Sariri-Baffia Enikő 1997-ben kezdett passzívházakkal foglalkozni a darmstadti Passivhaus Institut munkatársaként. A szakember a 2011. március 4-ei ZERO CO2 konferencián dr. Wolfgang Feistnek a fenntartható gazdaságra adott definícióját idézte, amely szerint ennek az a feltétele, hogy a környezet, a közösség és a következő generációk ne szenvedjenek maradandó károsodást.
Forrás: Green Press Hírügynökség
Az elsivatagosodás, az aszályok, az extrém időjárási jelenségek figyelmeztetnek bennünket arra, hogy az a gazdasági forma, amit az ipari forradalom óta követünk, nem folytatható a továbbiakban. A Föld atmoszférájában a széndioxid-koncentráció az ötvenes évek óta drasztikusan megemelkedett.
A passzívházak energiaigénye 75 százalékkal kevesebb, mint a szokásos újépítésű házaké, ugyanakkor a plusz költségük nagyon csekély vagy egyáltalán nincs is. Egy nyílt koncepcióról van szó, amely nincs bizonyos építőanyagokhoz vagy építészeti stílushoz kötve. Úgy is megfogalmazhatjuk a dolog lényegét, hogy itt az intelligencia, az építészeti és mérnöki tudás az az energiaforrás, amely az épületet működteti, vagyis amellyel rengeteg fosszilis energiát válthatunk ki.
A passzívházas építés először a családi házak körében terjedt el, de ma már a többszintes lakóépületek, a középületek – többek között óvodák, iskolák, sport- és multifunkciós csarnokok – és az ipari épületek is között is találhatunk erre példákat. Frankfurtban az önkormányzat a saját lakásállományánál és középületeinél kizárólag ezt a technológiát alkalmazza, ezért a várost a passzívház fővárosának is nevezik. Felújításoknál is jól alkalmazható ez a megoldás, bár az új építésekhez képest csak egy kicsit gyengébb szintet lehet ekkor elérni, de az eredeti állapotokhoz viszonyítva ez is 85 – 90 %-os energiamegtakarítást jelent.
A passzívház elemei: a hőszigetelt (25-30 cm) épületburok, a legtömörség, a kiváló minőségű – jól hőszigetelő, de a napfényt beengedő – nyílászárók és a szellőztető berendezés. A fűtési és hűtési hőigénye legfeljebb 15 kWh/m2a lehet, vagy ha ezt a hőterheléssel határozzuk meg, akkor a maximális érték 10 W/m2. A ház primer energiafogyasztása nem haladhatja meg a 120 kWh/m2a-t, a légtömörség pedig a 0,6/h értéket. A nyári túlmelegedés – vagyis a 25 °C feletti hőmérséklet gyakorisága legfeljebb 10 % lehet.
Az energiatudatosság mellett a passzívházaknak az is nagy előnye, hogy komfortosabb, jobb közérzetet biztosítanak. Egy belső térben a termikus komfortérzetünket több tényező együttese határozza meg. Egyenletes léghőmérsékletre van szükség, a feljebb és a lejjebb elhelyezkedő légrétegek közt sem lehet nagyobb a hőmérsékletkülönbség 0,5 °C-nál A felületi hőmérsékleteknek 19,5 °C, az ablakoknál 18 °C felett kell lenniük. A sugárzási hőmérsékleti aszimetriát – vagyis amikor pl. egyik oldalról egy hideg ablakfelület, a másik oldalról mondjuk a számítógép melege sugároz ránk – nagyon kedvezőtlennek érezzük. Nem lehet huzat, a relatív nedvességtartalom pedig 40-50 % között az ideális. A komfortérzetünket ezen kívül még meghatározza a levegőminőség és a természetes fény.
![]() |
| Eddig mintegy 17 minőségellenőrzött passzívház létesült hazánkban. A fotókon a budaörsi passzívház. Tervezője Szekér László |
A Cepheus projekt keretében széles körű vizsgálatot végeztek a passzívházas építkezés plusz költségeit illetően. Volt olyan épület, ahol ez egyáltalán nem jelentett plusz kiadást, mivel akusztikai okok miatt eleve háromrétegű ablakokra és különös gonddal kivitelezett épületburokra volt szükség. A legmagasabb különbség 17 %-os volt, ami nem tekinthető soknak, hiszen ennél az egy-egy kivitelezésre beérkező árajánlatok szórása is nagyobb szokott lenni.
Ha világméretekben áttérnénk a passzívházas építkezésre, a ma rendelkezésre álló megújuló energiaforrások 11 milliárd fő számára is elégségesek lennének. Magyarország energiaszükségletét pedig kb. 3300 darab szélerőmű ki tudná szolgálni. A fenntarthatóságot ugyanakkor mindig össze kell kötni a gazdaságossággal, különben komoly ellenérdekeltségek keletkeznek. Ennek megfelelően a német kormány például olyan támogatási rendszert vezetett be, amelyben anyagilag is megéri az építtetőknek a passzívházat választani.
Linkajánló: Passzívházépítők Országos Szövetsége



Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése