Passzívház iskola Marcheggben, Budapesten - Passzívház tervező képzés után szakmunkásképzőt indítanak - 100 lakásos passzív társasház - Tudósítás a Passzívházak és Energiahatékony Épületek konferenciáról 3.

A Green Press szervezésében hagyományosan a budapesti Francia Intézetben, a Környezetvédelem Hónapja című programsorozat keretében rendezték meg a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát. A 2012. november 9-i rendezvényről szóló cikksorozatunk harmadik részében az eddig nem ismertetett előadásokról olvashatnak vázlatos ismertetőt.

Vértesy Mónika környezetmérnök beszámolója

A tudósítás 1. része itt olvasható >>

A tudósítás 2. része itt olvasható >>

Napenergia, hőtároló tömeg

Martin Rührnschopf (balra)
és Szepesi Viktor

Martin Rührnschopf magyar kollégájával, Szepesi Viktorral érkezett a konferenciára, aki szinkrontolmácsként közreműködött az osztrák építész mellett a rendezvényen. Együtt megvalósított projektjeik közös vonása, hogy a tervezés középpontjába a Nap energiájának okos hasznosítását helyezik.  

Törekvéseik nem korlátozódnak a megfelelő mértékű benapozottságra, hanem hőtárolótömegeket is alkalmaznak az épületben, ami évszaknak megfelelően késleltetve fűti/hűti a belső teret, ezáltal csillapítva a környezeti hőmérséklet nagy ingadozásait. A másik fontos elv, amihez munkáik során ragaszkodnak az a természetes építőanyagok használata.

A marcheggi Montessori iskolának tervezőiként egy érdekes kísérletről számoltak be. Az első épületegyüttes tervezésére és kivitelezésére mindössze fél év állt rendelkezésre, így könnyűszerkezetes épület mellett döntöttek. A reggeli alapkőletételen a diákok is jelen voltak, ők délután - az előregyártott elemeknek köszönhetően - már a szerkezetkész állapotot láthatták. Az építészpáros nagyon fontosnak tartja az építtetők és a leendő használók/lakók bevonását a megvalósulási folyamatba. Ez a civil aktivitás tőlünk nyugatra olyan fontos, hogy például az iskolalétesítés esetében a gyerekek maguk is részt vettek a szalmaszigetelés készítésében. 

Fotók: Martin Rührnschopf

A projekt érdekessége, hogy a második ütemben nehéz épületszerkezetet alkalmaztak. Az üzemeltetés időszakában végzett mérésekből össze tudták hasonlítani, hogy a két teljesen különböző technológia közül melyik bizonyult jobbnak. A másodikról azt érdemes tudni, hogy a teherhordó szerkezetek masszív téglából készültek. A 125 tonna tömegű alaplemez alatt pedig egy sűrűn fektetett kollektormező szolgál puffer tárolóként: hosszú időre begyűjti a napkollektorok által termelt hőenergiát. A módszer olyannyira hatékony, hogy emellett már csak egy 5 kW teljesítményű pelletkazánra van szükség. A mérési eredményekből okulva a korábban épített, könnyűszerkezetes iskolarészt is hasonló módon alakították át. 
Az osztrák tervezők honlapját  a gyönyörű kézi rajzok miatt is érdemes meglátogatni.

Passzív iskola Budapesten

Szekér László

Szekér László a konferencia társszervezője, az első magyar passzívház tervezője az idei konferenciára egy passzív iskolával „érkezett”. A projekt egyáltalán nem rugaszkodik el a magyar valóságtól, talán ezért is lehet példaértékű. 
Adott egy '70-es években létesült iskolaépület, amit siralmas állapotából kirángatva felújítanak „úgy-ahogy”. Ezt követően kellett egy nagyon lelkes iskolaigazgató, és egy nem kevésbé lelkes építésztervező, hogy az új ütemben épülő 3 további tanterem létesítésekor ne legyenek megalkuvások, már ami az energetikai minőséget és a komfortérzetet illeti.  A passzívházminőséget – középületnél Magyarországon eddig egyedülálló módon - végül úgy sikerült elérni, hogy a döntéshozók csak az eredetileg elkülönített 30 millió forintot szánták a beruházásra, vagyis nem többet, mint amennyibe a „normális” épület került volna. 

Fotók: Szekér László

Az épület lemezalapot és peremszigetelést kapott, az ablakok üvegezésének hőátbocsátási tényezője mindössze 0,4 W/m2K. Ez az érték jobb, mint amit a magyar rendelet szerint a külső falaknak kell teljesíteniük! A nettó fűtési energiaigény 15 kWh/m2/év, a fajlagos primerenergia mutató sem haladja meg a  100 kWh/m2/év értéket. A fűtésről és a HMV készítésről központi gázkazán gondoskodik. 


Passzívház tervező képzés már van, szakmunkásképzés is lesz

Horváth Tamás

Horváth Tamás minősített passzívház tervező, a betonyp egykori fejlesztőcsapatának tagja több projektről is beszámolt, ezek közül a legnagyobb volumenű a balatongyöröki vitorlás klub és strand teljes rekonstrukciója, ami azonban a válság miatt egyelőre nem valósult meg. 

A szombathelyi építész nagy fába vágja a fejszéjét: uniós támogatással hamarosan indul a PHCC (Passive House Craftsmen Course), vagyis a passzívház szakképzés, ami az ország nyugati szegletében és Ausztria hazánkkal szomszédos tartományaiban a német Passzívház Intézet által is tanúsított passzívház építőmestereket nevel majd ki. Tekintve, hogy jó szakmunkásokra mindig nagy szükség van, a kezdeményezés mindenképpen üdvözlendő. 

Fotók: Haitzmann Ágnes | Green Press

Itt jegyeznénk meg: Horváth Tamás az építésztervezője annak a fokozottan energiatakarékos szombathelyi családi háznak, amelynek a kivitelezési folyamatáról heti rendszerességgel olvashatják az építtető beszámolóját a Green Press Blogon. A Hurrá, építkezünk! Segítség, építkezünk! c. cikksorozatban nemcsak a kivitelezésről, a tervezési folyamatról is olvashatnak az érdeklődők. A második fotón a kivitelezés múlt heti állapota látható. A szerk.

Szellőztető rendszerek helytakarékosan

Kovács István

Kovács István, a Helios műszaki vezetője szerint a spico csövezés ideje lejárt. A nagy keresztmetszetű csövekhez nincs elég vastag szigetelés, így a csövekben lejátszódó kondenzáció gondot okozhat a hőszigetelés nélküli, fűtetlen helyiségekben. A korszerű megoldást a Flexpipe csövek jelentik, ezek a födémbe rejthetők és be lehet őket betonozni. Az osztóval együtt is csak 20 centi álmennyezet kell a beépítésükhöz. Ahol egyáltalán nem megoldható az álmennyezet, mert kicsi a belmagasság - például panellakásokban -, ott a befújásról a Renopipe rendszer gondoskodhat - ez cső, szigetelés és burkolat egyben, úgy néz ki, mintha stukkó lenne a falon.

Központi szellőztetőgép - hová kerüljön?

Általános kérdés, hogy egy családi háznál hol kapjon helyet a központi szellőztetőgép. A padlás csak akkor lehet jó, ha védett a fagytól. További probléma, hogyha talajkollektor is van a levegő előfűtéséhez/hűtéséhez, akkor elég nagy távolságot kell áthidalni, növelve ezáltal a beruházási költségeket. A lakásban való elhelyezéskor azt a trükköt szokták alkalmazni, hogy nagyobb készüléket üzemeltetnek alacsonyabb fordulatszámon, így csökkentik a zajkibocsátást. A legszerencsésebb talán a pincében üzemeltetni a gépet, igaz ekkor a légbevezetés felülről jövő útját viszonylag nehéz kialakítani. Természetesen mindhárom eset megoldható. A tervezés korai fázisában célszerű egyeztetni a szellőztetés részleteiről is. A Helios a helytakarékosság jegyében kifejlesztette a mennyezetre szerelendő készülékeket, amelyek egyáltalán nem foglalnak helyet az értékes alapterületből, és az összes ilyen készülék minősítve van a PHI (Passivhaus Institut) által. 


Angyalföldi 100 lakásos passzívház

Nagy Csaba

Nagy Csaba, az Archikon építész stúdió ügyvezetője és vezető tervezője már a tavalyi passzívház konferencián megismertette a résztvevőkkel a 100 lakásos passzívházat.

A projektet nagy érdeklődéssel fogadta a szakma és a média is, hiszen ma még hazánkban szenzáció az, amit az angyalföldi önkormányzat vállalt: a minősített passzív társasházat bérlakásként hasznosítják majd. 

Látványtervek: Archikon Építésziroda

Az Ybl-díjas tervező a projekt mostani állapotáról számolt be. Az engedélyeztetés, minősítés és kivitelezés különösen nehézkes. A 3 épületet külön-külön is minősíttetni kell a német Passzívház Intézettel, a kivitelezőt és a legjobb ajánlatot közbeszerzés útján keresik. Pár szó az 3 épületből álló új tömbről: a homlokzatok az utcai frontok felé aránylag zártak, befelé viszont tágas függőfolyósok teszik szellőssé, nyitottá a teret. 
A fűtésről, hűtésről, használati melegvíz-előállításról talajszondás hőszivattyú és napkollektorok gondoskodnak. A beruházás mintegy 20-25 százalékkal kerül többe, mintha csak a magyar rendelet energetikai követelményeit tartanák be. 

Szolár iskola Indiában

Nagy Csaba felhívta a figyelmet az Archikon iroda egyik különleges munkájára is: az indiai Himalája hegységben részt vesznek egy iskolatervezésében és kivitelezésében. A négy ezer méteren fekvő szolár iskolában olyan tereket hoznak létre, hogy fűtésre nem is lesz szükség. A munkálatokról folyamatosan beszámolnak és várják az adományozók felajánlásait. Részletek >>

Passzívházak hőszigetelése - A tecta-PUR termékcsalád

Szatmári Zoltán

A konferenciát Szatmári Zoltán alkalmazástechnikai mérnök-tanácsadó előadása zárta. A Bachl Kft. munkatársa Innovatív hőszigetelési megoldások PIR keményhab táblákkal címmel tartott előadást.

Mint arra a Bachl munkatársai is felhívta a figyelmet: a fokozódó energiaárak mindinkább az energiatakarékos épületekre irányítják a figyelmet. Már „hagyományos" melegvizes fűtési rendszert teljes egészében nélkülöző épületek is létrehozhatók, számuk Európa-szerte növekvő tendenciát mutat. A passzívházakban elengedhetetlen a jó hőszigetelés. Törekedni kell a minimális hőveszteségre, a hőhídmentességre és az épület légtömörségére. 

Tetőszigetelés

Passzívházak megfelelő tetőhőszigeteléséhez poliuretán (PIR) lapokból is 22-24 cm szükséges (hővezetési tényező λ=0,022W/mK), pedig a hagyományos hőszigetelő-anyagoknál 30-40 százalékkal jobb hőszigetelési értékekkel rendelkeznek (hagyományos anyagokból 45-55cm-t kellene beépíteni). Passzívházak esetében olyan szigetelő terméket célszerű választani, melynek hőszigetelő hatását sem a külső hőmérséklet, sem a nedvesség kedvezőtlen mértékben nem befolyásolja. A poliuretánnak elhanyagolható mértékben változik a hőszigetelő képessége mind magas hőmérséklet, mind megnövekedett nedvességtartalom hatására, így egész évben biztosítható a megfelelő hővédelem. Tovább a teljes cikkre >>