmenedzser beszélt.

Sebastian El Khouli, az UIA „Építészet a Fenntartható Jövőért" I. régiós programigazgatója az Abu Dhabiban épülő, a nemzetközi szaksajtóból is ismert Masdar City egyik részének terveit mutatta be a hallgatóságnak. Újra a konferencia vendége volt Sariri-Baffia Enikő, a Passivhaus Institut egykori munkatársa, a PHPP minősítő rendszer egyik kidolgozója, jelenleg maga is passzívház-minősítő. Baross Pál (FRICS, CRE, HuGBC alelnök) a zöld ingatlanfejlesztés magyarországi lehetőségeiről beszélt. Piotr Kuczia lengyel építész az általa tervezett CO2 Saver házat ismertette, több más környezettudatos projektjével együtt, Petr Lesek építész csehországból pedig egy fenntartható könyvtárépületet mutatott be. A konferencia az előadók és a résztvevők kötetlen eszmecseréjével zárult.