Mit is nevezünk fenntartható építésnek? Hogyan mérhetjük ennek kritériumait? Ezekre a kérdésekre adott választ a szeptember 8-án a FUGA Budapesti Építészeti Központban megrendezett workshop, ahol a DGNB bemutatása mellett három magyar építész, illetve designer előadását is meghallgathatták az érdeklődők.
 |
| www.zeroco2.hu |
2007-ben az első Zéró CO2 Fenntartható Építészet szakmai konferencián a környezettudatos építés még szép, de soha meg nem térülő, idealista gondolatnak tűnt. Az azóta eltelt néhány évben azonban a helyzet megváltozott, ma már a piacon az ingatlanfejlesztők és a magánbefektetők részéről is egyre nagyobb az érdeklődés a kis energiafogyasztású és környezetbarát épületek iránt – mondta el bevezetőjében Szekér László építész, a DGNB Hungary ügyvezetője, a rendezvény moderátora.
 |
| www.dgnbh.hu |
A fenntarthatóság elvének létjogosultságát manapság már csak kevesen merik megkérdőjelezni, de mindenki másként értelmezi, sokszor előfordulnak be nem váltott ígéretek, nagyotmondó megközelítések, imitációk, így nagyon fontos definiálnunk, hogy mit is nevezünk fenntartható építészetnek? Az ezután következő kérdés, hogy hogyan is tudjuk mérni ennek gazdasági, társadalmi és ökológiai kritériumait?
Válaszul a fenti kérdésekre már több országban is kidolgoztak olyan tanúsítási rendszereket, amelyek a fenntarthatóság szempontjából egzaktan, számszerűen képesek az épületeket minősíteni. A környezettudatos építés hazai történetében fontos mérföldkő a német DGNB minősítési rendszer megjelenése, ahogy ezt a workshopot kísérő nagy szakmai érdeklődés is jelezte.
 |
| Beleznay Éva |
Az első előadásban Beleznay Éva építész, urbanista az Európai Unió és Magyarország fenntarthatósági céljait és az ezek elérését szolgáló programokat, irányelveket, jogszabályokat ismertette. Ahogy elmondta, Budapest főépítészeként szembesült azzal, hogy az építészek hiába álmodnak nagyokat, ha a körülöttük lévő gazdasági-társadalmi rendszer nem támogatja azokat.
Az EU és más nemzetközi szervezetek célkitűzései között hangsúlyos szerepet foglal el a környezettudatosság, ennek fontos dokumentumai többek között a Lisszaboni Stratégia, az EU 2020-ra előirányzott háromszor huszas programja (az energiafelhasználás és a széndioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentése, valamint a megújuló energiák arányának 20 százalékra növelése), fenntarthatósági fejlődési stratégiája és erre a témára vonatkozó Fehér könyve, az ENSZ ÉghajlatváltozásiKeretegyezménye és a Kiotói Egyezmény. Az utóbbi időben ezek a szervezetek a gazdasági mutatók mellett kezdenek a jóléti, az életminőséget illető szempontokban is gondolkodni, egyre inkább előtérbe kerülnek a vállalati szociális felelősség kérdései, a tagállamok innovatív megoldásai. Magyarország Nemzeti FenntarthatóFejlődési Stratégiája 2007-ben készült el, a Nemzeti ÉghajlatváltozásiStratégia 2008-ban, majd az erre épülő azonos nevű program 2010-ben. A múlt év tavaszán születetett meg Magyarország Módosított Nemzeti EnergiahatékonyságiCselekvési Terve is. A KSH 2008-ban megfogalmazta a fenntartható fejlődés indikátorait is, mégpedig három szinten. Megállapították, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődést nem lehet kizárólag a GDP-vel jellemezni, hiszen a termelés növekedése a környezetszennyezés fokozódását is jelentheti, ezért például életmód- és szennyezési mutatókat is be kell vonni a vizsgálatba.
Összességében megállapítható, hogy a magyar jogszabályokban az alapelvek világosan le vannak fektetve, a megvalósításhoz szükséges konkrétumok azonban még nem eléggé kidolgozottak. Sok helyen jogszabályváltozásra lenne szükség, így például az építési törvényben és az OTÉK-ban jelenleg a fenntarthatóságnak a fogalma sem szerepel, ennek megfelelően a tényleges megvalósításról sem esik szó.
DGNB – minősítő rendszer holisztikus szemlélettel
A demográfiai robbanás, a vízgazdálkodás, az energiaválság, a mobilitás és a közlekedés, valamint az urbanizáció kihívásaira adandó válaszban az építészetnek jelentős szerepet kell játszania, hiszen az energiafelhasználás 30-40 százaléka, a CO2-kibocsátás harmada, a vízfelhasználás 17 százaléka, a nyersanyagok felhasználásának 40-50 százaléka az épületekhez kötődik. A megoldást – mégpedig nagyon költséghatékony módon – az épületek energiafelhasználásának radikális csökkentése és a fennmaradó energiaigény megújuló forrásokból való fedezése jelentené.
A fenntartható épületek több szempontból is olyan hozzáadott értékekkel rendelkeznek, amik a hagyományos megoldásokhoz képest sokkal előnyösebb pozíciót biztosítanak a számukra. Az ökológiai előnyök mellett kisebb az üzemeltetési költségük, kedvezőbbek a rájuk vonatkozó banki, biztosítási feltételek, a bérbeadott épületeknél alacsonyabb az üresedési ráta és magasabb az elérhető bérleti díj, munkahelyek esetén magasabbak a produktivitási mutatók. Ezenkívül jobban tartják az értéküket, annál is inkább, mivel a hagyományos épületek iránti kereslet várhatóan rövid időn belül jelentősen vissza fog esni.
A közgazdasági szempontok mellett nem elhanyagolhatóak a szocio-kulturális és a funkcionális előnyök sem. A komfortosabb hőérzeti, vizuális és akusztikai körülményeknek, az optimális beltéri klímának köszönhetően az épületben tartózkodóknak jobb a közérzetük, magasabb az elégedettségi mutató. Ez egyben azt is jelenti, hogy egészségesebb környezetet biztosítanak, esetükben nem fordul elő SBS (Sick Building Syndrome).
 |
| Michael Dax |
A környezettudatosság értékelésére a DeutscheGesellschaft für Nachhaltiges Bauen (Német Fenntartható Építés Egyesülete) által kifejlesztett DGNB minősítő rendszer a csak az ökológikus megközelítésre fókuszáló első generációs tanúsítási módszerekhez képest komplex, holisztikus szemléletet képvisel, mivel a gazdasági és a társadalmi összefüggéseket is vizsgálja – mondta el előadásában Michael Dax építészmérnök, a DGNB International System rendszeradaptációért felelős igazgatója.
A DGNB nemcsak Németországban, hanem több partnerországban is működik, így – Magyarországon kívül – például Ausztriában, Bulgáriában, Romániában, Svájcban, Kínában; Dániában és Thaiföldön folyamatban van a bevezetése. Egy “közös nyelvet” kívánnak kialakítani, ugyanakkor minden egyes országban figyelembe veszik annak sajátságait. A DGNB Academy keretében, moduláris rendszerben képzést is folytatnak, ahol első lépésben konzulensi, a második lépésben auditor végzettséget lehet szerezni. A tervezőknek és az auditoroknak DGNB Navigator néven egy internetes adatbázis is a rendelkezésükre áll.
 |
| Gyetvai Zsóka |
A minősítés menetét, részleteit, kritériumrendszerét Gyetvai Zsóka építészmérnök, minősített DGNB auditor foglalta össze. A környezettudatosság szempontjait már a kezdetekkor érdemes a tervezésbe beleintegrálni, ugyanis minél később próbálkozunk ezzel, annál kevésbé tudjuk jó irányba befolyásolni a tervet és annál többe fog kerülni minden változtatás.
A DGNB minősitési rendszerben 48 kritérium szerepel az épület ökológiai, ökonómiai, szociokulturális es funkcionális, illetve folyamatminőségére, valamint az építési helyszínre vonatkozóan, eltérő súlyozással. Ezek 80 százaléka általánosan, minden országban használatos, a maradékot a helyi viszonyoknak megfelelően alakítják ki az ottani partnerek, auditorok ajánlásai alapján. A tanúsítás a DGNB-nél való regisztrációval kezdődik, ezt követi annak meghatározása, hogy milyen fokozatot kíván megcélozni az adott épület. A következő lépés az előtanúsítás, ami egyrészt az építtető tájékoztatására szolgál, másrészt nagyon jó marketing-eszköz is, majd ezt követi harmadik lépcsőként maga a tanúsítás.
A tudósítás folytatása ITT TALÁLHATÓ
A DGNB workshop KÉPEKBEN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése